Think Outside The Box

Transindex rovatok


Reply | 26.3.2011

Az atomenergiáról szóló vita margójára

A Greenpeace léghajója a Vermont Yankee erőmű felett. Fotó: Greenpeace/flickr.com

Kedves Mindenki! Dr. Nagy László atomfizikus úr írásához és a pro-atomos kommentelők írásaihoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A jobb követhetőség kedvéért néhány – tán nem mindenhol pontos – idézetet is kiemelek, amelyekre alább reagálni is fogok.

Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse

„Az élet tele van veszélyekkel.”

Pont ezért kell ezen veszélyek számát ott, ahol lehet, csökkenteni. És az atomenergiát ki lehet ma már váltani NEM veszélyes (pontosabban csak sok-sok nagyságrenddel kisebb és más jellegű veszélyeket hordozó) más technológiával, az azokból felépülő új, fenntartható energiagazdálkodás elemeivel. Például intelligens hálózatokkal, mikrorendszerekkel, virtuális erőművekkel, fogyasztó oldali szabályozással (info-kommunikációs szektorok keveredése az energia szektorral), decentralizált kogenerációs kiserőművekkel (előbb gázzal, később biogázzal működtetve), az energiahatékonyság, energiatakarékosság számtalan más, érdekes módjával: a háztartási és egyéb gépek ez irányú fejlesztéseitől kezdve a lakások, házak korszerű szigeteléséig, a passzív házakig, valamint a megújulók (itt is az 5 fő irányban meglévő igen számos különböző technológia az adott helyszínnek megfelelő mixét értve) kis és nagyléptékű elterjesztésével.

„100 éve rájöttek, hogy az energia legtisztább szállításának és előállításának módja az elektromos áram.”

Hát tévedtek. Tévedett ennél már nagyobbat is a mérnöki társadalom – nem szégyen az, sőt, okulni kell a tévedéseinkből. Az áram mai legelterjedtebb előállítási módjai (fosszilisokból és atomenergia által) nem nevezhető tisztának. A szenes nagyerőművek túlnyomó többségének a hatásfoka szörnyen rossz, ami azért baj, mert az elégetés által felszabaduló energia csupán kb. egyharmadából lesz áram, körülbelül kétharmada hő formájában elvész. Az égetés során felszabaduló, óriási mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátással előállított áramot hogy lehet tisztának nevezni? S az atomenergia tisztaságát sem csak ÜHG-szempontból kell nézni, már bocsánat. A tisztaság fogalmáról persze lehet vitatkozni, de az olyan durva toxikus folyamatokkal terhelt eljárásokat, mint amiket a nukleáris fűtőelemek dúsítása, előállítása és reprocesszálása során alkalmaznak, nem tudom, hogy lehet tiszta jelzővel illetni. És akkor a Fukusimában ma is látott események “tisztaságáról” nem is beszéltünk.

Szintén furcsa ez a mondat egy fizikus szájából, hiszen tudnia kell, hogyan működnek a dolgok: az energia nagyságrendekkel jobb szállíthatóságának megoldása napjaink egyik legsürgetőbb feladata. Az áramnál, a mostani nagyerőművekre alapuló centralizált áramtermelési rendszerekben a hálózati veszteségek ritkán maradnak 8- 10 % alatt, a világ nagyobbik részén ennél jóval nagyobb hálózati, áramszállítási veszteségekről beszélünk. Ezzel szemben az olaj sokkal jobban szállítható – nem véletlenül azt alkalmazzák a közlekedésben. A szenet és atomot nem tartalmazó, fenntartható energiagazdaság alapvetően decentralizált jellegű, de nem nélkülözi a nagyobb áramtermelő telepeket sem. Részletes leírásokat erről megtalálhat bárki a megadott honlapon, s talán említésre méltó, hogy az Energiaforradalom tanulmánysorozat modelleredményeit ma már a Nemzetközi Energiaügynökség is az általuk az elsők között felhasznált alapszámításként tartja számon.
Nem ildomos szakmai körökben összemosni az olaj és a földgáz üvegházgáz kibocsátásait sem, ahogy azt a cikk írója teszi, hiszen közismertek az adatok, a gáz jóval kevéssé szennyez e szempontból, mint az olaj.

