Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 25.3.2010

Törvényesen vágják a bükkerdőt Bálványos és Sepsibükszád között

Mintegy 2,5 km hosszan szinte megszakítás nélkül az útnak hol az egyik, hol mindkét oldalán felhalmozott fatörzsek; több helyen letarolt hegyoldalak. Gallyak óriási halomban. Fűrészpor, olvadó hó és sár keveréke. Mintha egy csatatéren járnánk.

Masszívan irtják az erdőt a Szent Anna-tó felé vezető bekötőút előtt és után, Bálványos és Sepsibükszád között – lehetett hallani az utóbbi időben az arrajáróktól. Ismerősök küldözgettek egymásnak egy .pps-t, amely fotósorozatban siratta el az erdőt. A gépkocsisok arra is panaszkodtak, az „erdőkitermelés” miatt néha órákig kellett vesztegelni, amíg egy-egy, az úton keresztülfektetett óriási rönköt kettőbe vágtak. Mi nyilván nem a közlekedés akadályoztatásának híre miatt indultunk el a saját szemünkkel is megnézni, mi folyik gyerekkorunk kirándulóhelyszínein.

A látvány, ami elénk tárult, azt hiszem, nem igényel különösebb kommentárt.

Halott fatörzsek hevernek az út szélén végeláthatatlan hosszúságban. Egyeseket a vágásfelületen akkurátusan piros festékkel jelöltek meg, ami valószínűleg a sötétben jól látszik, ha rávilágít egy fényszóró. Bálványos felől indulva az út jobb oldalán több helyen is teljesen letarolt hegyoldalak.

Hazaérve, elkezdtünk telefonálgatni, hogy lehetséges mindez – arra gyanakodtunk, mint ahogy egy tábla is jelzi néhány szerpentinnel lejjebb, hogy állami erdőről van szó. A letérőnél pedig sárga figyelmeztető tábla is van két nyelven (ám a kitermelésre vonatkozó bármilyen információ hiányzik). Kovács István, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Őrség ellenőre közölte, ő is hétfő reggel a sajtóból értesült az erdőirtásról. Erre a hétre már be vannak programálva az ellenőrzések, ám értesíti a gárda vezetőjét a problémáról.

Hamarosan kiderült, a terület nem állami, hanem magántulajdonban van: a zabolai Mikes-örökösöké. A szóban forgó terület adminisztratív szempontból Sepsibükszádhoz tartozik, ám amíg magántulajdon, a polgármesteri hivatalnak nincs beleszólása az ott folyó tevékenységbe – közölte kérdésünkre Steckbauer György sepsibükszádi alpolgármester. Tarvágást csinálnak, de hát azt tesz a tulajdonos az erdővel, amit akar, „mi, mint hivatal, nem sokat tudunk tenni”. Szintén tarvágást emlegetett a Háromszéknek nyilatkozó Kerezsi László , a szomszédos Mohos és a Szent Anna-tó körüli természetvédelmi terület gondozásával megbízott cég vezetője. Az alpolgármester kérdésünkre megerősítette, bükkerdőről van szó (a 2008-ban elfogadott, 46-os számú törvény 29. bekezdése szerint bükkerdőben tilos a tarvágás – szerk. megj.)

Mint ahogy az alpolgármestertől megtudtuk, a szóban forgó erdőterület a kézdivásárhelyi magánerdészet adminisztrálása alá tartozik. Egyébként amint egy vágtér kitermelés alatt van, az alatt az idő alatt a kitermelő cég a felelős a törvények betartásáért, az illetékes erdészet csak kontrollálja őket. A kitermelés módszerébe a tulajdonosnak sincs beleszólása.

“Ez nem tarvágás”

Gál Attila, a kézdivásárhelyi magánerdészet vezetője kérdésünkre közölte, a most alkalmazott kitermelési üzemterv már korábban is létezett, amikor még az erdő nem került vissza a tulajdonosokhoz. Az üzemtervet 2005-ben a sugási állami erdészet készítette, 2007-ben kapta meg a minisztériumi jóváhagyást, és 2014-ig érvényes. 2000 hektárra vonatkozik, ebből a szóban forgó, Szent Anna-tó környéki, az egykori Best Western Kárpát Hoteltől (amely nemrég nyílt újra Best Western Grand Hotel Balvanyos néven) egészen Sepsibükszádig húzódó rész mintegy 1500 hektár. Az akkor még állami tulajdonú, 150 éves bükkerdőt az állami erdészet is kivágathatta volna, csak nem tette, mert már tudnivaló volt, hogy az örökösök vissza fogják kapni – mondta Gál. A mostani úgynevezett felújító vágásokat is aszerint az üzemterv szerint végezték, ellenőrzés is volt, teljesen törvényesen zajlik a kitermelés – szögezte le.

A „megörökölt” állami üzemterv szerint évi 8000 köbmétert lehet a 2000 hektárról kitermelni a fővágásokból, gyérítésekből, tisztításokból és egészségvédelmi vágásokból összesen.

Számíthatunk arra, hogy jövő évben ismét eltűnik egy fél domboldal? – szegeztük szembe a kérdést a magánerdészet vezetőjével. „Ha az üzemtervben ez szerepel, és a tulajdonos lebélyegezteti, akkor igen.”

Az erdőkitermelés alfája és omegája tehát az üzemterv, amelyet minden esetben a tulajdonosok megbízásából egy szakcég készít el, a sepsiszentgyörgyi megyei és a brassói területi erdészeti felügyelőség vizsgál felül, és a minisztérium hagy jóvá (eddig a mezőgazdasági, most már a környezetvédelmi minisztérium – szerk. megj.)

A magánerdészet vezetője ugyanakkor elismerte, előfordul olyan, hogy az üzemterv nem megfelelő, a benne foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ám a módosítás nagyon nehézkes, és a minisztérium sem hajlandó felülvizsgálni egy olyan dokumentumot, amelyre már korábban ráütötte a pecsétet. Pedig nagy jelentősége van például a terület dőlésszögének: 35 fokon felüli oldal esetében tilos fővágást végezni, csak egészségvédelmi vágás engedélyezett. Ám ha az üzemterv készítője kevesebbet írt be, és engedélyezték, a földcsuszamlás bekövetkezéséért nehéz lenne megtalálni a felelőst.

A magánerdészet kötelessége az üzemtervet betartani; lebélyegezik a fákat, és szakmai felügyeletet biztosítanak – tájékoztatott Gál Attila. A tulajdonos a lebélyegzett fát értékesíti. Kötelessége a fát elhordani, hiszen a magánerdészet akkor veszi vissza kezelésébe az erdőt, ha az ki van pucolva. Most még folynak a kitermelési munkálatok, azért sorakoznak a fatörzsek az út mentén – magyarázta a magánerdészet vezetője. Az erdő újraültetése is a tulajdonos kötelessége; két éven belül vissza kell ültetnie a területet. A magánerdészetnél letétbe helyez egy úgynevezett újraültetési alapot, amely az eladott fa árának 20 százaléka.

