Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 31.5.2011

Mi történik a fölösleges kajával Romániában?


Fotók: Bakk-Dávid Tímea

Az Európai Unióban évente 70 millió tonna élelem végzi a szemétben. A világon megtermelt élelem mintegy harmada, 1,3 milliárd tonna kárba vész. Eközben minden hetedik ember éhesen fekszik le, és az élelmiszerárak emelkednek.

A gazdag országok évente közel annyi élelmet pazarolnak el, amennyit a Szubszaharai Afrika országaiban összesen előállítanak: 222 millió tonnát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint Európában és Észak-Amerikában egy ember évente mintegy 115 kilogramm élelmiszert pazarol el, míg a szegényebb régiókban, pl. Délkelet-Ázsiában vagy Afrikában ez a mennyiség átlag 11 kilogramm. Nem meglepő módon elsősorban a zöldség- és a gyümölcsfélék romlanak el fogyasztás előtt, és kerülnek kidobásra.

FAO-jelentés: Global Food Losses and Food Waste (.pdf)

Mit tehetünk?

Biztosan hallottuk gyerekkorunkban, hogy “ne pazarolj, edd meg mind, más gyerek örülne Afrikában ennek az ételnek”. Ha nem esik jól, nyilván nem kell legyúrni, de a megoldás a maradékok csökkentésére, hogy kevesebbet veszünk a tányérunkra. Vagy kevesebbet főzünk. Ha már van egy nagy adag kaja, és meguntuk enni az oldalát, hívjuk meg vacsorára a barátainkat, vagy fagyasszuk be, ne tartogassuk, amíg elromlik és ki kell dobni.

Mindig csak annyit vásároljunk a romlandó ételfélékből, amennyit néhány napon belül meg tudunk enni. Ennek drasztikusabb változatával a Caveman-projektben találkozhattatok: mivel a barlangban nincs hűtő, az alanyok nagyjából egynapi kajaszükségletüket vásárolhatták meg. Általános szabály, hogy mindig nézzük meg a lejárati dátumot egy terméken, és tényleg csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van, mert így 35 százalékkal csökkenthetjük a kiadásainkat is. Ugyancsak pénztárca-kímélő hatása is van a “megnézem, mi van a hűtőben, és abból dobok össze valamit” módszernek: nem költesz pénzt a boltban, s a maradékok is elfogynak. A főtt étel akár egy hétig is eláll a hűtőben, ezek “újrahasznosítása”, megvariálása is jó ötlet (íme 12 recept, ha nincs éppen ötleted).

Hasznos lehet figyelni egy héten keresztül, mi kerül a kukába: pl. ha rendszeresen kidobod a fél doboz akármit, következőkor vásárolj kisebb dobozzal. A hűtőszekrényben ne süllyeszd a polc mélyére a maradékokat vagy a gyorsan romló élelmet, tartsd elöl, hogy jusson eszedbe megenni. Ja, és a hűtőnek is állítsd be megfelelően a hűtési fokát, azaz az 1.7-3.3 Celsius-fok közötti intervallumba.

Rethink Recycling: Food Waste
Whole Living: 12 Ways to Prevent Food Waste at Home

A gazdagok pazarolnak

A FAO szakértői szerint az élelmiszer fajtájától függően a veszteség 20-75 százalék között van, és összességében meghaladja az évi egymilliárd tonnát. A fejlett országokban elsősorban a kereskedők és a fogyasztók maguk felelősek az élelmiszerek pazarlásáért, a fejlődő országokban főként az alapélelmiszerek szállítási veszteségei.

A fejlett országok pazarlásának okait a szakértők a szavatossági idők betartásának eltúlzásában, illetve a vásárlások nem megfelelő tervezésében látják. Sok élelmiszer kerül a szemétbe azért is, mert kibontás után kinézete, illata, íze nem felel meg a vásárló elvárásainak.

A TOTB az élelmiszeripar területén dolgozókat kérdezett arról, hogyan próbálják csökkenteni az általuk termelt/forgalmazott, ám valami miatt kidobásra ítélt élelem mennyiségét. Azt tapasztaltuk, nálunk talán kevésbé jellemző a pazarló magatartás, ami egyrészt a rossz gazdasági helyzettel is magyarázható, másrészt az emberek nem idegenedtek el annyira a mezőgazdaság és földművelés világától, tudatában vannak annak, hogy a pazarlás a befektetett munka eredményét teheti semmissé, s a veszteség, ha nem is közvetlenül őket érinti, mindenképp veszteség marad.

“Odavetem az állatoknak”

Egy székelyföldi piacon árusító néninek jól bejáratott, tradicionalista módszere van a megfonnyadt zöldség hasznosítására: a nyulainak adja. A spenót, saláta, retek, paradicsom stb. egyébként nem helyben terem, Dobrudzsából hozzák: mint mondta, itt az éghajlat nem megfelelő ahhoz, hogy májusban az ilyesmi megteremjen, “majd csak júliusban”.

