Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 24.6.2011

Munkanélküliség, mint a made in “máshol” eredménye. Kampányfilm a helyi termékekért a Zöld Erdély Egyesülettől

A napokban jelent meg a Zöld Erdély Egyesület első saját kampányfilmje, amely a Tudatos Vásárló kampány egy újabb állomása. A filmecskét profi stábbal készítették, főszereplője Molnár Levente kolozsvári színművész, a történet alapját pedig egy, az interneten régóta tanmeseként keringő szöveg adta.

kérdezett: Rácz Tímea

A kisfilm rendezője és forgatókönyvírója Felméri Cecília, aki viszont elmondta, hogy közösen írták, igyekeztek igazodni az egyesület elvárásaihoz, hogy minden üzenet elhangozzék, minden benne legyen, amit a Tudatos Vásárló kampánnyal el szeretnének mondani, ugyanakkor ne sima felsorolás legyen, hanem történet.

Bár mind a stáb, mind a színészek számára a forgatás elsősorban olyan munka, mint bármely más, a film üzenetével nagyrészt egyetértenek. Többségük nem foglalkozik környezetvédelmi témákkal, tevékenységekkel, Molnár Levente azonban megemlítette, hogy 1995-ben megszervezett egy pataktakarítást. A színész azzal is egyetért, hogy a helyi termékek felkutatásában fel kell vállalnunk az önrészt, azaz időt kell szánni arra, hogy megtaláljuk a környékünkön vagy Romániában előállított termékeket.

A továbbiakban Kovács Zoltán Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét kérdeztük a kampányfilm munkálatairól és tartalmáról.

Először dolgoztok együtt profikkal egy kampányfilm elkészítésében?

Igazából ez az első saját kampányfilmünk. Voltak más filmkészítési próbálkozásaink az évek során, de azok vagy amatőr szinten vagy jóval szűkebb, behatároltabb célközönségnek készültek. Ezek igazából arra voltak jók, hogy kicsit ráérezhessünk a film, mint eszköz lehetőségeire és buktatóira. Rájöttünk, ha érdemlegeset akarunk alkotni, akkor mindenképpen profikkal érdemes dolgozni. Az is világossá vált, hogy egy ügyes kampányfilmmel több emberhez lehet eljutni és egy üzenetet hatékonyan átadni, mint szórólapok ezreivel vagy plakátok százaival.

Mennyi ideig készült, az ötlettől a végleges változatig?

A filmecske mintegy fél éven keresztül készült. Anyagi lehetőségeink korlátozottak voltak, így először profi filmeseket kellett meggyőznünk, hogy a téma megér egy piaci áron aluli szerződést. Ez meglepően simán ment.
A legtöbb időt az előkészület emésztette fel. Nehéz volt az adott témában olyan forgatókönyvet kiötölni, ami frappáns és nem támadható. Alapelv volt, hogy senkinek ne sértsük meg az üzleti érdekeit, ami nélkül persze sokkal hatásosabbat, ütősebbet lehetett volna alkotni. A film alapötletét végül egy interneten keringő, tanmeseként ismert szöveg adta, amit a Környezettudatos Vásárló kampányunk során már számtalanszor felhasználtunk, és igen hatásosnak, egyszerűnek és frappánsnak bizonyult. Miután megállapodtunk a forgatókönyvben, a film két hét alatt készen volt. Ezután polcoltuk egy időre, ismerősökkel véleményeztettük, és érni hagytuk, mint a jó bort. Most a nyári napforduló alkalmából elővettük, és terjeszteni kezdtük.

Hogyan?

A terjesztésnek három főbb irányvonalat szánunk: online, televízió és rendezvények. Az internet alapú terjesztés filmmegosztó portálokon keresztül történik, amit különböző honlapok, levelezőlisták és közösségi portálok segítségével igyekszünk erősíteni. A televíziós megjelenítéshez felvettük a kapcsolatot különböző adókkal, különösen koncentrálva a helyi kisebb csatornákra. Ezen kívül a saját és partnerszervezeteink különböző rendezvényein is fogjuk vetíteni.

Most készült el a rövidfilm még rövidebb változata, és nekiláttunk elkészíteni a román nyelvű verziót is. Előbbi akár reklámszerűen is bejátszható lesz, ha sikerül ehhez partnereket találnunk tévéadók és moziüzemeltetők körében.

Térjünk rá az üzenetre. Milyen konkrét adatokra alapozzátok, hogy a munkanélküliség fő oka az importtermékek előnyben részesítése?

A munkanélküliség és importtermékek özönének az összekapcsolása nem konkrét statisztikai adatokra és tudományosan igazolt hipotézisekre alapszik, hanem józan paraszti logikára. Minden készterméknek, amit megvásárolunk, van egy pénzben kifejezett értéke, amit otthagyunk az üzletben. Ez általánosítva a nyersanyag, a hozzáadott emberi munka, a befektetett tőke, a különböző szinteken rátett profit és adók eredője.

Ebből kiindulva a józan paraszti logika azt diktálja, hogy gazdaságunk akkor lehet fenntartható, esetleg erős, ha a piacra kerülő termékek végső értékének minél nagyobb részét mi adjuk, neadjisten sokat exportálunk is. Azaz mi termeljük ki a nyersanyagot, mi dolgozzuk fel, mi szállítjuk, mi csomagoljuk, mi adjuk el, mi tesszük rá a profitot. Minden fázisban a nyersanyag(ki)termeléstől a végső eladásig emberi munka alapú többletérték keletkezik, amiből fizetést kap a bányász, a traktorista, a gyári munkás, a könyvelő, a mérnök, a mozdonyvezető, a raktáros, az elárusító stb. A józan paraszti ész azt is mondja, hogy ha a késztermék külföldről érkezik, akkor ebből a hosszú sorból csak az elárusító marad, a többi kiesik.