Az üzemtervet magát, a kitermelési engedélyt, a kitermelő cégek nevét, elérhetőségét a magánerdészet vezetője nem adta ki, arra hivatkozva, hogy ezek titkosak, csak az ellenőrző szervek vagy a tulajdonosok férhetnek hozzá. Idén körülbelül öt vágtérre állított ki engedélyt a szóban forgó területen. Összesen szeptembertől körülbelül tíz vágtér van az 1500 hektáron.

A vágtér egy vagy több parcellából, azaz erdőrészletből áll, amely egy helyen van, és egyben tudják értékesíteni. Maximum tíz erdőrészletet lehet egyesíteni ily módon. Fővágáskor 1-2 erdőrészleten történik a bélyegzés. Fővágás azon a területen történik, ahol az erdő elérte maximális korát, amikor még lehet a fát hasznosítani. Ilyenkor az erdő már tud reprodukálódni. Bükkerdő esetében három fázisban történik a fővágás: az elején egy-egy „szemet” – foltot, léket vágnak az erdőben, hogy elősegítsék az újulat megjelenését, néhány (5-7) év múlva ezt szélesítik, míg az utolsó vágásban az összes nagy, megmaradt fát kivágják.

2005 óta minden évben vágtak – hogy pontosan mennyit, nem tudta megmondani; ha hivatalos ellenőrzésre kell, akkor kiszámolja – tette hozzá. A fővágásokat egyébként állandóan ellenőrzik, mielőtt engedélyeznék, Sepsiszentgyörgyről a megyei erdészeti felügyelőségtől jönnek megnézni, a magánerdészet jól bélyegezte-e le a fákat. „Minden lépésünket ellenőrzik” – mondta. A követelmények betartását ugyanakkor a kitermeléskor nem a tulajdonoson kérik számon, hanem a kitermelő cégen. A cég(ek) fizet(nek) ugyancsak az útügynek bizonyos összeget azért, hogy a szállítás miatt az út rongálódik.

Az 1500 hektáros területen mekkora részen engedélyeztek tarvágást? „Ez voltaképp nem is tarvágás, hanem végvágás. Nem tarvágás, mert nem kell ültetni – az alátelepülés olyan mértékű, hogy az erdő szempontjából is jó, ha kivágjuk az öreg fákat, másként a 2-3 méteres fiatal fák nem tudnak fejlődni. A tarvágásnál nincs alátelepülés, az erdőt levágják, minden bokrot, fát, s utána újratelepítik” – magyarázta.

Az általunk látott letarolt domboldalakon is kell legyen csemete, lehet, a hó miatt nem látszik – vetette föl. A csemeték a kitermelés járulékos áldozatai is lehetnek; ha adott százaléknál magasabb ez a veszteség, a kitermelő cégnek kell kifizetnie. Egyébként amint lejár a kitermelés, megnézik a területeket, megállapítják, hol kell pótolni a csemetéket ültetéssel, és jövőben újraültetik azt a részt, ahol nincs csemete.

Ahhoz, hogy ismét erdőnek nézzen ki kívülről is, körülbelül tíz év kell – ennyi idő alatt fejlődnek 3 méteresre a fák. Egy ilyen parcella, ahol fővágást alkalmaztak, 100 év alatt termelődik újra.

Az erdész szerint a szegénység az oka, hogy az erdőtulajdonosok általában – ha van rá üzemtervük – ki is termelik a kitermelhető mennyiséget. Az erdészeti törvény lehetőséget ad arra, hogy kárpótlást kapjanak az elveszett jövedelemért azok, akiknek véderdőt lát elő az üzemterv. Vagyis ahol nagyon meredek az erdő, és tilos fővágást végezni, ezen területek esetében az állam a tulajdonosoknak – ha magánszemélyek – ad kárpótlást, kb. 400 lejt hektáronként. Vannak olyan tulajdonosok is, régi, egészséges gondolkodású gazdaemberek, akik azt mondják: csak egészségügyi vágást akarnak, mert meg akarják tartani az erdőt az unokájuknak.

Üzemtervet egyébként csak 100 hektár fölötti erdőterületre lehet készíttetni – ez azt jelenti, az ennél kevesebb erdővel rendelkező tulajdonosok valójában nem termelhetik ki az erdejüket fővágással (magyarán nem tarolhatják le), csak egészségvédelmi vágásokat végezhetnek. Ám ugyanúgy kell az illetékes erdészetnek fizetniük az őrzésért, és egyhektáros erdő esetében nagyjából csak a tűzifájuk jön ki, mivel csak egészségvédelmi vágásokat termelhetnek ki (beteg, törött, kidőlt fákat).

Honnan tudja az arra járó, hogy legális az éppen látott kitermelési munkálat? Törvény szerint ki kellene legyen téve minden esetben egy panó az adatokkal, hogy mekkora területen, hány köbméter fát, milyen engedély alapján termel ki éppen az illető cég. „5 hektáros vágtér esetén azonban ha egy helyre ki is teszi, mindenhova nem tudja kitenni. Nem is teszi ki mindenki, de ez a legkevesebb, bár ennek elmulasztásáért is büntethető lenne az illető cég. A turisták szempontjából valóban jó lenne, hogy lássák, legálisan történik a kitermelés” – magyarázta Gál Attila.

A törvénykezésben is hézagok vannak, az elkapott fatolvajok is néha megússzák. Az egyik legnagyobb probléma, amikor a tulajdonos hosszas huzavona után visszakap egy bizonyos erdőterületet, és már le van tarolva, ráadásul még őt kötelezi a sepsiszentgyörgyi és a brassói területi erdészeti felügyelőség, hogy beültesse, mert az övé. Ilyen területet nem szabadna, csak újraültetve visszaadni, vagy megtéríteni a kivágott fák értékét – vélte Gál Attila. Ám a tulajdonos tehetetlen, maximum az európai bíróságokon keresheti az igazát. Ott van esélye megnyerni a pert – és a kártérítést a román állam az adófizetők pénzéből fizeti ki.

Amit nem látunk

A közvéleményt – turistákat és helyieket – méretei és elsősorban láthatósága miatt megdöbbentő kitermelési munkálatok a jelek szerint tehát törvényesen zajlanak. De a táj arculata teljesen megváltozott, az út menti erdősávot helyenként teljesen felszámolták. Azok, akiknek már csak az emlékeiben él, milyen volt azelőtt ez az útszakasz, feltehetik a kérdést: ha ez törvényesen itt zajlik az orrunk előtt, akkor mi rejtőzik az egész országban az utak mentén meghagyott erdősávok mögött?