A nukleáris energetika áldozatainak számáról a cikkben lévő módon nyilatkozni, pláne a jelenleg is zajló fukusimai eseményekre való tekintettel szerintem kissé ízléstelen. Másrészt csúsztatásokkal, féligazságokkal operálva, az olvasót félretájékoztatni e téren felelőtlenség is. Köztudott – s talán az atomfizikusok köreiben is -, hogy a sugárzásnál igen-igen fontosak a hosszú távú egészségügyi hatások (pl a cézium 137 esetében, amelynek felezési ideje 30 év, így veszélyes marad akár 300 évig is, ha egyszer kikerül a környezetbe, neadjisten beépül az emberek és állatok izmaiba, csontjaiba. Ez történt Csernobil után is, és annak a történetnek sincs még vége, emberek tömegei szenvednek 25 éve a cézium és más radioaktív izotópok okozta rengeteg féle élethosszig elhúzódó betegségekben. Független vizsgálatok szerint Csernobil után kb 4000 gyereknél alakult ki pajzsmirigyrák – lehet, még “nem sokan” haltak meg közülük. Mégis, szeretné vajon bárki, hogy az ő gyereke is köztük legyen? Pláne, ha a kiváltó ok, az atomenergia alkalmazása ma már akár rövid távon fokozatos kivezetéssel kiváltható?

A Biblis atomerőmű Németországban, Hessen tartományban. Fotó: Bigod/flickr.com

„Az anyagi kár igen jelentős, mert a sós tengervíz tönkreteszi a reaktort.”

Hm. Nagyon, nagyon jellemző megközelítési mód, sajnos, a nukleáris ipar képviselői, az atomenergia alkalmazásában személyesen érdekeltek részéről. A reaktorokban keletkező pénzügyi károkról beszélnek, hiszen ez a szakterületük, ehhez értenek. De a hatások nem állnak meg az atomerőműveknél, hanem mindenkit érintenek. Hogy Fukusimánál maradjunk: az anyagi kár vajon mekkora a kilakoltatott embereknél? A kiesett gazdasági tevékenységek számszerűsítése még folyamatban van, s valószínűleg ki fogják számolni, hogy mi köszönhető az elkerülhetetlen természeti csapásoknak, s mi az elkerülhető atomkatasztrófának. A kitelepítettek elveszett otthonairól, derékba tört életükről, szétszóródott családjaikról miért nem beszélünk, akár akkor is, amikor az anyagi károkat emlegetjük? Miért csak az iparról van szó? Fukusima esetében akár több mint kétszázezer kitelepített emberről beszélünk már ma is, és nagyon könnyen lehet, hogy bőven tágítani kell majd az evakuálási zónát.

A Paksi Atomerőműben 2003-ban INES 3-as, azaz a mostani japán atomkatasztrófa kezdeti, bő egy hétig tartó INES 4-es besorolásától csupán egy fokkal elmaradó súlyos üzemzavar történt. Ha egyszer megtörtént… mondhatnám, de inkább ne is gondoljunk bele. Ám nem lehet kizárni az emberi hiba, tervezési hiányosság és bármi vis major tényezők sokszor egyszerre megjelenő halálos hármasát. Paksra értelmezve egy 40-50 km-es evakuálási kört is jelenthetne, ha itt lenne hasonló nagyságrendű baj. Az embereknek ki kellene költözniük, pontosabban el kellene menekülnie mindenkinek, csapot-papot hátrahagyva Szekszárdról, Bonyhádról, Dunaújvárosból, Tamásiból, stb. Azaz minimum négy megye, Tolna, Fejér,Pest és Bács Kiskun jelentős részeiből. Már ha lenne rá idő. Mert Fukusimánál is ma is sok ember rekedt az evakuálási zónán belül, nekik már két hete azt tanácsolják, maradjanak otthonaikba bezárkózva. Se bolt, se kenyér. A csapvíz pedig egyre több helyen sugárszennyezett. El tudjuk ezt képzelni?

Ma persze még nem lehet pontosan megmondani, hogy a fukusimai atomerőmű környékén mekkora területek és mennyi időre lesznek elzárva az emberek elől. Valószínű, hogy komolyabb területek évtizedekig sem válnak újra lakhatóvá, még nagyobb területekről valószínűsíthető, hogy állapotos nők és gyerekek ki lesznek tiltva – náluk okozhat ugyanis a legkomolyabb egészségügyi hosszú távú problémákat a sugárzás, mivel a eleve gyorsabban osztódó, növekvő emberi sejtekben nagyobb károkat okozhat a radioaktivitás. Igen nagy területek kapcsán emlegetik már ma is, hogy ott talajcserére is sort kell majd keríteni és hogy ezen és más érintett földterületek újbóli termelésbe vonására valószínűleg nem kerülhet majd sor a közeljövőben.

„Eddig a Fukusimánál kijutott sugárzástól még senki nem halt s nem betegedett meg.”

