Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Heroes | 28.9.2011

Andy, aki körbeutazta a világot egy étolajjal működő iskolabuszban

Fotó: Dan Bosworth

Andy Pag 2009 szeptemberében kocsiba ült, és körbeutazta a Földet. Az autót korábban egy roncstelepről „guberálták”, a tartályba pedig nem benzin vagy gázolaj került, hanem használt étolaj. Az utazás két évig tartott, Andy pedig Amerikában megtalált szerelmével együtt nemrégiben érkezett vissza Nagy-Britanniába – de csak azért, hogy ismét útra keljen.

“A pasas, aki eladta nekem ezt a régi iskolabuszt, megkérdezte, mit szeretnék csinálni vele. Mondtam, hogy elviszem ide, százmérföldnyire Dorsetbe egy haverhoz, megjavítjuk, majd körbeutazom vele a világot. Azt válaszolta, hogy erre nem sok esélyt lát. Kérdeztem: nem bízik benne, hogy kibírja a világ körüli utat? ’Nem, abban nem bízom, hogy Dorsetig elmegy’ – morogta, miközben begyűrte a bankjegyköteget a zsebébe.” Így ír a kezdetekről Andy az expedíció honlapján – nem túl biztató, de az iskolabuszból mégiscsak kényelmes lakókocsi lett, kibírta a 30 ezer kilométeres utat, és még mindig létezik.

Andy – mint menetközben kiderült – egy újabb utazás alatt, Franciaországból válaszolt a TOTB kérdéseire.

Mivel foglalkozol/foglalkoztál „civilben”, honnan jött az érdeklődésed a bioüzemanyagok iránt?

Korábban a BBC-nél dolgoztam újságíróként, közben pedig expedíciókat is vezettem a Szaharában. Ezalatt rájöttem, hogy milyen nagy mértékben járulunk hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezért ki akartam próbálni, hogyan lehet fenntartható módon hosszú útra menni. Elkezdtem tanulmányozni a bioüzemanyagokat, először egy csokoládégyárból származó kakaóvajjal próbálkoztam. Aztán jött egy sor expedíció, amelyeken kísérleteztem a fenntartható módon való utazással.

És melyek a fő konklúzióid, hogyan látod a bioüzemanyagok jövőjét?

Sok lehetőség rejlik bennük, de régebben lelkesebben viszonyultam az alternatív energiaforrásokhoz, mint most. Azt gondolom, hogy bár nagyszerűek, sosem tudják teljesen kiváltani függőségünket a fosszilis üzemanyagoktól. El kell fogadnunk, hogy csökkentenünk kell a fogyasztásunkat, ami más életstandardokat feltételez. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kevésbé lehet teljes életünk, csak például kevesebb tárgyat kellene birtokolnunk. Nem kell valami rossz legyen.

Így nézett ki a 22 éves iskolabusz. Fotó: Andy Pag

Mit jelent ez a mondat a honlapon megjelenő önéletrajzban: “Andyt a szappan és víz kerülése hozza működésbe”?

(Nevet) Hát… mivel egy buszban élek, kevesebbszer mosakszom, mint kellene. Legalábbis a barátnőm szerint.

Találkozhatunk még ugyanezzel a busszal az utakon?

Éppen most utazunk keresztül Franciaországon, Marokkó, majd Mauritánia és Mali felé tartunk. Jó kis kaland!

Azt írtad, szeretnél Európának ebbe a részébe is ellátogatni…

Igen, de nem mostanság. Lehet már egy másik biobusszal, mert már tervezek egy következőt.

Az milyen lesz?

Először is újabb jármű. A régiben nagyon sok filozófia volt; használjuk fel a szemetet, amit mások kidobnának. Környezetvédelmi szempontból sok előnye van, de egyébként például nem túl jó a hatásfoka. Az új busz technikailag fejlettebb lesz, jobb a motorja, amelyet nehezebben tudok majd átalakítani, de hatékonyabb lesz. Ugyanakkor kisebb lesz a lakható hely is benne, mivel keskeny jármű. Azt még nem tudom, hová megyünk vele, ha kész lesz, annyi biztos, hogy minden kényelmünk meglesz.

Még egy dolog, amit az utazás során megtapasztaltam: nem az alternatív energiaforrások használatáról van szó, hanem egy kevesebb fogyasztással járó életformáról. Ezért megpróbálok szerény körülmények között élni, de úgy, hogy közben legyen például egy autóm is, amivel utazgathatok.

A fotók forrása: twitpic

Hogyan fogadtak az emberek világszerte? Egyáltalán hirdettétek, hogy mi járatban vagytok?

Hogyne! És ez volt a legjobb része, hogy rájöhettem: milyen nagyszerű világban élünk, segítőkész emberekkel. Amikor a legnagyobb szükség volt rá, amikor a legkiszolgáltatottabb voltam, akkor jöttek a legtöbben segíteni. Nagyszerű tapasztalat volt. Jó így utazni, emberekkel kapcsolatba kerülni közben, kérni tőlük olajat, vagy segítséget, ha elromlott a kocsi…

Hogyan oldottátok meg az üzemanyag-ellátást?

Van egy hatalmas, 1000 literes üzemanyag-tartályom, kb. 6000 kilométerre elég. Folyamatosan igyekeztem tele tartani, mindenhol elkértem a használt főzőolajat, hogy feltöltsem. Néha nem volt erre lehetőség, így nagyon alacsony lett a szint…

Hol volt különösen nehéz olajat találni?

Például Pakisztánban, de általában egész Ázsiában. Másképpen főznek, nem nagyon használnak olajat, vagy ha igen, azonnal el is dobják, nem gyűjtik össze.

Részt veszel-e egyéb környezetvédelmi tevékenységekben?

Nem igazán, de nem is jellemezném magam környezetvédőként. Én csak egy ember vagyok, aki elindult egy utazásra, fenntartható módon. Én magam így próbálok élni, de nem akarok másokat meggyőzni, nem mondom meg senkinek, hogy hogyan éljen.

De nem gondolod, hogy a példádat kellene, vagy fogják követni, valamilyen módon?

Nem. Ha mindenki így akarna tenni, nem lenne elég növényi olaj, megnövekedne az iránta való kereslet, piaca keletkezne, és nem fenntartható hatást gyakorolna a gazdaságra. Tehát csak akkor működik, ha egy maroknyi lelkes ember használja. Illetve nagyon jó, hogy újrahasznosítjuk a hulladékot, de az már kevésbé, hogy csak az üzemanyag miatt termesszünk növényeket. Nem egy járható út, amely megoldja a világ minden problémáját.

Címkék: , , , , , , ,

4 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Grinpisz Józsika
    Közzétéve: 28.9.2011, 4:04 pm

    Az utolsó választ jó soxor el kellene olvasniuk az operettzöldeknek.

  2. A hozzászólás szerzője: zsoda
    Közzétéve: 28.9.2011, 8:44 pm

    1000 l olaj 600 km-re elég? Átszámítva 166 l/100 km. Itt valami nem stimmel!
    Esetleg nem 6000 km?

  3. A hozzászólás szerzője: Zolika
    Közzétéve: 29.9.2011, 8:20 am

    Igaza van a csávónak. De mégis, az ellátmányt miből oldotta meg? Azt is összeguberálta?

Szólj hozzá!