Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 23.9.2011

Turulmadarunk, a kerecsensólyom

Öreg hím kerecsensólyom. Fotó: Prommer Mátyás

Turulmadarakról hallva legtöbbünknek a magyar eredetmondák világa jut eszünkbe. Kevesen gondolnak arra, hogy e természetfeletti erőkkel rendelkező mitológiai jelképnek a valóságban is létezik egy kecses megjelenésű, „turul” névhez méltó megfelelője a természetben. A legtöbb történész a magyarok turulmadarát egy nagytestű sólyomfajjal, a kerecsensólyommal azonosítja.

Fülöp Attila

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó, nagytestű sólyomfaj. Egyöntetűen barna színezetű, termete nagyjából az egerészölyvvel megegyező, azonban karcsúbb testalkata miatt annál kisebbnek tűnik. Testhossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 105-130 cm. A hímek súlya 730-990g, a tojóké 970-1300g között változik. A ragadozó madarakra jellemzően, e faj esetében is a tojók nagyobbak a hímeknél, ez a különbség legtöbb esetben kifejezett és jól észrevehető.

Az öreg madarak háta sárgásbarna, fejük általában feltűnően világos, néha egészen fehéres színű, a test többi részétől jól elkülönülő. Barkójuk keskeny, határozatlan. Az öreg madarakra jellemző a világos, sokszor fehér mell, amely a has felé sűrűsödő, csepp alakú barna pettyekkel mintázott. Lábuk és viaszhártyájuk sárga. Összességében világosabbak, mint a fiatal madarak.

A frissen kirepült fiatal madarak alapszíne szintén barna, azonban mellükön és hasukon a foltozottság sűrűbb, így a „cseppek” hosszanti csíkokká állnak össze. Barkójuk kifejezettebb és fejük is sötétebb. Viaszhártyájuk és lábuk kékes színű, és csak kétéves korukban kezd sárgára színeződni. Összességében sötétebb színezetűek az öreg madaraknál.

A kerecsensólyomnak ma két alfaja ismert:
• a Falco cherrug cherrug – Európában, Nyugat-Oroszországban a Jenyiszej folyótól és az Altaj-hegységtől keletre Kínáig és Észak-Mongóliáig honos;
• a Falco cherrug milvipes – Közép-Ázsia déli részein fordul elő.

Fiatal kerecsensólyom. Fotó: Răzvan Zinică

A kerecsensólyom Közép-Európától Mongóliáig terjedő sztyeppzóna jellegzetes ragadozó madara. Élőhelyét tekintve a nyílt füves területeket kedveli, a ligetes erdőkkel, fasorokkal tarkított ürgés legelőket. Jellegzetes élőhelyei közé tartoznak Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Ázsiában a sztyeppek, félsivatagok, magashegységek fennsíkjainak jellegzetes lakója. Az Európára jellemző alacsonyabb tengerszint feletti magasság ellenére, Ázsiában akár 4000 méteres magasságban is megtalálható.

A sólymokra jellemző módon e faj sem épít saját fészket. Sík vidéken gyakran költ magányos fákon található más ragadozó madarak által elhagyott fészkekben, ugyanakkor, a lehetőségek függvényében egerészölyv, héja, parlagi sas, réti sas, szürke gém, kárókatona vagy varjúfélék fészkeikben is megtelepszik. Legtöbb esetben holló fészekben költ. Hegyvidéken gyakran költ sziklaszirten, sziklapárkányon, vagy sziklafalakra épített holló, esetenként pusztai ölyv fészekben.

Az alföldi vidékekről majdnem teljes egészében eltűnő erdőfoltok hatására, manapság ezeken a területeken a hollók gyakran használják fészkelésre a síkvidékeken végighúzódó magasfeszültségű oszlopsorokat. Ez a jelenség a kerecsensólymok számára lehetőséget teremt, hogy olyan területeken is megtelepedjenek, ahol a költőhelyek hiánya miatt ez korábban nem volt lehetséges.