A fizikus úr téved. Vagy nem tudja, hogy mi a helyzet – akkor talán ne írjon róla, vagy pedig tudja, de nem mondja meg – ez talán még rosszabb. Sajnos több emberről nem tudják, hogy hol van az atomerőműben, illetve környékén és komoly sugárdózisokat kapott munkásokról maga az üzemeltető is többször beszámolt már.

Legfontosabb talán azonban ennél a témánál maradva, s szintén nagyon jellemzően a nukleáris ipar kommunikációjára: miért beszél egy atomfizikus múlt időben egészségügyi hatásokról a fukusimai katasztrófa kapcsán, lásd „..nem okozta”, amikor tudnia kell egyrészt, hogy még mindig történnek komoly kibocsátások, hogy a helyzet még mindig,s akár még jó esetben is napokig bizonytalan (rosszabb esetben hetekig, sőt hónapokig is elhúzódhat a közvetlen kárelhárítás, a sugárzások megszüntetése), másrészt azt is tudnia kell, hogy a sugárzás egészségügyi hatásainál a hosszú távú hatások egy ilyen jellegű balesetnél sokkal komolyabbak lehetnek, mint a rövidtávúak.

A paksi atomerőmű reaktortere. Fotó: Paksi Atomerőmű Zrt.

Egészségügyi hatás = dózis szorozva az azt megkapó emberek számával. Tokióban és környékén 35 millió ember lakik. Már több olyan nap volt, amikor arra fújt a szél (bár, pusztán a szerencsének köszönhetően a sugárzások nagy részét így is az óceán fölé vitte ki a szél), és az egyik fő víztározót egy északról, Fukusima felől érkező folyóból töltenek fel: innen a tokiói csapvíz magas céziumtartalma. Március 25-ei hír, hogy most éppen észak felé fúj Fukusimánál a szél, veszélyeztetve egy északra fekvő egymilliós város lakóit is – és sorolhatnám a szomorú tényeket a helyszínről.

Szintén hamis képet ad, ha az atomenergia kiváltására a szenet emlegetjük. A fenntartható energiagazdálkodás hívei a szénnel való áramtermelést épp úgy ki akarják váltani, ha nem jobban, mint az atomenergiával való áramtermelést. S egy aktuális példa: a fukusimai atomkatasztrófa hatására Németország már jelezte, teljesen a megújuló energiás, fenntartható energiagazdaság felé fordul,s a legöregebb atomerőműveit 3 hónapra leállíttatja (közülük egyet már most szinte biztosan soha többé nem indítanak újra), ezzel kiesik igen komoly áramtermelő kapacitás. A német megújulóenergia-ipar egyik tömörülése azonban már március 16-án bejelentette: most azonnal, a már meglévő, működő megújulókkal (főleg széllel) simán ki tudják pótolni a kieső veszélyes atom-áramot, sőt, annál jóval többet is.

A Greenpeace-esek ellen irányuló támadás, hogy akkor talán kapcsolják ki az árammal működő berendezéseiket, igen demagóg, s egyben teljesen abszurd. Ennyi erővel akkor az e kérdésben a megújulós áramtermelést, a fenntartható energiagazdálkodást választó németeket, valamint a spanyolok nagy részét, az olaszokat, az energiapolitikájukat újragondoló svájciakat, venezuelaiakat, amerikaiakat, kínaiakat, balti lakosokat, az osztrákokat és még igen sok millió más embert is erre kéne felszólítani. Tessék észrevenni, hogy nem csak a veszélyes atomenergiából áll a világ.

Kérem, akit komolyabban érdekel a téma – s tud angolul – az kövesse a greenpeace.org nemzetközi oldalunkon is az eseményeket, mivel a több évtizedes szakmai tapasztalatú szervezet saját szakemberei és jelentős külsős független szakértői hálózatunk segítségével pontos képet kaphatnak a fukusimai megrázó események alakulásáról.

Címkék: , , , , , , ,

48 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: NitRo
    Közzétéve: 26.3.2011, 12:18 pm

    Ausztria képes atomerőmű nélkül létezni, mi miért nem?

    • A hozzászólás szerzője: bacsa
      Közzétéve: 26.3.2011, 2:19 pm

      nos, ez eleg meredek hasonlat/kerdes. Komoly, vagy viccnek lett szanva?

  2. A hozzászólás szerzője: k.a.
    Közzétéve: 26.3.2011, 1:26 pm

    Amiket Ön felsorol az első bekezdésben, azok jól hangzanak ugyan, de egyik sem energiaforrás, csupán fogyasztáscsökkentő eszközök.