Letarolt domb Torja és Bálványos között

A fő közlekedési és turistaútvonalaktól távol masszív illegális vagy féllegális erdőirtás zajlik a rendszerváltás óta. Románia a hasonló domborzatú országok közt az utolsó az erdők arányát tekintve: az ország területének 26,5 százalékát borítja erdő (legalábbis hivatalosan). Az egyetlen uniós ország, ahol még mindig csökken az erdőterületek aránya; az uniós szint elérésére 2 millió hektárt kellene beültetni a következő 25 évben. (Összehasonlítva pl. Németország területének 40 százalékát borítja erdő. Ahhoz, hogy Románia elérjen egy 33-35 százalékos szintet, húsz éven keresztül minden évben 80.000 hektárt kellene beültetni.)

Előző években nem volt pénz erdősítésre, kevesen bajlódtak a csemeteneveléssel – most idén lenne pénz, 60 millió euró, de képtelenség elkölteni, ugyanis nincs elég csemete – nyilatkozta nemrég a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Cristian Apostol a Gandul napilapnak. Egy hektár erdősítésére átlagosan – a fa típusától és a területtől függően – 5000 csemete kell. Az előirányzott 60 millió euró elég lenne 10 ezer hektár beültetéséhez. Ha az ország nem tart lépést az erdősítési tervekkel, európai forrásoktól eshet el.

Látkép a bálványosi Ibolya forrás mellett

A domb, közelebbről

Tavaly 180.000 köbméter fát irtottak ki illegálisan, 2008-ban 174.000-et. A Román Tudományos Akadémia szerint a Romániában egyre gyakrabban jelentkező természeti katasztrófákat többnyire a masszív erdőirtás okozza.

A mindennapi valóság

Repülőgépből jól látszanak az egyre zsugorodó „kerek erdők”, az erdőhatár egyre feljebb és feljebb mászik, a falutól egyre többet és többet kell gyalogolni. Ha már, ugye, az erdőbe megy az ember éjszaka fát lopni – mert kis tételben is megy ez. Van, aki ebből él: megrendelnek nála egy öl fát, éjjel lehozza, neki kifizetik az árát. Kockázatos, de nagyobb az esélye, hogy ne kapják el, mint hogy lefüleljék, ugyanis egy erdésznek Kovászna megyében kb. ezer hektár erdőt kell ellenőriznie. Emberileg lehetetlen feladat, ugyanakkor ha a rábízott erdőből illegálisan kivágnak egy fát, levonnak a fizetéséből.

A kisbirtokosok, akik üzemterv híján (lásd fennebb) nem termelhetik ki nagy tételben a fájukat, olyan módszerekhez folyamodnak, amivel ki tudják játszani a rendszert: például traktorral kihúzatják a fát, aztán jelentik, hogy széldöntés volt, ki kell vágni. Egymás közt az emberek nyíltan beszélnek a falopásról: az egyedüli külső hatalom, amelynek eszköz is lenne a kezében, hogy megállítsa őket, az a rendőrség. Az erdészeknek nincs fegyverük, ha ki is nyomozzák, hová került a lopott fa, nincs joguk bemenni (ha bemennek, elkergetik őket/rájuk uszítják a kutyát stb.)

Hogy ez a mentalitás megváltozzon, a nagytételben dolgozó famaffia ellen kellene föllépni elsősorban. Ha egy faluban mindenki tudja, hogy ki vágja ki sorra a parcellákat a környéken, félhivatalosan vagy sunyiban, és büntetlenséget élvez, akkor kialakul egy olyan értékrendszer, amely szerint a falopás buli, „jó mulatság, férfimunka” és még pénz is jön belőle. A rendszer kijátszása, a deviáns viselkedés válik normává. Aztán próbáld meggyőzni őket a környezetvédelem fontosságáról.

Címkék: , , , , ,

43 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 25.3.2010, 3:08 pm

    “a 2008-ban elfogadott, 46-os számú törvény 29. bekezdése szerint bükkerdőben tilos a tarvágás”. Ugyanez a “Cod silvic ” mondja ki hogy tarvagas max. 3-5 hektaron lehetseges. Persze bükkerdő kizarva. Pont 5 hektarra van engedely ha jol ertem…ami a lehetseges maximum meg tarvagas eseten is. Micsoda egybeeses. De az erdesz ur szerint megsem tarvagas, mert maradt ott valami szemet. Igy lesz legalis a kitermeles. Mert az erdesz ur mondja.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 25.3.2010, 4:36 pm

      Lustabbaknak :-) :
      Art. 29. – (1) Tăierile rase sunt admise numai în arboretele de molid, pin, salcâm, plop, salcie şi în zăvoaie, precum şi în cazul substituirii ori refacerii unor arborete, în care nu este posibilă aplicarea altor tratamente.

      (2) În situaţiile prevăzute la alin. (1), mărimea suprafeţei tăiate ras este de maximum 3 ha. Între suprafeţele tăiate ras se va păstra o distanţă de minimum două înălţimi de arbori.

  2. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 25.3.2010, 3:16 pm

    Tehat azon dol el a kerdes, hogy az altalunk latott szemet az “csemete”-e. Es ha megsem, akkor a ceg/tulajdonos kap egy kis bunti-t, ha utolagosan az illetekes erdeszet ugy iteli meg. Es hoppa, legalis lett a tarvagas bukkerdoben. Ezt hivjak szervezett bunozesnek. Hat persze hogy legalis.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 25.3.2010, 4:27 pm

      Steckbauer György; Az alpolgármester kérdésünkre megerősítette, bükkerdőről van szó; “Tarvágást csinálnak, de hát azt tesz a tulajdonos az erdővel, amit akar…”. . – Hat torveny szerint NEM. Persze az alpolgármester ur ezt nincs ahonnan tudja, hiszen ot csak megvalasztottak, nem kertek tole tollbamondast a 46/2008-bol. Viszont a tarvagast megerositi. Koszonjuk naivitasat, vegulis segitett.

  3. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 25.3.2010, 3:45 pm

    “a földcsuszamlás bekövetkezéséért nehéz lenne megtalálni a felelőst”.
    Tehat a folcsuszamlas altal elvitt utat az adofizetok penzebol javitja vissza az utügy, mig a lecsuszott, nemletezo “csemetek”-et mar senki sem ulteti vissza.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 25.3.2010, 3:51 pm

      “A cég(ek) fizet(nek) ugyancsak az útügynek bizonyos összeget azért, hogy a szállítás miatt az út rongálódik.” – tudunk mi erre nevetseges osszegeket (3000E), amibol sem az utat, sem a szallitasi utvonal melett megrongalodott hazakat, sem az arrajarok autoit nem lehet helyrehozni. Ne beszlejunk adott esetketben a fodcsuszamlas/arvizek altal elvitt hazakrol. Lenyeg, hogy minedki marad egy “kicsi” penzel. Rablogazdalkodas.

