Think Outside The Box

Transindex rovatok


Filmek | 3.6.2011

Helyzetjelentés Ugandából: a hely, ahol legrosszabb melegnek lenni

Homoszexualitás: bűn, erkölcstelenség, betegség, tabu, biztosíték az örök kárhozatra, halálbüntetéssel vagy legalábbis életfogytiglannal sújtandó cselekedet. Ezek a fogalmak számos ugandai polgár szótárából származnak egy olyan országban, ahol még azokat is megbüntetik, akik ismernek homoszexuálisokat, és nem jelentik ezt a rendőrségen.

Rácz Tímea

Scott Mills BBC-rádiós DJ és műsorvezető idén februárban forgatta le Ugandában A hely, ahol legrosszabb melegnek lenni? című dokumentumfilmet. Mills maga is meleg, és bár azt mondja, sosem volt lelkes melegjogi aktivista, eléggé megviseltnek tűnik a hallottak alapján. Anglia egy élhető hely, ahol megeshet ugyan, hogy valakit zavar a másság, de semmilyen alapvető emberi és állampolgári joga nem sérül szexuális orientációja miatt.

A dokumentáció során előkerül az a virálissá vált videó is, amelyben egy ugandai prédikátornak láthatóan halvány fogalma sincs a homoszexualitás mibenlétéről. Ő és a hozzá hasonlóak tájékozatlansága, amelyhez gyakran vallásos bigottság is társul, gyűlöletbeszédhez vezet; az afrikai ország meleg polgárai pedig állandó rettegésben élnek, hiszen bárki büntetlenül alávetheti őket bármilyen kínzásnak, megaláztatásnak, akár fényes nappal a város közepén is.

A melegek egy része a nyomornegyedben húzza meg magát, ahol senkinek nincs kedve, energiája a másikkal foglalkozni. A lehető legrosszabb körülmények között, szennyben és szegénységben élnek, pedig némelyikük jobb helyzetből indult volna, ha nem lenne „bűnös” a többség szemében. Az ugandai melegek beszédéből érződik, hogy valahonnan, valamilyen módon ismerik jogaikat, tudják, hogy nem normális állapotok uralkodnak az országban. Millst a filmben megszólaló homoszexuálisok örömmel fogadják, különösen amikor megtudják, hogy maga is meleg.

Egy leszbikus lány arra is vállalkozott, hogy végigjárja a kamerával megaláztatásának színhelyeit: amikor tinikorában észrevették rajta, hogy a lányokhoz vonzódik, nemi erőszakkal akarták „meggyógyítani”, megtanítani arra, milyen az „igazi” kapcsolat egy férfival. Később kövekkel dobálták, és a folyamatos zaklatások miatt végül ő is önkéntes száműzetésbe vonult egy eldugott házba.

Mills megpróbálja felderíteni a gyűlölet okait is, de mind a prédikátorok, mind a különböző tisztségeket betöltő emberek részéről csak betanult, untig ismételt frázisokat hall: „nem normális”, „erkölcstelen”, „Jézus is megtiltotta”, „Isten nem Ádámot és Bélát teremtett” (angol változatban: Adam and Eve, not Adam and Steve). A magát a legelszántabb homoszexualitás-ellenes harcosnak valló prédikátor kiprovokálja a műsorvezetőből is a coming-outot, majd hamis logikával próbálja rávezetni arra, hogy téves úton jár. A következő párbeszéd zajlik le közöttük:

– Hány nővel feküdtél le?
– Eggyel sem.
– És hány férfival?
– Sokkal.
– Na látod. Csak úgy váltogatod őket.

Úgy tűnik, valami hamis erkölcsösség mentén az él a fejében, hogy a homoszexualitás kötelező módon együtt jár a partnerek sűrű cserélgetésével, ami olyan bűn, amelyet „normális” ember nővel biztosan nem követ el, csak egyszerűen megházasodik.

Hasonló gondolatmenetet folytat David Bahati parlamenti képviselő, aki egy darabig szívesen nyilatkozik a homofób törvényekről és saját nézeteiről, míg Mills neki is el nem mondja, hogy meleg. Bahati ekkor zavartan nevetgél, de félbeszakíttatja az interjút, és kijelenti: előre meg kellett volna mondani, mivel akkor nem egyezett volna bele a találkozóba. Később kiderült, hogy a képviselő rendőröket küldött a riporterek után, de szerencsére tévedésből rossz hotelhez irányította őket.

Scott Mills egy „gyógyító” szertartást is bevállal, amely ismét a lakosság babonásságát, hiszékenységét bizonyítja. Egy, még a fekete mágia iránt érdeklődők által is valószínűleg blődnek tartott varázslat hivatott kigyógyítani a homoszexualitásából azt, aki szeretne megváltozni, és pénzt is hajlandó erre áldozni. Ártatlan kuruzslásnak tűnik, de ijesztő, hogy ezzel hány olyan embert lehet még jobban megvezetni, akik a többség nyomására elhitték, baj van velük.

