Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 28.5.2011

Hogy állunk az erdők felől? Ültessünk minél többet, vagy inkább jobb lenne, ha nem vágnánk ki?

Fotók: Szász Péter

Összesen 4 milliárd hektár erdőnk van még a Földön. 2000 és 2010 között évi 5,2 millió hektár erdő tűnt el a föld színéről. Évről évre csökken globálisan az erdős területek aránya, ezen belül az őserdők területe, ezt a csökkenést pedig az ültetett, telepített vagy újratelepített erdők aránya kompenzálja valamennyire.

Latin-Amerika, Közép-Amerika, Mexikó és a karibi térség területén fekszik a világ őserdőinek egynegyede. A biodiverzitás megőrzésében fontos szerepet játszó, összesen 366 millió hektárnyi hasonló típusú erdő 26 százaléka található ezekben a térségekben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) közleménye szerint.

A világ erdeinek állapota, 2011 című FAO-jelentésből kiderül, összesen 4 milliárd hektár erdőnk van még a Földön, ami a szárazföld 31 százalékát borítja. A legerdősebb országok – Oroszország, Brazília, Kanada, Egyesült Államok és Kína – területén a világ erdeinek több mint fele található. 2000 és 2010 között évi 5,2 millió hektár erdő tűnt el a föld színéről; ennél természetesen sokkal többet vágtak ki, elsősorban a trópusi övezetekben, míg az ezt kompenzáló erdőtelepítés elsősorban a mérsékelt égövi térségekben, az északi féltekén zajlott.

A tág értelemben vett, 50 országot, köztük Oroszországot is magában foglaló Európa területén a világ összerdőségeinek egynegyede – közel egymilliárd hektár – található. Egyedül Európában nőtt az erdős területek nagysága az erdőtelepítéseknek köszönhetően, ám máshol a világon mindenhol csökkenés tapasztalható a vizsgált, 1990-2010 közötti időszakban.

A napokban a „kárpáti országok”, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna a Kárpátok Keretegyezményhez kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak május 25-27-i találkozójuk során, amelyben további együttműködésről döntöttek a fenntartható erdőgazdálkodással és erdővédelemmel kapcsolatban.

A Kárpátok több mint felét erdő borítja, közel 100 000 négyzetkilométernyi természetes és félig természetes erdő. Ugyanitt található a legnagyobb, mintegy 3000 négyzetkilométer kiterjedésű érintetlen erdő is Európában. Az erdőket sokféle emberi és természeti negatív hatás éri a légszennyezéstől a növekvő turizmusig, ezért az új jegyzőkönyv célja ezeknek a hatásoknak a csökkentése.

Latin-Amerikában és a karibi térségben található a világ összerdejének 22 százaléka, 891 millió hektár erdő. Az urbanizáció és a mezőgazdasági területek kiterjesztése következtében ebben a térségben tovább folyik az erdőirtás, csökkennek az erdős területek. Más szóval, évről évre csökken globálisan az erdős területek aránya, ezen belül az őserdők területe, ezt a csökkenést pedig az ültetett, telepített vagy újratelepített erdők aránya kompenzálja valamennyire. Ám ezek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kevésbé értékesek, mint az őserdők.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint az elmúlt nyolcezer évben, a jégkorszak óta a létező erdők közel fele semmisült meg. 2050-ig további több mint 230 millió hektár tűnhet el. A veszélyek jól ismertek: az erdők által lekötött szén-dioxid felszabadulása a légkörbe, a fajok élőhelyének eltűnése, a fák által korábban megtartott talaj stabilitásának gyengülése, sár- és földcsuszamlások.

A szervezet azt szorgalmazza a döntéshozóknak és az üzleti szférának, hogy 2020-ra tűzzék ki globális célként a világ “nettó erdőirtásának” és az erdők más okok miatti eltűnéséből eredő csökkenésnek a lenullázását, magyarán: legalább annyi maradjon meg az erdőkből, amennyi van. Faiskolák létrehozásával, a mezőgazdasági területek jobb kihasználásával, a meglévő erdőkben folytatott megfelelő gazdálkodással el lehet érni, hogy az emberiség kielégítse fa- és élelemszükségletét is, és az erdők területe se csökkenjen tovább.

Brazíliában, ahol a világ erdőinek 13 százaléka található, szerdán a képviselőház egy olyan törvényt szavazott meg, amely könnyítené az esőerdők kivágásának feltételeit, ugyanakkor a kisebb mezőgazdasági területek tulajdonosait felmentené a kötelezettség alól, hogy a letarolt erdők helyébe újat ültessenek. Ráadásul ha 2008 előtt illegális letarolták erdejüket, a 400 hektáros területtel vagy annál kisebbel rendelkező termelők amnesztiát kapnának. A törvény ezután kerül a szenátus elé, ám még Dilma Rousseff elnök is megvétózhatja.