  4. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 25.3.2010, 3:59 pm

    Az is fontos informacio, hogy tobb EU-s orszagban reg tiltott barmilyen erdo tarvagasa. A tobbikeben mar targyaljak, mig roman forumokon is merult mar fel ennek temaja. De hat egy szekelyfoldi erdeszet mit tudhat ilyen dolgokrol, nalunk nincs tarvagas, csak kopar hegyoldalak.

  5. A hozzászólás szerzője: döme
    Közzétéve: 25.3.2010, 4:43 pm

    óóó, ne se törődjetek, mert udrea barátnőnk felvonót, vagy mit akar építeni egyenesen bükszádról fel a tóig, s akkor se útat, se tarvágást nem fognak látni a turisták… na meg mi sem. Mi lehet ott, ahol nem látja ennyi ember, s a didzsitális camerákkal nem merészkednek oda az emberek… már csak azért, mert verés is lehet a vége…

  6. A hozzászólás szerzője: pityu
    Közzétéve: 25.3.2010, 6:58 pm

    Arról nem is beszélve, hogy az illető terület két Natura2000-es (védett) terület belsejében van, melyek többek között olyan fajok védelmére voltak kijelölve, melyek az öreg bükkösökhöz kötődnek (fehérhátú harkály, örvös és kis légykapó, stb). Sajnos az erdészet azt csinál, amit akar. Ha szerepel az üzemtervben, kivághatja az összes öreg erdőt a területről, anélkül, hogy legalább egy hatástanulmányt kellene készítsen. Előrelépés pedig nincs, mindenki csak a vállát vonogatja. Az, hogy közben az illető fajok vagy élőhelyek eltűnnek, nem baj. Majd ha már sikerült a “vágásra megért” erdők nagy részét kivágni, és nem lesz majd annyi gazdasági érdek benne, lehet, hogy törvény is lesz. Csak egy kicsit későn…

  7. A hozzászólás szerzője: pesta
    Közzétéve: 25.3.2010, 9:29 pm

    Na, igen….
    Abban szerintem minden epeszu ember egyetert, hogy a hegyoldalak kopaszra borotvalasa nem nevezheto “normalis” erdogazdalkodasnak.
    De tud valaki egy olyan peldat, ahol egy erdotulajdonos tobb ezer hektaros erdoteruleten felelos, fenntarthato erdogazdalkodassal jo kis haszonra tesz szert es kiszorit meg nehany fizetest is es ekozben az erdo erdo marad?
    A gyakorlat azt mutatja, hogy a faanyag nevetsegesen alacsony ara miatt a hegyvideki terepen alkalmazhato kisebb kornyezeti hatassal jaro kitermelesi technikak alkalmazasaval (pl. a kies hazankban reg elfeledett kotelpalyas ronkszallitas stb.) szalalo vagassal biztos csod az eredmeny….
    Ha valaki tud egy pozitiv peldat rogton szoljon, mert lassan nem latom a kiutat.
    Na, de talan ez egy olyan dolog, amit ha nem lehet rendesen csinalni inkabb nem kell csinalni.

  8. A hozzászólás szerzője: pesta
    Közzétéve: 25.3.2010, 9:40 pm

    Tenyleg szomoru mert az egesz faipar ugy el van b…va hogy ennek a fenntarthato, kornyezetbarat, sokoldalu anyagrol csak horror-kontextusban lehet hallani. Nem is biztos, hogy olyan jo ez, mert soha nem talalkoztam egyetlen olyan kornyezetvedu szellemu szemellyel sem aki erdesz szeretett volna lenni…
    Pedig itt van a dolog nyitja: talan ha ilyen szemleletu emberek is hanyodnanak a faiparban akkor talan-talan meg a megoldasok is elokerulhetnenek.
    Jo lenne, neha egy-egy pozitiv probalkozasnak is ekkora cikket szanni.
    (felreertes ne essen, nem a fenti pusztitast vedem, de nem egeszseges, hogy mindenki aki a favagasrol hall csak letarolt hegyoldalakra es saros traktorokra gondoljon).
    HOL AZ A K…VA MEGOLDAS?
    Varok egy valaszt!

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 26.3.2010, 8:22 pm

      Nem valoszinu, hogy tolem vartad a valaszt, de ha mar igy belelendultem az irogatasba…. :-): Valoszinu azon kellene meg valtoztatni, hogy az erdeszet es a faipar talan ne legyen ennyire osszefonodott fogalom. Elvileg az erdesznek vedenie kene az erdot, a tulajdonos mohosaga ellen kene fellepnie, az erdot, mint vedendo termeszetet kene kezelnie. Sajnos gyakorlatban ez pont a forditottja: Kitermelendo nyersanyagot lat az erdoben, a tuljadonosban pontencialis penzforrast, mig a torvenyekben kiskapukat.

  9. A hozzászólás szerzője: csaba
    Közzétéve: 25.3.2010, 9:54 pm

    A kerdesem az, – hogy most, hogy latjuk, hogy egy nem torvenyes dolgot torvenyesnek alcazva mit vittek veghez,- valaki, akinek egy kicsit is tobb penze meg tapasztalata van mint nekem, fog-e a birosagra menni es pert inditani?
    (Hihetetlen, hogy mit teszunk magunk es a gyerekeink ellen.)

  10. A hozzászólás szerzője: samu
    Közzétéve: 25.3.2010, 9:54 pm

    a torvennyel is gond es minden elottem hozzaszoloval egyetertek…
    ugyanakkor nagyon szomoru, hogy a tulajdonosok mentalitasaba ez belefer….
    azaz a Mikes orokosoknek csak ennyit er a tulajdon…

  11. A hozzászólás szerzője: hartel tibor
    Közzétéve: 25.3.2010, 11:51 pm

    minden esetre nem konnyu szembeallni a fakivago gepezettel RO ban. segesvaron aleX gota kiprobalta, amikor a drakula park dolog volt a breite rezervatumban. aleX egyreszt megtudta nevszerint kik es mit akarnak ott, milyen bizniszeket folytatnak, es ezt nagyon pontosan. masreszt meg intenziv kampanyt inditott minden lehetseges uton RO ban (pl. antenna 1) es nemzetkozi szinten. erosen vad kampanyt. egy ido utan mar ot is es csaladjat is eleg durvan fenyegettek, de nem erdekelte. most nincs drakula park a breiten, es ez joreszt aleXnek koszonheto.

    szoval na – amit mondani akarok az elvileg eleg “egyszeru”: az orszag szegeny, es sok a tolvaj. az, hogy a torvenyek nincsenek rendben vagy/es nem tartjak be – nem ujdonsag. sajnos, de ez van. a nagy kerdes: lesz e egy elszant ember aki belevagjon egy ilyesmibe?