  3. A hozzászólás szerzője: Tünde
    Közzétéve: 26.3.2011, 2:33 pm

    A Greenpeace-s aktiviták NEM hajlandók szem előtt tartani, hogy 3 kardinális fontosságú kritériumnak kell eleget tennie az energia előállítására kiválasztott technológiának, és ezek közül CSAK AZ EGYIK a KÖRNYEZET, a másik kettő HATÁSFOK és KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG. Ha egy falumbeli személytől hallom ezt, nem háborít fel. Kit is akart meggyőzni ezzel a cikkel? A kutatókat vagy netalán a befektetőket, vagy esetleg önkénteseket toborozni a Greenpeace-nek, és ezzel demozni, hogy könnyű meló, nem kell tájékozottnak lenni, csak nyomni az üres agymosó dumát, adatok és megalapozottság hiányában?

    • A hozzászólás szerzője: LEVI
      Közzétéve: 28.3.2011, 9:33 am

      Mindenki tisztaban van azzal,hogy a koltseghatekonysag fontos dolog,csak azt nem szeretnenk, ha az altalunh jelenleg elfogyasztott olcso aramot a gyerekeink fizessek ki DRAGAN.Magyarul ne akarjuk massal kifizettetni a szamlat!

      • A hozzászólás szerzője: Tünde
        Közzétéve: 28.3.2011, 3:26 pm

        @Levi: Egyetértünk. Gondoltál már erre akkor, amikor sajtot, joghurtot, felvágottat, sárgarépát vásároltál a gyerekednek és nem vetted meg az “organikus” terméket a polcról, mert éppen a zsebedben nem volt annyi pénz?

  4. A hozzászólás szerzője: bacsa
    Közzétéve: 26.3.2011, 2:53 pm

    A Greenpeace tipusu szervezeteknek nagyon is fontos szerepe lenne/lehetne a tarsadalomban. Megpedig az egyszeri ember informalasa, tanacsolasa a helyes energiafogyasztasrol, annak elonyeirol, arrol, hogy mikeppen lehet vele takarekoskodni, mikeppen lehet esszeruen szet- es beosztani, es ezeknek a magasabb szintu szervezese illetve kormany/stb beli kepviselete. Ez a tevekenyseg szoros kapcsolatban kellene hogy alljon a temaban dolgozo szakemberekkel, kolcsonos ismeretmegosztas, otletgyartas, tamogatas szinten.
    Minden tiszteletem a keves kivetelnek, de -sajnos- az energiaipar csinjahoz binjahoz egyszeruen nem szolhatnak hozza,mivel nem rendelkeznek megfelelo hozzaertessel, ismeretekkel, tapasztalattal. Ez nem bun, nem kell mindenkinek mindenhez erteni.
    A sajnalatos dolog az, hogy: egyfelol teny es valo hogy rengeteg lobbizas tortenik az energiaiparban bizonyos korlatozott csoportok erdekeinek ervenyesiteseert (peldaul, vannak sokkal biztonsagosabb es “tisztabb” maghasadason alapulo atomeromu-otletek is, peldaul http://en.wikipedia.org/wiki/Thorium_fuel_cycle egy megraghato leirasa a torium alapu eromunek, ezek viszont teljesen mas iranyban igenyenenek fejlesztest mint a jelenlegi uranium alapu eromuvek. Erre nem hajlandoak a jelenlegi eromuveket epito/futtato cegek, nyilvanvaloan oriasi vesztesegeket generalnanak onmaguknak.). Masfelol: a Greenpeace stb csak tulsagosan polarizalt, szelsoseges fekezo erokent lepik fel, azon a teruleten, ahol nem kellene fellepnie az alapos ismeretek hianyaban. Magyarul: a Greenpeace-kep mindig fekete-feher (na jo… zold-feher), nem kepesek az “ellenfel” szemszogebol vagy akar objektiven megvizsgalni a tenyeket. Elsosorban, a jelenlegi vita szempontjabol, egy kornyezetbarat szervezet kepviseloje nem kellene, hogy “ellenfel”kent tekintsen egy fizikusra (aki tortenetesen joval tobbet tud a beszedtema reszleteirol, bar termeszetesen o sem tud mindent). Partnerkent kellene kezelnie, tanulnia kellene tole, es megbeszelni azokat a reszleteket amelyeket o mint kornyezetbarat ugy gondol hogy maskepp kellene kezelni. Es ezt kellene a kozember szamara a mediaban leforditani egy ertheto nyelvre, a “ki van ellene-ki van mellette” tipusu tomegmegoszto hozzaallas helyett.
    Mindez persze csak szereny velemenyem szerint. Annyit er, amennyit er. Mint holt lovon a patko, eddigi tapasztalataim alapjan.