A törvényt Aldo Rebelo, a Brazil Kommunista Párt politikusa kezdeményezte, aki azzal érvelt, hogy a jelenlegi jogszabályok megakadályozzák a kisgazdákat földjük jobb kihasználásában, a szegénységből való kiemelkedésben. A termelők is azzal példálóznak, hogy más, mezőgazdaságban érdekelt országokban sem kötelezik a gazdákat erdőik megőrzésére.

Brazíliában a 60-as, 70-es években az akkori katonai kormányzat bátorította a telepeseket, hogy telepedjenek le az amazóniai esőerdőkben, így próbálta a rezsim a gazdaságot fejleszteni. Csupán az utóbbi évtizedben kezdték a hatóságok monitorizálni az amazóniai erdőkben folyó kitermelést. Ennek köszönhetően csökkent valamelyest az erdőirtás mértéke, de még mindig riasztóan gyorsan tűnnek el hatalmas területek. Múlt heti szatellitképeken látszik, idén márciusban és áprilisban hatszorosára nőtt a kiirtott erdőterület az előző évi állapothoz képest – írja a BBC. Az erdőirtás a legmasszívabban Mato Grosso államban, a brazil szójatermesztés központjában zajlik.

Hogy az emberek személyes felelősségérzetét felébressze, az UNEP kampányt indított 2007-ben egymilliárd fa elültetésére. 2009-ben már elérték a 7 milliárdos határt, azaz kvázi az emberiség minden tagjára jutott egy fa. Idén áprilisban bejelentették, a kampány keretében több mint 11 milliárd fát ültettek el magánszemélyek, szervezetek, kormányok, cégek és intézmények.

A kampány hatalmas mozgósító erővel bírt, ám voltak kritikusai is. Egyes szakértők arra figyelmeztettek, a meggondolatlan, a helyi viszonyokat és ökoszisztémákat figyelmen kívül hagyó faültetési akciók több kárt okozhatnak, mint hasznot. Kevin Smith, a Carbon Neutral Myth című tanulmány szerzője arra hívja fel a figyelmet, például az eukaliptuszültetvények Brazíliában katasztrofális hatással vannak a helyi biodiverzitásra, ezek a nem őshonos fák túl sok vizet szívnak el a talajból.

Ken Caldeira veszélyes illúziónak nevezi, hogy egyesek a klímaváltozás elleni harc jegyében, aktivizmus-szerűen ültetnek fákat. Nyilván, a trópusi erdők megőrzése kulcsfontosságú, és persze fát is jó ültetni megfelelő helyre, megfelelő módon, ám ha így akarjuk megállítani a klímaváltozást, csak a voltaképpeni problémát kendőzzük el.

A washingtoni Carnegie intézet szakértője szerint “nem engedhetjük meg magunknak, hogy belemerüljünk jószándékú aktivitásokba, amelyek azonban kevéssé járulnak hozzá a voltaképpeni probléma megoldásához. Ehelyett követelnünk kell a politikai vezetőktől, hogy tegyenek többet az energiafelhasználás forradalmasításáért, és a környezeti örökség megtartásáért a jövő generációinak. Majd aztán ültethetünk egy fát.”

Forrás: pnuma.org, fao.org, earthtimes.org, bbc.co.uk, unep.org, nytimes.com, unis.unvienna.org

Címkék: , , , , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Bálint
    Közzétéve: 28.5.2011, 1:20 pm

    Kies hazánkban az egyik legnagyobb publicitást kapott erdőültetési akció a Realitatea TV által támogatott, helyiektől politikumig mindenkit bevonó, az ország több pontját is érintő erdősítés volt. A “feneség” a dologban: legnagyobb mennyiségben akácot ültettek. Tény: olcsó, könnyen megmarad, és, bónuszként, (kutya)nehéz kiírtani, ha egyszer “betette” gyökerét a talajba. Az akció maga dícséretesnek indult, de a konkrét tartalmát tekintve (egy adventív és invazív növény masszív ültetése) károsnak minősülhet, hiszen az akác agresszívan terjed amúgy is országszerte és az akácerdők mindenről híresek, csak arról nem, hogy a biodiverzitás növekedését elősegítenék. Sőt. A jó szándékhoz tehát némi szakértelemnek is társulnia kellene.

  2. A hozzászólás szerzője: Boti
    Közzétéve: 29.5.2011, 6:11 pm

    Így van, többek között a Hortobágy egy jelentős részét is az akáccal tették tönkre…

Szólj hozzá!