Think Outside The Box

Transindex rovatok


Invazív fajok | 30.4.2011

A globális klímaváltozás apró haszonélvezői: a betűzőszúk


Betűzőszú lárvajáratai egy retyezáti lucfenyő kérgén

A globális klímaváltozás már jelenleg is megfigyelhető hatással van rengeteg faj elterjedési területére, életciklusára. Az eurázsiai hegyvidékeken melegebbé, szárazabbá való éghajlat kedvező körülményeket teremthet a betűzőszúk (Ips typographus) tömeges elszaporodásához, amelyek így egész lucfenyőerdőket tarolhatnak le.

Kósa István

A betűzőszúk (Ips typographus) 4.2-5.5 mm hosszú, hengeres, szőrös testű, jelentéktelen külsejű bogarak. Ázsiában és Európában széles körben elterjedtek, mindenhol előfordulnak, ahol a fő gazdanövényük, a lucfenyő (Picea abies) erdőket alkot. Normális körülmények között kidőlt lucfenyők törzsének kérge alatt rágcsálnak jellegzetes rajzolatú járatokat. Elörgedett, szél által kidöntött vagy más okból legyengült faegyedekben szaporodnak, ugyanis a legyengült fák kérge alatt nem szembesülnek a riasztó-mérgező vegyületek áradatával.

Romániában általában április végén kezdenek a kéreg alatt áttelelt bogarak új, kolonizálható lucfenyők irányába röpködni.

Elsőként a hím egyedek érkeznek a fákhoz. Átrágják magukat a kérgen, 2-3 mm átmérőjű, szabályos kör alakú lyukakat hagynak maguk mögött. A kéreg alatt egy párzókamrát rágnak, és az apró szemcsékké rágott faanyagott kiszórják a bejárati nyíláson.

A hímek által kiszórt törmelékből terjengő és a párzókamrák bejárati nyílásán át kipárolgó feromon odavonz néhány nőstény bogarat (általában hímenként 1-3-at). Miután a hímek megtermékenyítik őket, a nőstény bogarak függőleges petézőjáratokat rágnak és lerakják a petéiket. A 10-14 nap alatt kikelő lárvák az anyjuk által készített petézőjáratra merőleges járatokat kezdenek el rágni. Amint növekednek, egyre szélesebb járatokat készítenek maguknak, majd a megfelelő fejlettségi szint elérése után a lárvajáratok végén bebázódnak. A bábokból kikelt bogarak kirágják magukat és már repülnek is új lucfenyőtörzsek irányába.


Fotó: © Maja Jurc

Az egyedfejlődésük gyorsasága nagymértékben időjárásfüggő. Ezért is van az hogy a betűzőszúk a déli kitettségű hegyoldalakon található, napsütötte lucfenyőrönkökben szaporodnak a legszívesebben.

És itt kezdődnek a problémák. A globális éghajlatváltozás hatásai máris érezhetőek az eurázsiai hegyvidékekben: magasabb az éves átlaghőmérséklet, a bogarak aktív időszakában (tavasztól őszig) kevesebb a csapadék. A száraz, meleg tavasz, nyár gyorsítja a bogarak egyedfejlődését (petétől a kifejlett bogárig), így több egyed éri meg a szaporodóképes kort.

Az enyhe ősz hozzájárul ahhoz, hogy több bogárgeneráció fejlődjön ki (egy második a hidegebb területeken, illetve egy harmadik a melegebb átlaghőmérsékletű területeken). Az enyhe tél alatt pedig több felnőtt egyed marad életben és így többen látnak neki a szaporodásnak tavasszal.

A kevés csapadék, magasabb hőmérséklet az erdei fák számára stresszhelyzetet teremt, legyengítheti a lucfenyveseket. Amennyiben a fák számára kedvezőtlen, míg a betűzőszúk számára kedvező irányba változó éghajlati viszonyok mellett egy széldöntés, illetve a mindehol zajló fakitermelés is hozzájárul egy erdőrészlet vitalitásának lecsökkentéséhez, a betűzőszúk tömegesen elszaporodhatnak.

Ha elszaporodnak, a betűzőszúk élő fákat is kolonizálnak. Amennyiben 100-500 bogár egyszerre kezd el furkálni egy lucfenyő kérge alatt, a fa legyengül, tűlevelei vöröses-barnásra színeződnek, majd lehullnak, és végül a fa teljesen kiszárad.