A kerecsensólymok költési időszaka általában január végén, február elején kezdődik. Ilyenkor a madarak nászrepülnek és erőteljesen védik a kiválasztott fészket. A fészek környékéről elűznek bármilyen betolakodót, akár a nagytestű ragadozó madarakat is. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le a tojásokat. A fészekalj 3-5 tojásból áll. A második tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, amely 32 napig tart. A kotlás alatt a tojónak, valamint kelés után a kis fiókáknak a hím szerzi a táplálékot. A tojó a fiókák kirepüléséig a fészek közelében marad, védi és eteti a fiókákat. Hat hét elteltével a fiatalok röpképessé válnak és elhagyják a fészket. Ezután további 2-3 hétig a szülők vadászni tanítják őket. A tojók egy éves korukra lesznek ivarérettek, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

Európában a fiatal madarak egy része ősszel délre vonul, az ivarérett madarak egész évben a fészkelő területen maradnak. Az ázsiai állomány jelentős része vonul. A fő vonulási irány dél-délkelet, az ismert vonulási útvonalak és telelőterületek Északkelet- Afrikát, az Arab-félszigetet, a Közel-Keletet, Pakisztánt, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán déli részeit, Kína egyes területeit és a Tibeti-fennsíkot foglalják magukba.

Az európai kerecsensólymok mozgását az utóbbi években erőteljesen vizsgálták műholdas nyomkövetők segítségével, kiváltképp ami a magyarországi madarakat illeti.
A fiatalok őszi kóborlása nagyon látványos, egyes madarak akár Afrika nyugati partvidékéig is eljutottak. A hosszan tartó kóborlás után a legtöbb madár visszatér, azonban sok elpusztul a “kalandozás” alatt. Ennek a fiatalkori kóborlásnak az oka még nem tisztázott.

Maia – egy fiatal tojó kerecsensólyom, hátán műholdas nyomkövetővel. Fotó: Szabó D. Zoltán

A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge (Spermophilus citellus), ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galamb fogyasztása is jelentős. Az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkoznak. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozó madaraktól, pl. rétihéjától, vörös vércsétől elveszik zsákmányukat.

„A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” LIFE projekt keretén belül műholdas nyomkövetővel jelölt kerecsensólymok vonulási útvonalai

A kerecsensólyom jelenlegi státusza Romániában és az Európai Unióban

Romániában a kerecsensólyom törvény által védett, eszmei értéke 2700 euró. A faj szerepel továbbá az Európai Unió Madárvédelmi Direktívájának I. függelékében, a Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény II. függelékében, a CITES II. függelékében, illetve az IUCN Vörös Listáján a „Veszélyeztetett” kategóriába van besorolva.

A kerecsensólyom Románia bizonyos területein olykor szélesebb körben is elterjedt volt, bár sosem volt gyakori. Rendszeres költőfajként volt számon tartva Dobrudzsa és a Duna-delta területén, az ország déli részén a Duna mentén, valamint a Magyar Alföld keleti gyepűin és belső Erdélyben egyaránt. Az elmúlt évtizedekben az állomány jelentősen lecsökkent, az utóbbi években csupán Dobrudzsa területéről volt néhány költési próbálkozás jelezve, mely a legtöbb esetben sikertelennek bizonyult. Jelenleg egy ismert kerecsensólyom párról van tudomásunk az ország nyugati részéből.

A legfontosabb veszélyeztető tényezők közé tartoznak: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, valamint az emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken. Bizonyos országokban a madarak illegális befogása a természetből solymászat céljából, jelentősen hozzájárul az állomány csökkenéséhez.

A kerecsensólyom európai állományának növelése érdekében az elmúlt években az Európai Unió immár másodjára támogat nagyszabású fajvédelmi projektet a LIFE program keretén belül a Kárpát-medencében és környékén. A LIFE program az EU környezet- és természetvédelmet támogató eszköze, mely jelen pillanatban a legjelentősebb anyagi hátteret biztosítja természetvédelmi tevékenységek elvégzésére a tagországoknak és a velük szomszédos nem EU tagoknak egyaránt.

2010 szeptemberében ért véget egy négy évig tartó kerecsensólyom védelmi LIFE projekt, melyben Magyarország és Szlovákia közösen vett részt. A projekt sikerességét bizonyítja az a tény, hogy négy év alatt a magyarországi állományt sikerült 75%-al megnövelni, így jelen pillanatban globális viszonylatban ez az egyetlen ország, ahol a kerecsensólyom állomány növekvő tendenciát mutat. E projektnek köszönhetően jelenleg közel 150 pár kerecsensólyom él Magyarország területén.

Kerecsensólyom-fiókák magasfeszültségű villanyoszlopra kihelyezett alumínium költőládában. Fotó: Klébert Antal

A sikeresen véget érő magyar-szlovák projekt folytatásaként az Európai Unió egy újabb LIFE+ projektet hagyott jóvá, mely 2010. október 1-én indult, ezúttal bővítve a partner országok listáját Romániával és Bulgáriával. A jelenleg is futó kerecsensólyom védelmi projektben Romániát két partnerszervezet képviseli: a „Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Román Madártani Egyesület (SOR). A projekt célja a romániai kerecsensólyom állomány növelése a magyarországi és szlovákiai partnerszervezetek előzetesen szerzett tapasztalatainak gyakorlatba ültetése által, valamint egyéb lokális veszélyeztető tényezők azonosítása és kiküszöbölése. A projektekről többet a www.sakerlife.mme.hu honlapon olvashatunk.

A romániai partnerszervezetekről bővebb információkat a www.milvus.ro, valamint a www.sor.ro oldalakon találunk. A jelenlegi LIFE+ projekt 2014. szeptember végén zárul.

Felhasznált irodalom

Snow, D. W., Perrins, C. M., Doherty, P., Cramp, S. (1998): The complete birds of the western Palaearctic on CD-ROM. Oxford University Press
www.sakerlife.mme.hu
www.milvus.ro
http://ec.europa.eu/environment/life/

A szerző a “Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, valamint a BBTE Biológiai erőforrások kezelése és védelme magiszteri képzésnek másodéves hallgatója.

Címkék: , , , , ,

7 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Sz Botond
    Közzétéve: 23.9.2011, 8:37 pm

    Gratulálok Fülöp úr, ügyes cikk, remélem itt is hasonló siker lesz ez a pályázat.

  2. A hozzászólás szerzője: Nagy E. Jozsef
    Közzétéve: 24.9.2011, 12:48 pm

    Gratulalok a kituno cikkhez! Csak igy tovabb!

  3. A hozzászólás szerzője: Jaki
    Közzétéve: 2.10.2011, 8:33 pm

    Gratulalok!!

  4. A hozzászólás szerzője: Imre
    Közzétéve: 4.10.2011, 8:58 pm

    Jo kis cikk, eddig tan a legjobb madaras anyag!

  5. A hozzászólás szerzője: Szepesi Mihaly
    Közzétéve: 4.10.2011, 8:59 pm

    Jo ragadozomadaras cikk, koszonjuk a szerzonek! Ilyeneket szeretnenk meg olvasni!

  6. A hozzászólás szerzője: Fülöp Attila
    Közzétéve: 5.10.2011, 8:25 pm

    Köszönöm nagyon szépen!

  7. A hozzászólás szerzője: Szigorodott a kerecsensólyom és a kék vércse nemzetközi védelme » Think Outside The Box
    Közzétéve: 28.11.2011, 12:12 am

    […] kerecsensólyom világállománya – a magyarországit kivéve – az elterjedési terület egészén 32 […]

Szólj hozzá!