  5. A hozzászólás szerzője: Kurkó Dénes
    Közzétéve: 26.3.2011, 4:13 pm

    “Az áramnál, a mostani nagyerőművekre alapuló centralizált áramtermelési rendszerekben a hálózati veszteségek ritkán maradnak 8- 10 % alatt, a világ nagyobbik részén ennél jóval nagyobb hálózati, áramszállítási veszteségekről beszélünk. Ezzel szemben az olaj sokkal jobban szállítható – nem véletlenül azt alkalmazzák a közlekedésben.” :)))))))))))))

    Kedves Rohonyi úr!

    Ez a marhaság egyszerűen bődületes!
    De üsse kő, hajlandó vagyok elhinni Önnek, csak mellékelje a számítást, amivel ezt igazolja. Addig meg tisztelettel megkérem, ne mocskolja a mérnök társadalmat, ui. sem a mérnöknek sem a fizikusnak nem áll érdekében saját magát mérgezni, következésképpen sose fogja a sok rossz lehetőség közül a legrosszabbat javasolni.

  6. A hozzászólás szerzője: Pesta
    Közzétéve: 26.3.2011, 6:44 pm

    Minden pontatlanság ellenére az alapvető tények a ” Greenpeace tipusu ” szervezetek oldalán állnak.
    Elég csak letölteni erről a linkről
    http://www.transelectrica.ro/1Despre/avizecontracte.php
    a romániában elméleti szinten már létező, a megújuló energiaforrások kihasználását tervező beruházások listáját.
    Mindehhez csak a promoválásukat (szubvencionálásukat) szabályozó törvényi keret véglegesítése hiányzik. Ehhez pedig a politikai akarat, ahhoz pedig (többek között) a tömeg szándéka. Ezek a megújuló energia-projektek sem a decentralizáció és az egyének teljes energetikai függetlenségének netovábbját segítik elő, de azért még mindig jobb ezeket promováni mint egy erdélyi atomerőművet. Ennek az átgondolásához nem kell pontos mérnöki tudás csak józan ész!

  7. A hozzászólás szerzője: Lizaveta Alekszandrovna
    Közzétéve: 26.3.2011, 7:56 pm

    Minden sora igaz és emberi szó, nem csökönyös és idióta szamár beszél, aki nem gondol a gyermekei, unokái, ne adj’ Isten ükunokái sorsára. Mindegy ki milyen végzettségű, városi félművelt vagy falusi, ha nincs a helyén a szíve és az esze, teljesen mindegy. Nézzünk Csernobilra vagy Hanfordra, Fukushimára – éppen elég. Hány ilyen kell még, hogy a fél emberiság rákos legyen?! Igaz, amíg nem te magad vagy a testvéred, gyermeked hal meg a szemed előtt – pedig élhetett volna – vaksi vagy. Van, aki még azután is.

  8. A hozzászólás szerzője: nihil
    Közzétéve: 27.3.2011, 1:45 am

    az biztos, hogy van egy-ket erdekes dolog a cikkben. a kurko denes altal emlitett erdekesseghez meg hozzafuznem peldaul a biogaz melletti kiallast.
    relativ rovid ideje van “divatban” a biogaz, de braziliaban peldaul mar igy is eleg komoly perpatvarokat okozott, hogy a hatalmas termofoldek termeset nem etelnek, hanem uzemanyagnak hasznositjak. es bar elmeletileg megujulo eroforras, gyakorlatilag az energiat elvonja mas helyekrol, ugyebar a talajt kimeriti stb. ez megint olyan,ami neves lapokabn (Science,NG) megjelent reszletesen…

    azzal vitatkozni, hogy az energia szallitasank a legtisztabb modja az aram az meg szuklatokorusegre vall. egy nagyon egyszeru peldat mondok: az aram van annyira “jofej” hogy bar vesztesegek aran (tuti nem 8-10%…) de nagyjabol magatol elmegy az eromubol a celba a vezetekeken. barmilyen mas esetben pl az olajat, gazt szallitani kell. Az olajta hajok (mexikoi obol!!!!), teherautok viszik amik ugyebar eleg ugyesen szennyezgetnek. A gazat a vezetekekben szinten kell “hajtani”, raadasul gyakran megrongaljak a vezetekeket, hogy esetleges robbanasrol ne is beszeljunk… (nem azt modnom, magas feszultsegu vezeteknel is lehetnek bajok,ionizalt levego, robbanas de az elgalabb magasan van,nem eri el barki:P)

    es meg sorolhatnank…
    kar hogy a cikk amelyik a manipulalas es a csusztatasok ellen beszel, az pont ezeket hasznalja….