  12. A hozzászólás szerzője: tamas
    Közzétéve: 26.3.2010, 1:29 am

    Én sohasem értettem, hogy miért van az, hogy ha valaki meglát egy kivágott erdőrészt elkezd egyből falopásra meg famaffiára gyanakodni. Az helyzet az, hogy ha egy erdő elért egy bizonyos életkort akkor kivágják ez igy volt mindig s igy is lesz. Miután kivágták ujraültetik vagy ha van alátelepülés akkor hagyják, hogy az nőjön. Az ottmaradt hulladék meg elrothad és ezáltal elősegíti a fiatalabb fák növekedését. Régebb is taroltak le hegyoldalakat azért, hogy pénzt csinaljanak belőle, s legyen hely ahol a fiatal erdő növekedjen. Amugy meg a csemeteket nem ugy kell elképzelni mint két métres fákat hanem mint tíz-húsz centiseket, mert egyévesen még nem égimeszelők. A falopás meg nem igy néz ki s nem ennyire szemmel látható.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 26.3.2010, 8:36 am

      Tamas, persze, ez nem falopas, hanem ahogy jomagad is beismered, tarolas. Es mondod: nem maffia. Namostmar: tarolni bukkerdot, torvenytelen. Neked ez igy rendben?
      Hidd el, nem lesz mindig igy, csak lehet tul keson jon a valtozas. Ha figyelmesen elolvasod a cikket / kommenteket, fel tudnal sorolni tiz ervet, hogy miert nem szabadna pont ezeket az erdoket vagni.

  13. A hozzászólás szerzője: hnockh
    Közzétéve: 26.3.2010, 10:41 am

    ….a sőtét kőzepkornál is sőtétebb idők kővetkeznek…(?)

  14. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 26.3.2010, 11:44 am

    Pjotr, te vagy az élő példa a közvéleményt manipuláló véresszájúakra, akiknek a szóban forgó dologról halvány fogalma sincs. Minden erdész, és maga János bácsi is tudja, miről van itt szó, persze hogy az internetlátogatók 99 százaléka viszont nem. És kórusban kezdenek jajgatni, ahelyett hogy utánaolvasnának.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 26.3.2010, 3:28 pm

      Halvany fogalmam sincs …. ezt megkaptam :-). Akkor miert nem magyarazod el nekunk hogy hogy all a szoban forgo dolog, ha mar te kepviseled azt az ominozus 1%-ot, aki tokeletesen tudja.

  15. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 26.3.2010, 7:43 pm

    http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2400

    “– Mekkora felületen van tarvágás? – kérdezem a Román Erdőgazdálkodási Kht. (RNP) sajtófőnökét. – Nálunk az országban hivatalosan ilyen nincs – válaszolja a hölgy –, írjon ön is inkább arról, hogy milyen lelkesek és rendesek az erdészek!”

    Ezigen!

  16. A hozzászólás szerzője: A fenntartható fejlődés jegyében zajlik a kitermelés a Mikes-örökösök szerint » Think Outside The Box
    Közzétéve: 30.3.2010, 8:27 am

    […] csütörtökön írtunk a Szent Anna-tó környéki, Bálványos és Sepsibükszád között zajló erdőkitermelési munkálatokról. Az arra járó az út mentén kilométereken keresztül […]

  17. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 30.3.2010, 11:17 am

    Nem tudom, milyen “tökéletesen” tudni valamit, tény, hogy az állomány alatti természetes felújulásra alapozott csoportos felújítóvágásos kezelésmód többszöri beavatkozás után az anyaállomány levágásával zárul. (Ezt látja a kívülálló “tarvágásnak”). Ekkor a terület legnagyobb részén már megtelepedett az újulat, ennek meglétét az ősszel végzett évi ellenőrzés alkalmával minden felújulás alatt álló erdőrészletben kötelező adott módszer szerint nyilvántartásba venni, már az első megbontó vágástól kezdődően.(Lehet ellenőrizni az erdészetnél).
    Szerintem mindenki a saját tevékenységi területén próbálja meg javítani a dolgokat, nem olyan könnyű az. Az erdészetek is szeretnének megoldásokat a valóban létező problémákra, például az őrizetlen, kezeletlen erdők tényleg lassan mind “elfogynak”. Bár minden erdőt rendesen, üzemterv szerint kezelnének – ebbe a vágásérett erdő kitermelése is beletartozik.

  18. A hozzászólás szerzője: Kolozsvári
    Közzétéve: 31.3.2010, 12:04 am

    Egy hozzászólás mindég csak az marad, különösen az ottani tájon. Hogy a tulajdonosok szaknaivak, azt még el lehet fogadni. Helyettük ilyen anderseni “királyruha” álláspontot nem írtam volna le. De egy ambicióikhoz és türelmükhöz méretezett pénzszűkületben, amikor a bankok sem tudják sokszor milyen fedezetet is fogadjanak el a beruházó részéről, több visszafogottságot és önfegyelmet várna el az ember. Hisz a birtok máris meg van, nem fut el, és magától nő és gyarapodik, mégha részben beeérett is a hasznosításra, kitermelésre.
    A legnagyobb hibázónak az erdészeti szakgárdát tartom, kedves Ilonával együtt, aki igencsak könyvből tudja kiidézni a magyarázó indoklást. A hozzászólók zömének felháborodása jogos, mégha itt-ott laikus is. A szakgárda egy ilyen engedéllyel és megindoklásával csak egyet bizonyít. Teljesen szakműveletlen, és még a saját törvényeit sem ismeri, vagy nem akarja ismerni… Ha kimennének Európába, akkor bizony elszégyelnék magukat. Csak Németországban 1910-1930 között teljesen áttértek a lomblevelű és fenyő-lomblevelő keverék erdőknél a szálazó (Plenter- vagy Femelwald) gazdálkodásra. A tiszta fenyveseknél csak a háború után, mert a háború és a jóvátételek sok kényszervágást is eszközöltettek. Hogy miként néz ki egy ilyen bükkgazdálkodás, itt egy web-oldal: http://www.buchenzentrum.de/plenter.htm
    Igaz, hozzá németül is kell tudni. A szakgárda műveletlensége elsősorban a saját egyetemük jól-rosszúl megtanult és bekanalazott, megukban fővő tananyagából táplálkozik. A mentalitás még mindég az egykori pártpolitikai kivánalmak szakmai igazolásának megcsontosodása. A tulajok, lévén világjárt emberek, feltételezem megértik és elgondolkodnak felette. A fényképek alapján nem úgy néz ki, hogy un. csoportos felújítóvágásos kezelési módban “szenvedett” volna az erdő. A szakgárda mikor ezzel érvel, vagy nem látott soha egy ilyen kezelésű erdőt, vagy csak félrevezet. Ami ott folyik, az közönséges tarvágás erdőbiológiai szempontból is. A tulajoknak meg pyrrhoszi haszon. Sajnos ezt a hibát nem lehet már kijavítani. A legnagyobb baj viszont a törvénykezés(általános és szak-normatív) azon állapota, mely annyi kiskaput, mellémagyarázást, kibúvót megenged, hogy mellette a fáktól nem látják az erdőt, sem a hatósági sem a tulajdonosi, sem a szakmai sem a jogi vagy végrhajtó szervek.