Betűzőszúk által elpusztított lucfenyő a Retyezát Nemzeti Parkban

A betűzőszú már sok tízezer hektár lucfenyves elpusztításáért felelős. Majdnem minden esetben egy kiterjedt széldöntés vagy tarvágások által a bogarak számára optimálissá váló körülmények váltották ki a tájkép átalakításához is elegendő mértékű elszaporodásukat.

A csehországi Šumava-hegység lucfenyveseiben az 1980-1990-es években, a Tátra-hegység lengyelországi és szlovákiai részén 1995-1996 zajlott le egy betűzőszú-gradáció. 2003-ban Ausztriában, Alsó-Ausztria és Burgenland tartományokban taroltak.


Betűzőszú által elpusztított lucfenyves Szlovákiában. Fotó: © Milan Zubrik

Aggasztó, hogy Európa-szerte – így Romániában is – egyre gyakrabban tűnnek fel a lucfenyvesekben a betűzőszú tömeges elszaporodását jelző száraz facsoportok. Az elmúlt években többek között az Erdélyi-szigethegységben, Brassó környékén jelentkezett a betűzőszú-gradáció. 2010-ben a Retyezát-Godeanu-Ţarcu hegységekben – ahol talán Európa legnagyobb összefüggő, természetes állapotban maradt erdeje található – is megjelentek a betűzőszú tömeges elszaporodásának aggasztó jelei.


Betűzőszú által elpusztított lucfenyők a Retyezát Nemzeti Parkban

Nyilvánvaló, hogy tenni kellene valamit annak érdekében, hogy az amúgy is egyre kisebb területre visszaszoruló, természetes állapotban levő lucfenyveseket ne tarolják le ezek a túlszaporodó xilofág bogarak.

Megfelelő időben és módon kihelyezett feromoncsapdák, amelyeket itt Romániában is gyártanak, egy kisebb, várhatóan betűzőszú-gradációnak kitett területen képesek a bogárpopuláció méretét a veszélyes szint alá csökkenteni. Egymásra rakott lucfenyőrönkök, úgynevezett fogófa-halmok is segíthetnek a bogarak még élő fáktól való elcsalogatásában.

Azonban a feromoncsapdákat és a fogófa-halmokat rendszeresen ellenőrizni kell, és az odacsalogatott rovar egyedeket el kell távolítani, másképp csak egy erdőrészre koncentrálják a környéken röpködő bogarakat, ahonnan újra továbbrajzanak. Vagyis ehhez az erdő kezeléséért felelős erdészeti személyzet aktív munkájára lenne szükség.

Kétségtelenül a fertőzött fák erdőből való eltávolítása a legbiztosabb módszer a már túlszaporodott betűzőszúk populációméretének csökkentésére. Könnyen megközelíthető helyen található, korán azonosított fertőzési gócok esetében ez is alkalmazható lehet, de nagy kiterjedésű, összefüggő erdőállományokban megjelenő gradációk esetében – mint a Retyezát és a szomszédos hegyek erdei – ez egész erdőrészek kitermelésével járna… Ráaásul a letarolt foltok napsütötte szélein újra optimálissá válnának a körülmények az erdőben maradt egyedek felszaporodására, és minden kezdődne elöről.

Gyakorlatilag nem létezik egyetlen igazán hatékony megoldás sem a már túlszaporodott betűzőszúk megfékezésére. Az egyetlen megoldás a megelőzés: a betűzőszú populációk állandó monitorizálása, a gradációt megelőző intézkedések (feromoncsapdák, fogófa-halmok) alkalmazása és a „normális” időjárásért való imádkozás.

A szerző ökológus, a Fókusz Öko Központ munkatársa

Olvasnivaló a betűzőszúkról:

Global Invasive Species Database
Beat Wermelinger: Ecology and management of the spruce bark beetle Ips typographus—a review of recent research (.pdf)
Anna Maria Jönsson, Susanne Harding, Paal Krokene, Holger Lange, Åke Lindelöw, Bjørn Økland, Hans Peter Ravn and Leif Martin Schroeder: Modelling the potential impact of global warming on Ips typographus voltinism and reproductive diapause
Holger Lange, Bjørn Økland and Paal Krokene: Thresholds in the life cycle of the spruce bark beetle under climate change (.pdf)
Massimo Faccoli: Effect of Weather on Ips typographus (Coleoptera Curculionidae) Phenology, Voltinism, and Associated Spruce Mortality in the Southeastern Alps
M. Maroschek, R. Seidl, S. Netherer and M.J. Lexer: Climate change impacts on goods and services of European mountain forests

Címkék: , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!