    • A hozzászólás szerzője: atesz
      Közzétéve: 28.3.2011, 11:22 am

      A biogázat és a bio-etanolt nem tanácsos összetéveszteni. A bio-etanol készül gabonából, a biogáz technológia pedig szerves hulladékanyagból előállított hő- és elektromos energia.

  9. A hozzászólás szerzője: Akar_Ki
    Közzétéve: 27.3.2011, 10:13 am

    Kedves Rohonyi Peter!
    Az On altal felsorolt allitasok nemelyike pont annyira demagog mint az emlitett cikkekben megjelentek. Peldakent erdemes megemliteni a kozelmult katasztrofai kozul a Mexikoi obolben tortent balesetet, ami szinten nem csak pillanatnyi karokat okozott, es nem lenne nehez hasonlo eseteket talalni …
    Annak ellenere, hogy nem ertek egyet a cikkben felsorolt velemenyevel, nagyon varom (es elvarom), hogy a japan reaktorban tortent balesettel kapcsolatos intezkedesek vegen az eromuvet mukodteto ceg vezetoje nyilvanosan szeppukut kovet el, talan Tokio foteren.

  10. A hozzászólás szerzője: Nagy László
    Közzétéve: 27.3.2011, 3:28 pm

    Tisztelt Rohonyi Péter!

    Nem akarok vitába szállni a cikkében leírt állításokkal (megtették ezt más hozzászólók), de lenne néhány megjegyzésem.
    1. Rosszul idézi azt hogy “az energia legtisztább szállításának és előállításának módja az elektromos áram”. Én azt írtam “az energia szállításának és felhasználásának legtisztább formája az elektromos energia”. Nem mindegy.
    2. Én is (akárcsaka fizikusok többsége) környezetvédőnek tartom magam, és határozottan támogatom a nem szennyező megújuló energiatermelési módokat. Németországot ilyen szempontból én is pozitív példának tekintem.
    3. Sjnos szélmalmokkal és vízierőművekkel nem lehet 7 milliárd ember energiaigényét kielégíteni. A szomorú valóság az, hogy Kínában szinte hetente adnak használatba egy új széntüzelésű erőművet. Elsősorban ezeknek kiváltására van szükségünk nukeleáris energiára, amelya a távolabbi jövőben majd fúziós energia is lehet.
    4. Végül egy kérdés: a Greenpeace támogatja-e a vízierőműveket? Úgy tudom, sok környezetvédő ezek ellen is tiltakozik.

  11. A hozzászólás szerzője: csaga
    Közzétéve: 27.3.2011, 4:35 pm

    A világ a jelenlegi formájában nem fenntartható és csak akkor lesz szebb és jobb ha az emberiség, háború nélkül képes áttérni a megújuló energiaforrások használatára. Ha ez nem így lesz akkor csak Mad Max fogja túlélni!

  12. A hozzászólás szerzője: Ráduly Előd István
    Közzétéve: 28.3.2011, 9:55 am

    Energiaforrás / 1 terrawattra jutó haláleset:

    Szén: 161
    Nap: 0,44
    Szél: 0,15
    Nukleáris: 0,04 (Csernobillal együtt)

    http://index.hu/tudomany/2011/03/28/az_atomtol_nem_kell_felnetek_jo_lesz/

    • A hozzászólás szerzője: Lizaveta Alekszandrovna
      Közzétéve: 28.3.2011, 11:25 am

      Nukleáris: 0,04 (Csernobillal együtt)
      Érdekfeszítő kijelentés. Vajon a legkevesebb 4000 körüli, pajzsmirigyrákban elhunyt gyerek benne van ebben a számításban? Illetve a többi és a még ezután következők, mert még mindig vannak és sajnos lesznek felnőtt és gyerek áldozatai annak a robbanásnak és fertőzésnek… Feltételezem, hogy az üzemi balesetben közvetlenül meghalt emberek aránya szerepel ebben a szép felsorolásban. Szóval csak óvatosan a számokkal. És jó volna, ha a távlati gondolkodás is sajátunk lenne. Ami most van, az sajnos csak a kezdet: teletűzdeljük atombombákkal a földet. És a radioaktív hulladék tárolása a mai napig megoldatlan.

