Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «amerikai egyesült államok»

13 millió amerikai van veszélyben a klímaváltozás miatt

klima
photo by alphaspirit via shutterstock.com

Több mint tizenhárommillió, vagyis a korábbi becsléseknél jóval több amerikai veszítheti el az otthonát a század végére a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt – figyelmeztettek a szakemberek.

A kutatók a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatait, valamint a népesség-növekedési mutatókat összevetve nézték meg, hogy az Egyesült Államok part menti területein milyen következményei lehetnek a különböző mértékű tengerszint-emelkedéseknek 2100-ig.

Eredményeik szerint 90 centiméternyi tengerszint-emelkedés esetén 4,2 millió, 1,8 méternyi emelkedés esetén 13,1 millió embernek otthont adó földterület kerülne veszélybe.

A sűrűn lakott part menti területek közül Floridának kell szembenéznie a legnagyobb kockázattal: a délkeleti állam 6,06 millió lakója kényszerülne elhagyni az otthonát 1,8 méternyi tengerszint-emelkedés esetén. Egy ilyen forgatókönyv Louisianát, Kaliforniát, New York államot, New Jersey-et, Virginiát, Massachusettset, Texast, Dél- és Észak-Karolinát is súlyosan érintené.

A tanulmányt vezető Mathew Hauer, a Georgiai Egyetem munkatársa szerint az otthonukat elvesztő emberek számára vonatkozó legfrissebb előrejelzés majdnem háromszorosa a korábbi becslésnek.

A Nature Climate Change című folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint megfelelő óvintézkedések hiányában olyan méretű népességmozgás várható az Egyesült Államokban, mint a 20. századi nagy migráció idején, amikor a rossz gazdasági körülmények és a szegregációs törvények miatt több mint hatmillió afroamerikai költözött el a déli államokból.

A szakemberek szerint a Miamihoz és New Orleanshoz hasonló kaliberű városok lakosságának több mint negyede válhat érintetté a part menti áradásokban, míg a floridai Monroe megye, az észak-karolinai Hyde és Tyrrell megyék lakosságának 80 százaléka kényszerülhet elhagyni az otthonát.

mti

Szoftverrel csalt le dízeles autói kibocsátási értékeiből a Volkswagen

A Volkswagen olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások – közölte pénteken az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA).

Olvasd el a teljes sztorit

Obama erőteljes videóüzenete: csökkenteni kell az erőművek kibocsátását

obama

A vártnál radikálisabb, 32 százalékos csökkentést kíván hétfőn előírni az amerikai erőművek számára a széndioxid-kibocsátás terén, a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében Barack Obama elnök – közölte vasárnap hivatalos személyekre hivatkozva a The New York Times.

Olvasd el a teljes sztorit

Jelentősen csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az Egyesült Államokban

Az Obama-kormány a 2005-ös szintről 26-28 százalékkal kívánja csökkenteni 2025-ig a károsanyag-kibocsátást az ENSZ-hez benyújtott amerikai klímaváltozás-stratégia szerint.

photo by Gwoeii via shutterstuck.com

Az Egyesült Államok ezzel a vállalásával kíván hozzájárulni az év végén Párizsban megrendezendő klímacsúcson megkötendő egyezmény sikeréhez, amely a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzését tűzné ki célul. Ha tető alá hozzák, a szerződés az első megnyilvánulása lesz annak, hogy a világ országai – és nemcsak a leggazdagabbak közülük – készek lépéseket tenni a klímaváltozás ellenében.

Brian Deese amerikai elnöki vezető tanácsadó közölte, hogy az Egyesült Államok költségkímélő intézkedésekkel, a már meglévő jogszabályokra támaszkodva, “durván megkétszerezi” az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének ütemét. Az amerikai Szándékozott Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás (INDC) – szemben az Európai Unióéval, amely konkrétan megfogalmazta, hogy a közlekedésben, az energetikában és az iparban mekkora csökkentéssel számol – szélesebb értelemben megfogalmazott célkitűzéseket tartalmaz.

Az amerikai vállalás egyebek között az járművek és a berendezések üzemanyag-felhasználási hatékonyságára vonatkozó előírásokra, a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA) az erőművek széndioxid- és a gáz- és olajszektor metángáz-kibocsátására vonatkozó szabályozására és elnöki rendeletekre támaszkodik. Megfigyelők szerint fennáll a veszélye annak, hogy sok érvényben lévő klímaváltozás-ellenes amerikai szövetségi szabályozást a bíróságon fognak megtámadni, vagy pedig egyszerűen eltörlik azt követően, hogy Barack Obama 2017 januárjában távozik majd a Fehér Házból.

Obama elnöksége során korábban ígéretet tett arra, hogy az országban 2020-ig 17 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Március elején rendeletet adott ki, amelyben célul tűzte ki, hogy az amerikai szövetségi kormányzat kezelésében álló cégek és intézmények 2025-re összességében 40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását az 1980-as szinthez képest. Egyúttal azt is előirányozta az elnök, hogy a teljes energiafelhasználás 30 százalékát megújuló energiaforrásból biztosítsák.

Kedden jár le egyébként a határideje annak, hogy a tagállamok beterjesszék az ENSZ-nek szándéknyilatkozataikat a saját a károsanyag-kibocsátás csökkentő hozzájárulásukról. Ezt eddig csak az Európai Unió soros lett elnöksége, Svájc, Norvégia, Mexikó, az Egyesült Államok és Oroszország tette meg.

mti

Az amerikai szenátus is megszavazta a Keystone XL olajvezeték megépítését

alberta1

Dacolva a kilátásba helyezett elnöki vétóval, csütörtökön az amerikai szenátus is megszavazta a Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának megépítését.

