Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 27.5.2011

A modern EU-mezőgazdaság a biológiai sokféleséget veszélyezteti az új tagállamokban


Hagyományos mezőgazdaság Erdélyben kis méretű szántóföldekkel, legelőkkel és őshonos vegetációval (fotó: Hartel Tibor)

Romániai, németországi és hollandiai kutatók, köztünk a TOTB egyik szerzője, Hartel Tibor ökológus nemrég megjelent közös tanulmánya amellett érvel, a hagyományos mezőgazdaság fenntartása kulcsfontosságú tényező lehetne egyes állatfajok védelmére. Kelet-Európa ne ismételje meg azokat a hibákat, amelyeket a Nyugat elkövetett a modern mezőgazdaság bevezetésével – érvelnek.

A mezőgazdaság hagyományos formái nagy mértékben hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség fenntartásához az Európai Unióhoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban. Ezzel ellentétben, az útépítések és a mezőgazdaság olyan módú intenzívebbé tétele, mint ahogy azt az EU-agrárszubvenciók pillanatnyilag támogatják, veszélyt jelentenek a kétéltűek számára. Veszélyeztetett lett az a természeti gazdagság, ami sok EU-hoz csatlakozott országban még jelen van – vélik a szakemberek a Biological Conservation szaklapban megjelent tanulmányukban.

A kutatók Erdélyben kétéltűek vizsgálatával foglalkoztak. Kilenc éven keresztül kísérték figyelemmel a különböző béka-, varangy- és gőtepopulációkat 54 tóban, majd ezeket összefüggésbe hozták a környező területek tájhasználati módszereivel. Összesen tíz fajra találtak rá a vizsgált tavakban, melyek közül többet EU-szinten védetté nyilvánítottak, mint például a tarajos gőtét és a sárgahasú unkát. A statisztikai kiértékelés kimutatta, hogy az utaknak volt a legnagyobb befolyása a populációkra. A többi elemzett tényező, mint például a tavak nagysága, települések, szántóföldek, legelők, erdők vagy nedves élőhelyek, ezzel szemben lényegesen csekélyebb kihatással volt.

„Az utaknak sok kétéltű fajra közvetlen negatív kihatásai lehetnek azáltal, hogy az autók elgázolják őket. Viszont ezek közvetett módon is veszélyt jelenthetnek a kétéltűekre, életterük tönkretétele vagy a létfontosságú párzási, nyári, telelési élőhelyek elszigetelése révén“, magyarázza Dr. Hartel Tibor (kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem).

A tanulmány vizsgálati területe a Dél-Erdélyben található Nagy-Küküllő medencéje mentén elterülő Szászvidék volt. A mezőgazdaság ezen a vidéken főleg hagyományos, és csak kis mértékben módosult az évszázadok során. A tájat legelők és lombos erdők uralják, míg a kis méretű mezőgazdasági területek szétszórtan helyezkednek el az őshonos növényzetben.

Az emberi tevékenységnek a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív kihatásai statisztikai szempontból tekintve Európa keleti részén még mindig lényegesen csekélyebbek, mint nyugaton – de ez a hagyományos kultúrtáj és ezáltal annak egyedülálló biodiverzitása a közeljövőben elveszhet, ha a földhasználatot intenzívebbé teszik.

„Úgy gondoljuk, hogy a nyugatihoz viszonyítva extenzív, azaz kevés gépet és vegyszert alig használó mezőgazdaság a vizsgált régióban még mindig megfelelő körülményeket nyújt sok kétéltű fajnak”, magyarázta Dr. Oliver Schweiger (Helmholtz Centre For Environmental Research – UFZ).

Az eredményeknek fontos következményei lehetnek a kétéltűek iránti óvintézkedésekre Közép- és Kelet-Európa hagyományosan megművelt régióiban. A hagyományos, extenzív földhasználat megőrzése lehetne a kulcsfontosságú tényező ezen állatfajok védelméhez. Ez mindazonáltal komoly kihívás lehet, mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás sok régióban intenzívebb földhasználathoz és az infrastruktúra növekedéséhez fog vezetni. Ennek következménye viszont a táj szétszabdalása és a megmaradt életterek általános minőségvesztesége lesz. A kutatók amellett szállnak síkra, hogy megtalálják az egyensúlyt egyrészt a jobb infrastruktúrák iránti jogos vágy és a mezőgazdaságból nyerendő magasabb hozamok, másrészt az extenzív földhasználat hasznos hatásai között. Véleményük szerint ezt a kihívást esélyként kellene felfogni arra, hogy Kelet-Európa ne ismételje meg azokat a hibákat, amelyeket a Nyugat elkövetett.

Hartel T, Schweiger O, Öllerer K, Cogălniceanu D, Arntzen JW (2010). Amphibian distribution in a traditionally managed rural landscape of Eastern Europe: probing the effect of landscape composition. Biological Conservation 143: 1118-1124.
http://www.ufz.de/data/Hartel%20et%20al%20201012444.pdf

Forrás: közlemény

Címkék: , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!