      • A hozzászólás szerzője: KLMn
        Közzétéve: 28.3.2011, 11:44 am

        “Az alábbi táblázat a különböző energiafajtákhoz köthető halálesetek számát mutatja” a linkelt cikkbol ideztem, ezek szerint nagy valoszinuseggel benne van. A tobbi es meg ezutan kovetkezoketnem tudhatod te sem es mas sem, a sugarfertozes mindenkire maskent hat, es aki a csernobili baleset utan rakban meghalt, nem biztos, hogy a baleset miatt kapott rakot. Nem volt atomrobbanas Csernobilban. Irod a sotetzold szovegedet, de fogalmad sincs, hogy pontosan mi is tortent.

      • A hozzászólás szerzője: bacsa
        Közzétéve: 28.3.2011, 11:57 am

        Kedves Lizaveta,
        Egyetertek onnel: jo lenne vigyazni a dobalozasokkal.
        “teletűzdeljük atombombákkal a földet” – Ezzel a kijelentesevel azonnal eloszlat minden ketseget afelol, hogy Onnek – habar joindulata tulteng – halvany fogalma sincs, hogy mirol beszel.

      • A hozzászólás szerzője: Ráduly Előd István
        Közzétéve: 28.3.2011, 12:12 pm

        Szorozd meg 10-el, és még mindig nem éri el a környezetbarát megoldásokat (pl. napenergia).
        Az a helyzet, hogy az a 4000 haláleset is elhanyagolható a megtermelt energiamennyiség szempontjából. Egyébként a világon ennél több ember hal meg kerékpárbalesetben. Évente.

  13. A hozzászólás szerzője: Ráduly Előd István
    Közzétéve: 28.3.2011, 12:20 pm

    Itt amúgy megragadnám az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a kókuszdió veszélyességére. Egyes források szerint a fáról alattomosan leeső kókuszdió évente 150 halálesetet okoz. A csernobili katasztrófa óta eltelt 25 évben a vérszomjas diók közel 4000 emberéletet követeltek.
    Szerencsére atombombával jól lehet írtani.

    http://www.wisegeek.com/are-falling-coconuts-dangerous.htm

    • A hozzászólás szerzője: Lizaveta Alekszandrovna
      Közzétéve: 28.3.2011, 1:09 pm

      Hihetetlennek tűnik talán, de nagyon is jól tudom, miről beszélek. A 4000, az csak GYEREK. Éljen az energia! Jó, hogy maguk tudják, miről beszélnek! És sajnos Csernobilban robbanás történt, nem szivárgás. A halálesetek mellett pedig rengeteg ember élete ment tönkre az evakuálással pl. De jó, hogy maguk nyugodtan ülhetnek az otthonaikban, ám csak addig, amíg a közelükben nem épül atomerőmű. Az AEá-beli Hanford esetét pedig már ajánlottam az érdeklődék figyelmébe. Ezek hosszú lefutású dolgok. Talán maguk nem tudják, miről beszélnek? Sötétzöld? Hagyjuk a színeket.
      Bizonyos tekintetben az atomerőmű rosszabb mint az atombomba – éppen a hosszabb távú hatása miatt, hosszabb a felhasznált elemek felezőideje.

      • A hozzászólás szerzője: KLMn
        Közzétéve: 28.3.2011, 1:35 pm

        Nem volt atomrobbanas Csernobilban. Az uzemanyagrudak megolvadtak es elparologtattak a vizet, ami meg a reaktorban volt. A robbanast pedig a kelettkezett goz nagy nyomasa okozta, es ez vitte le a reaktor burkolatat, nem a hasado anyag robbant be.

    • A hozzászólás szerzője: Lizaveta Alekszandrovna
      Közzétéve: 28.3.2011, 1:11 pm

      A cinizmus semmit sem ad hozzá a lángelméjéhez. Tartózkodjék tőle, és vigyázzon, agyon ne üsse egy kókuszdió. A leírtak szerint igen veszélyes lehet bizonyos fejekre. Máskor inkább maradjon a témánál.

  14. A hozzászólás szerzője: KLMn
    Közzétéve: 28.3.2011, 1:42 pm

    A hanfordi baleset az hogy jon ide? Ha jol tudom, ott plutoniumot dusitottak, az nem energia termelo eromu volt.

  15. A hozzászólás szerzője: bacsa
    Közzétéve: 28.3.2011, 3:53 pm

    Nezzunk kicsit utana a dolgoknak mielott boszorkanyegetesre kerul sor, kerem.