  19. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 1.4.2010, 1:52 pm

    Hát igen, én is elítélem az erdészeti szakgárdát, magammal együtt, amiért itt élve itteni rendelkezések szerint próbál gazdálkodni a tulajdonos erdejében, akinek a társadalom sem az állam, sem a ”jogosan felháborodók” pénztárcája révén, semmi módon nem pótolja a nem kimondottan védelmi szerepű erdővagyon gazdasági kihasználásának korlátozásából származó jövedelemkiesést. Persze önhatalmúlag eldönthetné ez a szakgárda, hogy kit kötelez az erdejének rezervátumszerű őrzésére, és kinek engedné meg a használatot. Sajnos, nincs még rá mód, hogy a szociális érzékenységű erdész (ne firtassuk most azt, hogy elvileg joga lenne neki is akár jobboldalinak lenni) a gazdagot hátrányosan megkülönböztesse a szegénytől, mint ahogy a társadalom többi, kevésbé elvetemült szegmenseiben bizonyára történik. De lehet, hogy van, engem például érdekelne, komolyan modom.
    Újratervezném a tevékenységemet, hogy ne maradjak “teljesen szakműveletlen”, aki “még a saját törvényeit sem ismeri, vagy nem akarja ismerni…”, a mentalitásom pedig nem lenne többé “még mindég az egykori pártpolitikai kivánalmak (sic!) szakmai igazolásának megcsontosodása”.
    Szerintem is ki kellene mennünk Európába, Németországban, meg egyéb jobb helyeken kellene dolgoznunk, még németül is megtanulnánk biztosan. Sokan örülnének ennek. (De elszégyellni magunkat úgyis csak két l-lel tudnánk.)
    A saját egyetemük “magukban fövő tananyagát”(???) talán nem azon kevés magyarajkú szakemberen kéne számonkérni, aki még ezt a szép hivatást választotta, noha az állami hegemóniájú román erdészeti rendszerben már inkább csak a magánerdészeteknél van helyük. A”jól-rosszul bekanalazás“ annyira általános érvényű minden tudásra, hogy talán még a Kolozsváriéra is rámondható, ezért szerintem a vita színvonala nagyot zuhant a sértőnek szánt kifejezés használatával.
    Azt a feltételezést, hogy a helyi szakemberek sosem láttak csoportos felújítóvágásos kezelési módban “szenvedett” erdőt, nem tudom megcáfolni. Biztos csak mennek, bélyegeznek, asse tuggyák, mit.
    Egyébként teljesen egyetértek a román törvénykezés (általános és szak-normatív) állapotát illető megállapítással, nemcsak az erdészeti rendszabályokat illetően.

  20. A hozzászólás szerzője: bukk
    Közzétéve: 3.4.2010, 12:01 am

    Ilona, a hozzaszolasaidat olvasva, talaltam egy jo szakmat szamodra, ha mar ugyis valtani akarsz: politikus. A legszebb, hogy alig kell majd atkepezned magad.

  21. A hozzászólás szerzője: Kolozsvári
    Közzétéve: 5.4.2010, 12:19 am

    Kellemes húsvéti ünnepeket!
    Szimpatikus, kedves Ilona, hogy ennyi energiával próbálja védeni a firmamentum becsültét. A tollat sem forgatja rosszul csakhogy, ha valaki gyakorló szakmai dolgokban mond véleményt, körültekintőbben kellene érveljen. Ne vegye rossz néven, csak mint idősebb hozzászóló ajánlom, aki 1959 óta nem magyar kőzegben és környezetben élek és dolgozom( kösz az „ll“ -megszólást, de megnyugtatom, csak olyan elírás, amilyeneket az ön szövegében is talál a bolhászó), hogy a szakmát sohsem üdvözítő felcserélni, összezavarni az érzelemmel, a szakmai büszkeséget sem a szakmai tárgyilagossággal. Szerintem szak- és tárgyszerűség kell egy szakember szakmai viszonyulását mindég meghatározza. Akkor nem áll bizonytalan lábakon sohsem. De ez már a szakmai etika velejárója. Az, hogy a vita szinvonala hol mozog, azt szerintem nem szükséges megszólni, mivel nem szakmai média-orgánumban vagyunk, hanem egy zsurnalisztikai portálban. Itten, amig a moderátor és szerkesztő engedi, addig tart a vélemények szakító ereje.
    De térjünk a tárgyra: érvelésében folyamatosan és tudatosan a „védelmi erdő“ – kategóriát hozza fel, mint erdőgazdálkodási imperatívusz. Hát ehhez még a fejlett nyugat is csak aprólépésekben, de folyamatosan baktat. Azonban előtte megoldották több évtizeden keresztül a fenntartható és jövedelmező erdőgazdálkodást, amiben az évi hozadék kitermelése volt a cél, nem akármilyen minőségben. Mert ez az aranyfedezete a tulajdonosnak. Itt most szándékosan elhagyom a természeti kalamitások okozta felborulását és megoldási kényszereit az erdőgazdálkodók szándékaiban. Nem tudom ez a fehér-fekete („kimondottan védelmi szerepű erdővagyon…rezervátumszerű őrzési“ vagy a tiszta „ gazdasági kihasználású“ (sic!) ) szemlélet honnan került a mai ottani erdésztársadalom gondolkodásába. Tipikus gyarmati, arisztokratikus szemlélet, amit nem hiszem,hogy az egyetemen tanították volna. – Aki jövedelemkiesést okoz nekem, korlátozva engem az erdőm gazdasági kihasználásában, az nyissa meg a pénztárcáját! Ilyen radikális tulajdonosi hangok léteznek nyugaton is, igen népszerűek a hozzánemértő okkult politizáló csoportok érvelésében. Sőt vannak elszórtan 2-4 ezer ha birtokok, ahol csak beléptidíj ellenében lehet bemenni az erdőbe sétálni(!), de ott sajátosan nem kiképzett erdőmérnökök „gazdálkodnak“, hanem művészek, építészek, és egyéb nem szakmabeliek. A szakmabeliek csak zavarnák a tulaj “kreativitását“. Az erdőben semmit nem tesznek, csak a séta-kiránduló utakról kitakarítják a hó- és széldöntést, ehhez meg tartanak egy mindenhez értő láncfűrészes , egyfajta tűzoltó csapatocskát, szállító eszközökkel ellátva. Ez lenne az erdélyi erdőmérnökök álma?
    Itt most nem ilyen erdőről van szó, hanem egy olyan gazdasági erdőről, amely a kivágásig nem megfelelően volt nevelve, melyet tarvágásra nevelt a régi rendszer is. Faanyaga kétes minőségűnek tűnik. Egy ilyen erdő egy ritka szakmai kihívás a helyes irányba neveléshez, de nem tabula rasa-val. Ugyan ismeretesek ottan a „ tăieri de substituire“ vágások. Itt nem hinném, hogy ez lenne az indok. Hogy a tulaj kidobatta a gyereket a mosdóvízzel, az az ő baja, csakhogy az eroziós és természetvédelmi következményei nem közömbösek a köz számára, az ezért megér egy misét még Bálványoson is. A „magukban fővő tananyagát”(???) valóban nem a kevés magyarajkú szakemberen kéne számonkérni. Csakhogy, pont ennek a magyar gárdának lenne a saját közössége iránti kötelessége magát tovább képezni, a magyar erdészetet is megtanulni, ismerni, és önképzéssel európai nyelveket tanulni, szakirodalmat, szakember-cserelátogatásokat eszközölni, és mindenekelőtt bekapcsolódni tudni abba a szakmai vitába, mely Európa-szerte téma és az agy élesítése mellett a gyakorlati tudást is gazdagítja, stb. Ehelyett a pénzt elviszik fölöslegesen hitegető, választott vagy önjelölt blöffölő és üzengető „politikusaik“, érzelmi fesztivizmusaik, haszontalan és kétes értékű emlékművesdiskedéseik. Ha a ”jól-rosszul bekanalazás“ sérti az olvasót, akkor az szegénységi bizonyítvány maga iránt. Emlékszem az egykori és ma nyugdíjba ment erdőmérnökök tanulási és „tudásszomjára“ : – dormi în pace, ţara inginer te face! – és az évfolyamok 80 %-a kegyelmi ötösökkel átcsúszott. Remélem a maradék 20%-ba tartozik. 😉 Ez a nemzeti-politikai román mérnökgárda vitte oda a romániai erdészetet, ahol van. És, hogy hozzájuk alkalmazkodott az a kevés magyar diák-mérnök gárda, még megélhetésileg bocsánatos volt a diktatúrában, de nem az elmúlt 20 évben.
    Nincs szándékomban sértegetni, mert a kritikát, ha itt-ott keményebb, az „igaz” székely elfogadja. Kettőt, tudom nem szeret: ha nagyon dícsérik, vagy nagyon szidják. Remélem egyiket sem osztogattam. :)