A dokumentumfilm egésze sajnos semmilyen pozitívumot nem tud sugallni, annak ellenére, hogy a BBC-filmekből megszokott könnyedség megvan benne. Talán magából Millsből is hiányzik az elszántság, talán a tudósítás nem is akar más lenni, mint egy aktuális helyzetkép bemutatása, egy extrémen homofób társadalom keresztmetszete. Viszont abban az országban, ahol egy hónappal a film forgatása előtt meggyilkoltak egy melegjogi aktivistát, határozottabb fellépésre is szükség lenne.

Címkék: , , , , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: keli
    Közzétéve: 3.6.2011, 4:09 pm

    No offense, de meg vagyok győződve, hogy Ugandában ez a lagnagyobb probléma: hogy él a meleg közösség. Mhm…

  2. A hozzászólás szerzője: no para
    Közzétéve: 3.6.2011, 5:48 pm

    na ne már keli, csak nem sajnálod az ugandaiakat?
    máskor milyen éhezőek és alázatosak, ilyenkor meg tőr ki belőlük a vérfarkas. na látod.

    nem csak a meleg közösségről van csak szó, hanem arról, hogy bármiért kinyiffantanak.

    ha pozitívumot mutatna fel a film vagy megoldást, azon mindenki háborogna. a pozitívum: húzz el és hagyd a hülyéket, hogy nyírják ki egymást. ez rövidtávú megoldás.

    azt a nagy szart az úristen se változtatja meg, ami ott van. lényegében törzsi viszonyok működnek minden szinten, csak most géppisztolyokkal nyírják egymást. a probléma nem Ugandában van, a probléma Uganda. vagy elfogadjuk a többféleséget – amiben beleérthető a vérontás, hisz ők annyiban kulturálisan másak, hogy szeretnek erőszakoskodni -, vagy újra kell gyarmatosítani őket élelem fejébe és európai törvényeket lenyomni rajtuk. az erősebb kutya… elvén. ez sem működik. (hasonló viselkedésért nem kell messzire menni sem időben sem térben, elég Bukarestig, de persze egyelőre itt nem vitték bíróságra a melegeket).

    másik megoldás, jóllakottan hátat fordítunk és nem veszünk róluk tudomást. bármennyire is hülyén hangzik, ez a legelterjedtebb szokás, mi is ezt tesszük már a következő fagyinál. úgyis mindenki a saját hibájából tanul, hát oldják meg ők. ez megint pár-ezer éves terv, semmi garancia, hogy az emberiség addig húzza…

    (a probléma nem a buzikkal van, hanem a négerekkel)
    (a probléma nem a buzikkal van, hanem az ortodoxokkal)
    (a probléma nem az istennel van, hanem a vallásos emberekkel)

    bevégzetlen ragozás, léptem

  3. A hozzászólás szerzője: Zoli
    Közzétéve: 4.6.2011, 8:31 am

    Kedves keli

    Nem a legfontosabb, a cikkíró sem így tünteti fel, de attól mert nem a legfontosabb, valaki(k)nek még fontos lehet. Ha te lennél mondjuk abban a helyzetben, akkor számodra gondolom fontos lenne, hogy ne ítéljenek el homofób törvények alapján (a többiek elfogadása az a következő lépés lenne).
    Még mielőtt megkérdeznéd – igen, az vagyok – és számomra a BTK homoszexualitást büntető paragrafusainak eltörlése örömünnepet jelentett. Nem ez volt a legfontosabb de elég fontos volt ahhoz, hogy hazámban szabadabbnak érezzem magam.

  4. A hozzászólás szerzője: Réka
    Közzétéve: 9.6.2011, 8:56 pm

    nem a legégetőbb probléma ugandában, de ahol a lányok nemi szervét megcsonkítják a melegeket meg halálra kövezik vagy felakasztják az az ország örökre időkre a szennyben fog taposni.

    Ahol a polgári jog, az emberi jogok és az alkotmányjog évszázadokkal van lemaradva, ott a gazdasági felemelkedés és demokratikus politizálás soha nem fog megvalósulni

  5. A hozzászólás szerzője: z
    Közzétéve: 13.9.2011, 3:44 am

    Hujjeskeztek? Ez a legnaobb probljema? Azmellett hogy egymast olik a emberk es fe;e az emereken ehezik 30 banis pityoka mellet? az a legnejobb kerdes hogy amelegeket hogy batnyak? neem szerintem mijutan kijavttyak a hejesirasi hibajimat a vileg legnajobb problemajit az en kozeppottozasomra fohjak fogni :)))

    imadom ezt a vilagot.. kesz rohej komolyan 😛

Szólj hozzá!