Dobrudzsában melegebb van, és naponta érkezik a szállítmány a friss zöldségfélével a piacra. A helyi eladók fix fizetéses alkalmazottak, tehát nekik elviekben mindegy, mennyit adnak el és mennyi vesz kárba, ám a falusi, hagyományos gazdálkodás paradigmájában gondolkodva teljesen természetes számukra, hogy ha egyszer lehet, mindent felhasználnak. A tegnapi zöldséget, ami megmarad, raktárban tárolják, azt még másnap is ki lehet tenni a pultra, aztán megy az állatoknak.

Nem érné meg a saját maga által megtermelt zöldséget árusítani? – tettem fel a kérdést. Az eladó faluról ingázik, ahol természetesen van konyhakert, ám amit termel, elfogyasztja a nagy család. Többet termelni meg nem érné meg, az említett éghajlati körülmények miatt üvegházban kellene ültetni, ám az költséges és macerás, magyarázta a néni. Mire meg természetes körülmények között errefelé is megterem az idényzöldség, nyár lesz, és lemennek nagyon az árak. Marad tehát a dobrudzsai ültetvényről hozott áru. Amit egyébként délután már legalább 50 százalékos árkedvezménnyel lehet megvásárolni, hogy minél kevesebb maradjon a készletből a nap végére.

Boltból a kukába

Az élelmiszerüzletekben a lejárt termékeket a forgalmazók visszacserélik. A fogyasztóvédelmi előírások szerint nyilván nem is szabad szavatossági idejét túllépett terméket árusítani, az üzletek általában akciókkal, árkedvezményekkel igyekeznek megszabadulni a terméktől még a lejárati határidőn belül.

A gyorsan romló zöldség- és gyümölcsféléket addig tartják a polcokon, ameddig míg remény van rá, hogy valaki megveszi, a löttyedtebb példányokat olcsóbban árulják, majd ha már teljesen elromlott, kidobják a kukába. Ezt az alkalmazottak veszteségként leírják, ám ennek összegét az üzlet tulajdonosa részben visszakapja az államtól – mondták egy kisboltban.

A maradékból jól lakik a pincér és a kutya is

Egy kisvárosi gyorsétkezdében úgy próbálják csökkenteni a nap végére fölöslegben maradt étel mennyiségét, hogy 17 óra után 33 százalékos árkedvezménnyel lehet megvásárolni a napi menüt, ameddig a készlet tart.

A vendégek tányérjain megmaradt étel azonban a szemétbe kerül, vagy kutyaeledel lesz belőle: időnként az egyik alkalmazott szokta elvinni falura az állatainak a maradék egy részét. Ha fel nem tálalt étel marad a nap végére, megeszik az alkalmazottak, ha így sem fogy el, még egy napig tárolják. Ha másnap sem fogy el, ugyancsak a szemétbe kerül vagy a kutyák elé.

Igyekeznek minden nap annyit főzni, hogy a lehető legkevesebb legyen a veszteség: azokból a fogásokból, amelyek népszerűbbek, többet főznek, ami kevésbé fogy, abból keveset. Az étkezde rendelésre kiszállítást biztosít cégeknek és magánszemélyeknek, állandó klienseik vannak, székhelyük a város egy forgalmas pontján található. Emiatt van, amikor már délutánra elfogy a friss meleg étel.

Reformra szorul a globális élelemellátás

Az Oxfam arra figyelmeztet,emennyiben a globális élelemellátó rendszert nem reformáljuk meg, 20 év múlva több mint kétszeresére nőnek az élelmiszerárak.

A segélyszervezet becslései szerint 2030-ra az alaptermények ára 120-180 százalékkal emelkedik, és ennek legfőbb oka a globális klímaváltozás és járulékos hatásai (aszályok, árvizek stb.) lesznek. Az Oxfam globális tartalékok felhalmozását tartja szükségesnek, a bioüzemanyagok előállításának visszaszorítását, a kistermelők, elsősorban nők támogatását, illetve a termékpiacok átláthatóságának növelését.

Guatemalában 865.000 embert fenyeget éhezés a kormány import élelmiszereket előnyben részesítő politikája miatt, az országban nem kapnak támogatást a kistermelők. Azerbajdzsánban a búzatermés a kedvezőtlen időjárás miatt 33 százalékkal esett vissza, kénytelenek gabonát importálni Oroszországból és Kazahsztánból, emiatt nagyon megemelkedtek az árak. Kelet-Afrikában nyolcmillióan éheznek a szárazság miatt.

Pénzcsinálók: Akár 50%-kal is drágulhatnak jövőre az élelmiszerek
Oxfam-jelentés (draft): Growing a Better Future (.pdf)

Címkék: , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: dreamer83
    Közzétéve: 1.6.2011, 9:33 am

    Ha emelkedik az élelmiszer ára, akkor olyan területeken is meg fogja érni élelmiszert termeszteni, amelyek most parlagon vannak az olcsó importáruk miatt. Ez miért probléma?

Szólj hozzá!