Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 25.8.2011

Hogyan lehet hatékonyabb egy napelemes rendszer? Ha a fákat utánozza


Fotó: northport.patch.com

Hogy forduljanak a napelemes felületek, hogy télen is a lehető legtöbb napenergiát tudják felhasználni, és a lehető legoptimálisabb legyen a Naphoz viszonyított elhelyezkedésük? A 13 éves Long Island-i Aidan Dwyer a Fibonacci-sorozatot felhasználva megtervezte a lehető leghatékonyabb napelemes rendszert.

Az American Museum of Natural History nemrégiben kinevezett legfiatalabb természettudósa a fák ágainak elhelyezkedési és növekedési mintázatait vizsgálta. Az ágak a Fibonacci-sorozatnak (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13… vagyis a sorozatban minden tag az előtte lévő kettőnek az összege) megfelelő minta szerint követik egymást. Dwyer azt akarta kideríteni, miért van ez így, és arra jött rá, hogy a Fibonacci-számsornak való megfelelésnek a fotoszintézis optimalizálásához van köze.

Az ágak és levelek elhelyezkedése olyan kell legyen, hogy minél hatékonyabban tegyék lehetővé a fotoszintézist. Azaz minél több ideig minél nagyobb felületen érjék a leveleket a nap sugarai. Tehát ha felépítünk egy olyan napelemes rendszert, amelyben a napelemek a “levelek”, és egy faágéhoz hasonlóan, a Fibonacci-mintázatot használjuk fel az “ágak” elhelyezkedésének megtervezésekor, feltehetően hatékonyabb lesz az energiafelhasználás.

Aidan Dwyer tehát megépített egy ilyen fa-szerű rendszert, és a napenergia-felhasználó képességét összehasonlította egy hagyományos, lapos napelemével. “És a Természet nyert” – írja a TreeHugger.

A fa-struktúra révén a napelemek télen több napfényt képesek begyűjteni, és az időjárás viszontagságainak is kevésbé kitett egy így megtervezett rendszer, mint a lapos. Nem mellékes az sem, hogy “barátságosabban” néz ki, hiszen fa alakja van. Ideális lehet az alkalmazása olyan helyeken – például városi közegben -, ahol kevés a direkt fény, és sok az árnyékoló tényező.

Forrás: TreeHugger

Címkék: , , ,

4 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: SB
    Közzétéve: 25.8.2011, 6:15 pm

    Jaj, ez egy akkora hulyeseg mernoki, fizikai, matematikai, mindenfele szempontbol, es mar reg ravilagitottak hozzaerto emberek, csak a hozza nem erto mediaban roja meg a koroket ez a sztori, sajnalom hogy kis kesessel a transindexhez is megerkezett.

    Itt egy rovid osszefoglalo:
    http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JmlMNqVPKlsJ:uvdiv.blogspot.com/2011/08/solar-panel-trees-really-are-inferior.html+http://uvdiv.blogspot.com/2011/08/solar-panel-trees-really-are-inferior.html&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=us&source=www.google.com

    Amugy osszefoglalva a magyarazat egyszeru: van egy szog amelyben a legtobb aramot kepes begyujteni a napelem egy nap alatt. A srac kulonbozo szogben helyezte el a napelemeit, es lehet hogy a nap kulonbozo pillanataiban egy-egy darabka tobb aramot termel, de mivel a strukturaja nem mozog, egy egesz nap alatt osszesitve szigoruan kevesebb aramot fog termelni mintha az osszeset egy szogben lotte volna be. A fibonacci resze meg handabanda.

  2. A hozzászólás szerzője: Rátkai János
    Közzétéve: 25.8.2011, 10:30 pm

    A képen látható néhány tenyérnyi napelemmel szerintem nem lehet bizonyítani
    a leírtakat. Egyébként gondoljunk bele, a természetben a fákon, bokrokon
    fűféléken igen különböző a levelek elhelyezkedése. Vajon melyik forma a legmegfelelőbb? Mindnél a Fibonacci féle számoknak megfelelő az elhelyezkedés? Ugyan már! Egyébként érzésem szerint a fenyőfa ágak emeletes,
    felfelé keskenyedő alakja elhelyezkedése jó mintát ad.

    • A hozzászólás szerzője: SB
      Közzétéve: 27.8.2011, 1:44 pm

      Nem beszelve arrol, hogy korantsem biztos, hogy a fak elsodleges celja az elnyelt feny maximalizalasa. Egyeb okok mellett, ez pl. a viz gyorsabb elhasznalodasahoz is vezethet, ugyhogy szaraz korulmenyek kozt lehet hogy a fak epp az ellenkezojet probaljak elerni.

  3. A hozzászólás szerzője: Zoli
    Közzétéve: 30.8.2011, 12:29 pm

    A Fibonacci féle számsorozatnakvan valami felhasználhatósága, vagy ez is csak annyit ér, mint az x+y=0?

Szólj hozzá!