Vajon nem egy ördögi kör, amit bemutattok? Ha az ember már munkanélküli, nincs túl sok pénze, akkor valószínűleg az olcsóbb termékeket fogja előnyben részesíteni, amelyeknek legnagyobb hányada import.

Igen, egy ördögi kör, amiből nem lehet kiszállni egyik napról a másikra. A kiszállás egy lassú folyamat, amit az emberek nem szeretnek, viszont nem lesz más választásunk, mert ha nem próbálkozunk, a hurok egyre szorosabb lesz, és benn tart a körben. A változás kulcsa, azt hiszem, nem a munkanélküliek kezében van, hanem azokéban, akiknek fizetésük és nagyobb vásárlóerejük van. Az ár mindig fontos szempont, amit nem lehet semmivel ellensúlyozni össztársadalmi szinten, mert ilyen az ember alaptermészete. Viszont egy kis lokálpatriotizmus jól jöhet, talán ellensúlyozhat ötven banit.

A filmecske számos olyan termékre süti rá az “import” bélyeget, amelyet nem, vagy csak körülményesen lehet helyben előállítani; legalább a nyersanyagot importálni kell. Mi akkor a megoldás?

Persze, vannak termékek, amiket nem tudunk előállítani. Hiába próbálkozunk kávéültetvényt telepíteni a Hargitára. De az importot ellensúlyozni kell, mert az igazi probléma akkor lép fel, amikor a behozott termékek értéke meghaladja az export értékét, ekkor megbomlik az egyensúly, gazdaságunk összességében mínuszba visz, miközben egy másik gazdasághoz pluszként kerül a nálunk keletkező hiány. Magyarán, más malmára hajtjuk a vizet, aki ettől erősödni fog, miközben mi gyengülünk, és beáll egy ördögi kör.

Üzenetünk lényege ez, persze a globalizált gazdasági kavarodás ennél jóval komplikáltabb, és a multinacionális mágnások között igen jelentéktelen senkiknek érezhetjük magunkat. Tény azonban, hogy a kereslet és a kínálat kölcsönösen alakítja egymást. Ha senki nem vásárol többet cigarettát, akkor idő kérdése, míg bezár minden dohánygyár és fordítva, ha bezár minden dohánygyár, többet senki sem vásárolhat cigarettát. A kínálati oldal alakításához tőke kell, ami lényegesen behatárolja mozgásterünket. Ellenben a keresleti oldalt mi magunk alakíthatjuk vásárlásaink során. Mindennap hozzájárulhatunk ahhoz, hogy fenntartsunk bizonyos termelési folyamatokat, vagy korlátozzuk azokat. Célunk nem az, hogy eltüntessünk minden importterméket az áruházak polcairól, hanem az, hogy jobban értékeljük saját termékeinket, mert közvetve ettől függünk mindannyian. Rajtunk is múlik, hogy jövőre működik-e még a búzafalvi lisztgyár, vagy bezár. Tudatosítani szeretnénk ezt a röviden vázolt gondolatmenetet minél több emberben. Nem akarjuk mi konkrétumok szintjén megmondani, ki mit vegyen, csak azt szeretnénk, minél többen gondolkodjanak és mérlegeljenek.

Címkék: , , , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Szakáts István
    Közzétéve: 24.6.2011, 5:19 pm

    Miért kellett egyes termékekre (kevésre, s így annál zavaróbb) felírni a nevüket (márhogy TEA, meg FOGKEFE, meg mittomén)? Szerintem maradhatott volna mindegyikre az eccerű Made in, elvégre ez film, nem pedig a fináncnak készült leltár.

  2. A hozzászólás szerzője: no para
    Közzétéve: 24.6.2011, 5:47 pm

    Először dolgoztok együtt profikkal egy kampányfilm elkészítésében?

    big big fail…

  3. A hozzászólás szerzője: csongor
    Közzétéve: 24.6.2011, 6:11 pm

    Szakátsnak tetszik a meglátása. Ugyanakkor lehet nem mindenki tudja, hogy mi az a kicsi szőrős rudacska és rajta a kenőcs, oszt lássák azok is, hogy fogkefe a neve, ha tudnak olvasni persze, elvégre széles skálát céloz a filmecske :)

  4. A hozzászólás szerzője: Kozmopolita
    Közzétéve: 26.6.2011, 11:01 am

    “más malmára hajtjuk a vizet, aki ettől erősödni fog, miközben mi gyengülünk, és beáll egy ördögi kör. Üzenetünk lényege ez”
    Miért nem székely harisnyában, mezőségi kalappal, dák bocskorban ment állásinterjura ez a derék gobé, ha már anyira elkötelezett hive a “lokálpatriotizmusnak” álcázott protekcionizmusnak?
    Igyon jó gobé deszkalevet, egyen “echte ungarische gulasch”-t vagy berbécstokányt puliszkával, mert az “A MIÉNK” nem pedig az ELLENSÉGES másé.
    Nem veszitek észre menyire azonosultok azal amitől szabadulnotok kellene?
    Vagy nem akartok szabadulni a nyomortol, bunkóságtol, önelégült korlátoltságtól?
    A ” MÁS” mint a “MI” ellensége minden háború kezdőszólama. Háborút akartok?

  5. A hozzászólás szerzője: Kozmopolita
    Közzétéve: 26.6.2011, 11:04 am

    Apropo, a blog cimére utalva : nem veszitek észre menyire “deep inside the box” ez a “lokálpatrióta” nacionalizmus ?

Szólj hozzá!