    • A hozzászólás szerzője: B.D.T.
      Közzétéve: 5.4.2010, 1:11 pm

      Kedves kommentelők, ha nem jelenik meg azonnal a hozzászólás, nem kell rögtön kitiltásra gyanakodni. Minden nap többször is megnézzük az új hozzászólásokat. Vannak, amelyek hosszúságuk miatt spam könyvtárba kerülnek, és utólag vesszük észre.

  22. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 5.4.2010, 11:14 am

    Erre én is gondoltam, úgy még az erdészetben is vihetném valamire… :)

  23. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 6.4.2010, 10:52 am

    Mármint a politikai karrierépítésre gondoltam én is…( utolsó hozzászólásomkor még nem jelent meg a Kolozsvári úr válasza).
    Remélem, a téma kapcsán közös erővel minden erdőbarátot sikerült ismeretei bővítésére buzdítani.

    • A hozzászólás szerzője: pjotr
      Közzétéve: 7.4.2010, 11:30 am

      “Remélem, a téma kapcsán közös erővel minden erdőbarátot sikerült ismeretei bővítésére buzdítani.” – Ilonka, ezt a vitat te vesztetted; csufosan. Tulajdonkeppen egyedul vagy onmagaddal es sajat nezeteiddel (meg erdesz barataiddal persze).
      Mert Kolozsvari tul joerzesu “fiatalember”, minthogy elkuldjon melegebb videkre, attol meg nem lettetek “közös erő”. Meg konyorgom, a tanito jelleget se vegyuk fel, nem az erdobarat kene tanuljon hanem a te arroganciadat kene visszafogni ugy az erdovel, mint az itt kommentelokkel szemben.
      Tehat eleg groteszk modat ez reszedrol. Kar a vegen eljatszani az “entellektuellt”, mikor a legelso hozzaszolasod annyira paraszt.
      Szoval, hogy ertsed: nincsen etikai alapod ilyen mondatkat fabrikalni; nem masnak kene bovitenie ismereteit, hanem te kene egy szemelyiseg-atkepzo kursuson reszt vegyel.
      Nem masnak kene az elirasait eszrevenned, hanem magadban a gerendat :-)
      Ahogy eszrevettem, egyenesen szivmelengetonek talatad a kilatast, hogy ha igy folytatod, meg politikus is lehetsz. GRATULA!
      Udv., a “közvéleményt manipuláló véresszájú”.
      U.I. Biztos vannak elirasok a szovegemben, meg kifejezetten serto szandekkal keszult. Ne is faradj.

  24. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 8.4.2010, 10:13 am

    …. ezt megkaptam :)

  25. A hozzászólás szerzője: döme
    Közzétéve: 8.4.2010, 10:18 am

    hehe, nem… Ilona, ezt megkerested :)

  26. A hozzászólás szerzője: Kolozsvári
    Közzétéve: 9.4.2010, 1:10 am

    😉 nem szakirodalom!

    Talán nem marad mostmár más, mint várni a megmaradt bükkfáktól azt a szürrealizmust, amit Thomas Pynchon: Súlyszivárvány – regényében egy középmagas lucfenyő mondott a főhős Slothropnak.
    Idézet:

    „Ha legközelebb idevetődsz, és látod, hogy folyik az irtás, nézd meg, van-e őrizetlen traktoruk, és vidd magaddal az olajszűrőjét. Ezt teheted.”

    Majd ajánljátok melegen a vágás kiagyalóinak, jóváhagyóinak, haszonélvezőinek az elgondolkodást egy olyan cseppfolyós kőzegben, amibe a regényhős Slothrop is félelmében és gyávaságában dobta magát – egy férfimosdóban. :/

  27. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 27.4.2010, 8:30 am

    Kolozsvári, többet vártam volna öntől a sok tudományoskodás után.