Olvasd el a teljes sztorit

Állatkínzó pszichopaták kutattak állami pénzen Amerikában

Botrány robbant ki a nebraskai Szövetségi Húsállatkutató Központban (US Meat Animal Research Center), miután kiderült: éveken, évtizedeken keresztül brutális állatkísérleteket végeztek itt. A New York Times hosszas cikkben számolt be a vérfagyasztó részletekről – írja a 444.

Olvasd el a teljes sztorit

Olaj és háború: kutatók szerint az összeesküvés-elméletek igazak lehetnek

Kutatók bizonyítékot találtak arra a régóta keringő összeesküvés-elméletre, miszerint a háborúkba gyakran a nyersanyagért szállnak be az országok, írja a Phys.org.

Olvasd el a teljes sztorit

Újabb jelentős olajszennyezés a Yellowstone-folyón: ihatatlanná vált a vezetékes víz

olaj
photo by Dr. Morley Read via shutterstock.com

Néhány napja az Egyesült Államokban Montana állam hatóságai közölték, hogy kb. 190 000 liternyi olaj folyt bele a Yellowstone folyóba Glendir városa közelében. Akkor azt állították, ez az emberi egészségre semmiképpen sem jelent veszélyt. Erre ma kiderült: az ivóvízbe is bekerült.

A Bridger Pipeline vállalat szombaton 10:00 órára tette a szivárgás kezdetét. Első becsléseik szerint, amelyet vasárnap tettek közzé, 300-1200 hordónyi olaj ömlött el. “Némi olaj belefolyt ugyan a vízbe, de a csőtörés környékén fagy volt, ez pedig segíthet elkerülni a hatásokat” – mondta Dave Parker kormányszóvivő, aki szerint elég gyorsan leállították a szivárgást. Parker megdicsérte a montanai kormányzót, aki mindent bevetett, hogy a folyó tisztán maradjon.

„Elsődleges célunk, hogy minimalizáljuk a környezeti szennyezést, és amint ezt a sajnálatos incidenst megoldjuk, tovább szállítjuk majd az olajat” – mondta el egy cégközleményben Tad True, a Bridger alelnöke, és pontosította az addigi információkat: egy 30 cm átmérőjű cső szakadt el, ebben pedig leállították az áramlást.

Aztán tegnap az egészségügyi illetékesek figyelmeztették a Glendive-ben és a környező településeken élő lakosságot, hogy ne igyanak a vezetékes vízből, mivel az olaj beszennyezhette azt is. Steve Bullock kormányzó még hétfőn meglátogatta a térséget és szükségállapotot hirdetett Dawson és Richmond megyékben. Már akkor sejthető volt, hogy a szivárgás súlyosabb mértékben szennyezte a folyót. A probléma az, hogy a víz ihatatlanságára nem a hivatalos szervek hívták fel a figyelmet először, hanem a helyi lakosság jelezte a problémát. Egyik kisváros lakásértékesítő-ügynöke például azt mondta, az eladni kívánt házban megengedték a vizet, és annak dízel- meg olajszaga volt.

A helyiek időközben elkezdtek palackozott vizet gyűjteni, nem tudják, mikor sikerül a vezetékeket megtisztítani. Az emberek másokhoz járnak zuhanyozni, mosni, olyanokhoz, akik kutakból nyerik a vizet.

Közben felszólaltak különböző környezetvédelmi szervezetek is, akik a jelenlegi baleset fényében azt kérdezik, mi garantálná a Keystone XL biztonságosságát, hiszen az a tervek csak néhány tíz kilométerre haladna el Glendive-től északra. Másrészt Glendive nehéz helyzetben van: a munkanélküliségi mutatók magasan állnak, holott a város közel van az ország energiaforrásban leggazdagabb térségéhez.

A mostani szennyezés nagyon elrontja a térség ideiglenes gazdasági mutatóit: számos étterem, kocsma és más vállalkozás volt kénytelen bezárni, és nem tudni, mennyi időre.

A Yellowstone folyón nem ez az első olajszennyezés, 2011-ben, az Exxon Mobil „jóvoltából” mintegy ezer hordónyi olaj ömlött a folyóba. Akkor annyira súlyos volt a helyzet, hogy a közelben élőket először ki is kellett telepíteni. Az Exxon Mobil akkor 3,4 millió dolláros büntetést kapott a kormánytól, később azt állította, 135 millió dollárt kellett a tisztítási munkálatokra fordítania. Az akkori katasztrófa súlyos károkat okozott az élővilágban is, főleg a halállomány fogyatkozott meg (a halászat el is lehetetlenült), illetve a madarak estek áldozatául.

nytimes/huffingtonpost

Váratlan és jelentős megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a klímaváltozás kapcsán

Az Egyesült Államok és Kína Pekingben tárgyaltak az APEC nevű kereskedelmi egyezményről, de egy olyan bejelentést is tettek, ami az egész világot meglepte: aláírtak egy klímaváltozás elleni megállapodást, amelyben Barack Obama és Hszi Csin-ping elnökök elnökök vállalták, hogy országaik üvegházhatású gázainak kibocsátását harmadára csökkentik az elkövetkező két évtizedben.

Olvasd el a teljes sztorit

Szabadkereskedelmi egyezmények Kanadával és az USA-val: miért rossz nekünk?

1237799_295231910679446_8715166655240278156_n

Az EU és Kanada, valamint az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmények aláírása napirenden van. A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) és a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a hivatalos uniós álláspont szerint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdasági növekedést. Európai civil szervezetek aláírásgyűjtést indítottak az egyezmények megkötése ellen, mivel ezek voltaképpen nem az egyszerű polgárok, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »