Think Outside The Box

Transindex rovatok


A Tusnádról | 30.3.2010

Az ásványvizek hazája

Székelyföld nemcsak sűrű, árnyas fenyőerdőiről, oxigéndús levegőjéről, vendégszerető lakóiról híres, hanem mindenekelőtt a lépten-nyomon felbuzogó ásványvizeiről. Több mint kétezer borvízforrást tartanak itt nyilván, ezek jelentik talán Székelyföld legjellegzetesebb természeti örökségét. Bányai János geológus (1885-1971) írta: „Székelyföld az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazája… bátran elmondhatjuk már az eddigi kutatásaink alapján is, hogy a földkerekségnek nincs még egy ekkora kis foltja, amelyen az ásványvizeknek ilyen sok és ennyire változatos társasága volna látható, mint itt.”

Tusnád PR

A székelyföldi szénsavas ásványvizek keletkezését a Kelemen-Görgény-Hargita hegyvonulat vulkanikus láncának köszönhetjük. A geológusok szerint a vulkanikus tevékenység itt a paleogén korszak végén kezdődött, a neogén korszakban érte el tetőfokát, de a földtörténeti negyedidőszakban is folytatódott, vagyis egy több mint 600.000 éven át tartó folyamat volt. A vulkáni működés északról délre haladva a Kelemen-havasoktól a Hargita-hegylánc, pontosabban a Csomád-hegység felé tolódott. Az eruptív tevékenység intenzitásának csökkenésével egyidejűleg, fokozatosan megjelentek az erőteljes gázfeltörések és a különböző termál- és ásványvizek. A vulkáni magmák kihűlése után a termálvizek eltűntek, helyükben megmaradtak a langyos vagy hideg szénsavas ásványvizek. De még mindig találunk példát a széndioxidos száraz gázömlésekre, azaz mofettákra itt a térségben.

Tusnád vidéke 48 természetes ásványvízforrással büszkélkedhet, amelyeket belső ivókúrára vagy külső kúrákra (fürdésre) egyaránt használhatunk. Változatos kémiai összetételüknek köszönhetően sokféle bántalom kezelésére alkalmasak, az emésztőrendszeri és érrendszeri betegségek, valamint a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer megbetegedéseire is.

A vidék különleges gyógyvíz- és ásványvíz-gazdagsága ugyancsak a vulkáni működéssel magyarázható. Itt, az utolsó vulkáni kitörések 8000-9000 évvel ezelőtt történtek , tehát az itt található geológiai képződmények viszonylag fiatalok. Ennek következtében, a vidéken elterjedt jelenségnek számítanak a mofetták és rendkívül sok ásványvízforrás található. A forrásoknak összetétele eltérő, mivel azok különböző mélységekről törnek felszínre és földalatti útjuk során más-más kőzeteken haladnak át, amelyekből más és más ásványi anyagokat oldanak fel.

Nagyon sok székelyföldi ásványvizet palackozva is forgalmaznak. Vizet csak akkor lehet természetes ásványvízként forgalmazni, ha az védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően pedig kedvező hatással van az egészségre.

Az ásványvizek nem tartalmazhatnak káros összetevőket, és nagyon szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelniük. Néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni, és a szén-dioxid kivételével nem lehet idegen anyagot hozzáadni a vízhez. Lényeges az is, hogy a forrás vagy kút helyén kell palackozni, így biztosítva eredeti tisztaságának és összetételének megőrzését. A természetes ásványvizet kémiai eljárással nem kezelhetjük, csak szűréssel távolíthatjuk el az instabil vasvegyületeket.

A székelyföldi borvizeket és gyógyvizeket már a 18. században palackozták, és nagy népszerűségnek örvendtek az ország határain túl is. A tusnádi ásványvíz a kor egyik legismertebb ásványvize volt. 1879-ben 50.000 üveg Tusnad ásványvizet palackoztak és szállítottak szét a monarchia minden sarkába, de még távolabbra is.

Székelyföldön nagy valószínűséggel nagyon sok fel nem fedezett és hasznosítatlan ásványvízforrás létezik. Ugyanakkor sajnos nagyon sok forrás el is tűnt az idők során. Ezért legtöbbször az emberi tevékenység a felelős. Az erdők ésszerűtlen kivágása nemcsak árvizeket okozhat, hanem a vízforrások kiapadását is eredményezheti, mivel nem lesz már, ami megkösse a csapadékot, amiből a földalatti vízrétegek táplálkoznak. A folyóvizek mesterséges szabályozása következtében szintén nagyon sok ásványvízforrás eltűnt, hiszen ez a beavatkozás a folyómeder mélyülését eredményezi, így a közelben levő források vize a meder felé terelődik. Továbbá veszélyforrást jelent az is, hogy sok falusi településen nincs korszerű szeméttározó, illetve csatornahálózat, és a talajba beszivárgó szennyvíz a mélyen levő rétegeket is veszélyeztetheti. De ide sorolhatóak az ásványvízkutak túlzott kitermelése és a szakszerűtlen kútkiképzések is.

A kedvező és egyedi természeti tényezők az ásványvizek hazájává tették Székelyföldet. Rajtunk múlik ennek a csodálatos természeti kincsnek a fennmaradása, és tőlünk függ, hogy a jövő generáció örülhet-e ásványvizeink jótékony hatásának.

Címkék: , ,

9 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: zöd
    Közzétéve: 30.3.2010, 1:11 pm

    “sűrű, árnyas fenyőerdő” hol ? Székelyföldön ? ne vicceljenek már. rég a múlté.

    • A hozzászólás szerzője: marci
      Közzétéve: 30.3.2010, 5:56 pm

      asszemtobb ilyen jellegu erdo van a nyugati havasokban mint szekelyfoldon. ott mar csak a gaterek szaga maradt es elvetve egy egy szemkiszuro erdofolt…

  2. A hozzászólás szerzője: irish
    Közzétéve: 30.3.2010, 1:59 pm

    “Székelyföld nemcsak sűrű, árnyas fenyőerdőiről, oxigéndús levegőjéről, vendégszerető lakóiról híres, hanem mindenekelőtt a lépten-nyomon felbuzogó borvizeiről.” mi ez, Duna TV reklam? cafolnam erosen a kijelentest, minden oldalbol.

  3. A hozzászólás szerzője: csaga
    Közzétéve: 30.3.2010, 2:07 pm

    Az biztos, hogy a székelyföldi ásványvizek, nagyon jók de még marketingben sokat kell fejlődjenek, hogy elérjék pl. a franciaországiak színvonalát.

  4. A hozzászólás szerzője: kobold
    Közzétéve: 30.3.2010, 4:26 pm

    A cikk földtani bevezetése (az első bekezdés) teljesen egészében hibás.

    A Kelemen-Görgény-Hargita vonulat vulkánizmusának időben aktívitása a következő képpen oszlik el: Kelemen-havasok, 11,3-6,7 millió év, Görgényi-havasok 7,5-5,3 millió év, az Észak-Hargita 6,5-3,9 millió év, Dél-Hargita zöme 6-2,4 millió év. A Málnási, Bükkszád, Nagy-Haram és a Büdös-Csomád vulkanizmusa 1,7 millió évnél fiatalabb. A legfiatalabb kitörés (Szent-Anna-tó kráter) 10-30 ezer évvel ezelőtt történhetett (radiokarbon kormeghatározás alapján).

    Ezek az időszakok a neogén és a negyekora idejére esnek.

    Javasolt olvasmányok:
    Vinkler Anna Paula, Harangi Szabolcs, Theodoros Ntaflos, Alexandru Szakács (2007): A Csomád vulkán (Keleti-Kárpátok) horzsaköveinek kőzettani és geokémiai vizsgálata – petrogenetikai következtetések, Földtani Közlöny, 137/1, 103-128.
    Seghedi, I., Szakács, A, Pécskay, Z., Mason, P.R.D. (2005) Eruptive historz of magmatic processes in the Calimani volcanic stricture (Romania), Geologica Carpatica, 56, 67-75.

  5. A hozzászólás szerzője: palzeusz
    Közzétéve: 3.4.2010, 7:09 pm

    A vulkáni működés utolsó kitöréséről újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot. Egy biztos (2010 márc 15-i mintavétel): a Csomád kisebbik kráterében, a Szent Anna-tó alján a tavi üledék kora meghaladja a 20.000 évet. (friss, még nem publikált információ), Tehát az utolsó kitörés ennél régebb zajlódhatott.
    Legyünk óvatosabbak (mint pl. ahogy Kobold tette) és ne dobigálózzunk oly könnyen a 8 ezer éves kitörések hírével, annak ellenére, hogy a szöveg csak egy támogatói PR anyag.

    idevágó további szakirodalom:

    Enikő Magyari, Krisztina Buczkó, Gusztáv Jakab, Mihály Braun, Zoltán Pál, Dávid Karátson, István Pap : Palaeolimnology of the last crater lake in the Eastern Carpathian Mountains: a multiproxy study of Holocene hydrological changes , HYDROBIOLOGIA, Vol 631, no. 1. , 2009, P.29 – 63.

    Magyari Enikő, Buczkó Krisztina, Jakab Gusztáv, Braun Mihály, Szántó Zsuzsa, Molnár Mihály, Pál Zoltán, Karátson Dávid, Holocene palaelohydrology and environmental history in the South Harghita Mountains, Romania, Földtani Közlöny, 2006, P.249-284.

    • A hozzászólás szerzője: Atti
      Közzétéve: 27.5.2010, 2:01 pm

      És a források száma az tiszta? Engem az ásványvizek érdekelnének, tudnátok ajánlani könyvészetet?

  6. A hozzászólás szerzője: Braun Mihály
    Közzétéve: 16.11.2010, 11:08 pm

    Örülök, hogy ilyesmiken vitatkoztok. Már három alkalommal fúrtuk a Szent-Anna tavat. Ma vette meg Magyari Enikő az újabb kormeghatározáshoz a részmintákat. 18.5 m-ig tudtunk márciusban lefúrni. Mindnyájan izgatottan várjuk az újabb eredményeket. :)

  7. A hozzászólás szerzője: Red Mihály
    Közzétéve: 8.9.2011, 10:24 pm

    Lehet ezt se mi fogjuk datálni?

Szólj hozzá!