  28. A hozzászólás szerzője: Vinca Minor Egyesület: úgy gazdálkodjanak az erdőkkel, ahogy nagyapáik » Think Outside The Box
    Közzétéve: 19.5.2010, 8:28 am

    […] Natura 2000-es területhez tartozik az az 1500 hektárnyi, 150 éves bükkerdő is, amelynek kitermeléséről korábban írtunk. A Best Western Grand Hotel Balvanyostól Sepsibükszádig húzódó területen […]

    • A hozzászólás szerzője: Todor Barna
      Közzétéve: 20.10.2010, 9:44 pm

      Itt nagy félreértések vannak.
      Először is: Tarvágás alatt azt a vágástipust értjük, amelynél nem számitunk az alátelepülésre, az erdőfelújitás a teljes terület beültetésével történik. Tehát levágják az öreg fákat, ha van ha nincs alátelepülés, majd beültetjük. Ez csak 3 hektáron lehetséges, és a mi tájainkon csak luc- és erdeifenyvesekben, illetve szerkezetileg nem megefelelő erdőkben ( például tölgyerdők zonájában levő gyertyánosok esetében). Mi soha sem végeztünk tarvágást más tipusú erdőben.
      Jelen esetben egy bükkerdőben végzett végvágásról van szó. Ahogy a képeken is látható, a vágás után akár 2 métert is elérő alátelepülés és maradt. Persze, nem az egész területen, de ott ahol nincs alátelepülés, ott be lesz ültetve. Ugyanakkor alátelepülésnek számit a a 20-30 cm-es csemete is ( különben ez az ideális méret). Mi betartottuk ugy a román törvényt, mint a nemzetközi, lékelő felújitóvágásra vonatkozó előirásokat. ismetlem, végvágásról van szó, amikor a teljes területen megjelent alátelepülés megköveteli az öreg erdő eltávolitását.
      Nem igaz az a megállapitás, hogy ezen vágásokat nem alkalmazzák Europában. Szálaló vágást csak Svájcban végeznek nagy területen, máshol csak kis területeken. Mindenhol Europában bükkösökben és fenyves-bükkös elegyesekben lékelő vagy ernyős felujitóvágásokat végeznek. Meg lehet kérdezni Norocel Nicolescut, a brassoi egyetem professzorát.
      Környezetvédő kollégáimnak pedig üzenem, hogy először nézzenek utána, mi az hogy erdő és erdőgazdálkodás. És azt se felejtsék el, hogy a természetvédelem nem zárja ki az erdők kitermelését. A fenntartható fejlődés fogalma azt irja elő, hogy az erdőt ugy használjuk, hogy azért erdő maradjon. És erdő marad, csak uj ciklus kezdődik.
      Nem vagyunk mi benne semmi maffiában. ne kezdjük ezt a butaságot. Az erdészet nem kitermeltet, csak a törvényt betarva és az erdő állagát figyelembe véve, bélyegez. A tulajdonos eladja a fát vagy kitermelteti. Ebben semmi maffia, törvénytelenség nincs. Fára vagy az abból szárnazó pénzre szükség van, és ahhol lehetséges, ott értékesithető a fa. Megjegyzem, a Mikes grofoknak vannak olyan parcelláik Balvanyoson, ahol nem termelnek, mert turisztikai, vizvédelmi vagy talajvédelim erdőkről van sz9, és ott csak állománymegörző munkálatokat végeznek.
      Ha nem termelünk ki fát, akkor miből lesz szék, butor, ceruza, papir? Műanyagból? Az sokkal rosszabb variáns. Az erdő felujuló erőforrás. Nemde az a nemzetközi célkitüzés, hogy ezekre állunk át?
      A Mikes erdőkben most folyik az uj üzemtervezés. Ebben sok erdőre a szálalást illetve a szálaló vágást irták elő – a tulajdonos kérésére.
      Ne legyünk környezetvédők és erdészeti szakemberek ellenségek. Az erdészeti egyetemen tanitják a környezetvédelmet – miért nem tanitják az erdőgazdálkodást a környezetvédelmi szakon?

      • A hozzászólás szerzője: pjotr
        Közzétéve: 10.12.2010, 5:02 pm

        Szep, es hosszu hozzaszolas, egyetlen vegzetes hibaval: A szerzo csak azt nem emliti meg, hogy az elmult 5 evben katasztrofalis helyzet alakult ki balvanyos, es kornyeken. Az eredmeny ellentmond az elmeletnek. Tessek felmenni a balvanyos varba, es szetnezni. Allando fakitermeloi telephelyek letesultek / kopar domboldalak szuletnek minden honapban / a Torja-Balvanyos utat ovezo erdo pedig tulajdonkeppen sok helyen mar csak egy sav, mint a western diszletekben, az ellenseg megtevesztese erdekeben. Az ut pedig katasztrofalis allapotban – tobbek kozott a fakitermelo kamionok miatt / masutt pedig az esoviz mossa ala… miert?
        Soha nem lattam egyetlen jarmuvet sem csemetekkel a rakterben az erdo fele haladni.
        Europaban is igy zajlana a fakitermeles? Mi is tettuk ki a labunkat becses orszagunkbol, szuksegtelen egyetemmel, professzor nevekkel dobalozni. Ne nezzuk mar hulyenek egymast.
        Tehat megegyszer: Fakitermeles majdnem mindenhol letezik mas-mas formaban. Az eredmeny az amivel viszont nem lehet vitatkozni. A nalunk megvalosult eredmeny egyetleg fogalmat idez: rablogazdalkodas.

      • A hozzászólás szerzője: pjotr
        Közzétéve: 10.12.2010, 5:31 pm

        Meg egyszer vegigneztem a felveteleket…
        Volt erdo- nincs erdo: ezt meglatni nem kell erdeszeti egyetem.
        Egyetemi diplomaval tamasztani ala, hogy biza itt erdo van, na ez viszont teljesitmeny, vagy inkabb csak osi roman szokas ?

        “Ne legyünk környezetvédők és erdészeti szakemberek ellenségek.”
        Hogy a francba ne, mikor az oriasi “szaktudassal” azt akarod elhitetni, hogy az eg lila !!!

        Kedves “erdészeti szakemberek”: El kene mar felejteni azt a franya egyetemet, neves professzorokat, mikesek es masok kecsegteto penzet, es szetnezni – naivan es oszinten.
        Vigyazat, csak eros idegzetueknek ajanlott.

  29. A hozzászólás szerzője: pjotr
    Közzétéve: 10.12.2010, 5:52 pm

    “Nem vagyunk mi benne semmi maffiában. ne kezdjük ezt a butaságot.”

    – Todor Barna –

    “Benne vagy a maffiában?
    – Én a szemétszállítással foglalkozom. Ez egy sztereotípia, és sért engem.”

    – Tony Soprano –

    :-)

  30. A hozzászólás szerzője: ilona
    Közzétéve: 19.12.2010, 10:54 pm

    Pjotr, te is úgy jártál, mint Móricka: lebegtethet neked a tanítónéni akármit…

  31. A hozzászólás szerzője: Románia környezetvédelmi problémáinak toplistája » Think Outside The Box
    Közzétéve: 29.2.2012, 1:20 pm

    […] Fakitermelés Bálványos és Sepsibükszád között […]

  32. A hozzászólás szerzője: Illegális erdőirtás Romániában: húsz év alatt 125 hektár » Think Outside The Box
    Közzétéve: 11.4.2012, 12:22 pm

    […] Látkép a bálványosi Ibolya forrás mellett […]

Szólj hozzá!