    A legszeleskorubben hasznalt (es nuklearis eromuvekhez hasonlo kapacitasu) megujulo-energia eromuvek a vizieromuvek. 88%-a a megujulo-energiaforrasnak es 20%-a a vilag ossztermelesenek (habar ezek 2006-os szamok).

    Csak ket elrettento pelda igy hirtelen:
    1. Banqiao vizieromu http://en.wikipedia.org/wiki/Banqiao_Dam :
    “The Dam was designed to survive a once-in-1000-years flood (300 mm of rainfall per day). In August 1975, however, a once-in-2000-years flood occurred [Ismeros? fukushima… felkeszulni a legrosszabbra sosem lehet eleg jol], and poured more than a year’s rainfall in 24 hours […] which weather forecasts failed to predict.[…] It has been reported that around 90,000 – 230,000 people were killed as a result of the dam breaking.”
    (Az eromuvet/gatat kesobb ujraepitettek…)
    2. Sayano-Shushenskaya vizieromu http://en.wikipedia.org/wiki/2009_Sayano-Shushenskaya_hydro_accident :
    “As a result of the accident, 75 people were killed. […]Environmental impact: The accident caused an oil spill, releasing at least 40 tonnes of transformer oil which spread over 80 km downstream of Yenisei. The oil, which spilled during the approximately 2-3 hour cutoff of river flow when all the gates of the dam were closed, killed 400 tonnes of cultivated trout in two riverside fisheries, with its impact on wildlife as yet unassessed.”

    Kerdes:
    Szelmalomharc lenne- e ha a fenti es egyeb peldakon alapulva a vizieromuveket is ki szeretnenk iktatni? Vagy csak az ATOM az ijeszto (hiszen “vizibomba” meg sosem okozott tomegpusztitast…)
    Tulajdonkepp mi a GREENPEACE hozzaallasa a vizieromuvekhez? Minden OK ami nem fustol es nem sugaroz?

  16. A hozzászólás szerzője: barna medve
    Közzétéve: 28.3.2011, 7:59 pm

    en csak egy kerdest a szak emberekhez? egy atomreaktor teljes uzembe helyezesenek koltsegeibol hany megawatt megujullo energia (szel,viz,geo,nap,hullam.bio.stb) kapacitast lehetne letrehozni? es az utobiak meg fentarhatosaga sokal egyszerubb – nem beszelve a nuklearis energia meg mindig nem oldotta meg az elhasznalt elemek reciklalasat.- csak tovabb postazuk a problemat a kovetkezo generaciknak

    • A hozzászólás szerzője: LEVI
      Közzétéve: 29.3.2011, 9:45 am

      Sokat,de ezek szetszortak az orszag teruleten es sok kis befektetesbol allnak,egy nagy atomeromu egy jol behatarolt zonaba fekszik es rengeteg elonye van mint peldaul:
      1.politikus dicsekedhet tobb szaz vagy akar ezer uj munkahely letrehozasaval
      2.gyarapodik a partkassza
      3.az atomeromu bezarasa utan szep jatthoz lehet jutni az atomeromu,illetve a magas aktivitasu hulladek kezelesevel megbizott cegektol!

      • A hozzászólás szerzője: bacsa
        Közzétéve: 29.3.2011, 10:23 am

        4. okot ad a boszorkanyegeto inkvizitoroknak hogy a nyalukat turjak naphosszat anelkul, hogy barmi ertelmeset es a temaba vagot mondananak.

    • A hozzászólás szerzője: bacsa
      Közzétéve: 29.3.2011, 11:59 am

      A kozvetlen koltsegei az eromuveknek tobbnyire egy kategoriaban mozog, beleszamitva az elpucolas megsaccolt koltsegeit. Konkretabban, az ar-teljesitmeny arany a nuklearis eromuveknel 3-4 $/W, szennel futott hoeromunel 0.8-1 $/W, vizieromuveknel 2-3 $/W, szelnel 1.3, napnal eleri a 6-7 $/W erteket. Meg lehet guglizni, eleg konnyu kihalaszni a szamadatokat. Persze minel nagyobb az eromu annal inkabb fugg ez a kornyezettol, a jelenlevo termeszeti es gazdasagi helyzettol – sivatagban nehez vizieromuvet epiteni de nagyobb a napelemek teljesitmenye.
      A gond nem annyira a “teljes uzembe helyezes” (es uzembol valo kihelyezes!) koltsegeivel van. Egyszeruen lehetetlen fekete-feherben gondolkodni.
      Nem lehet elegendo napelemet gyartani es elhelyezni ahoz hogy kivaltsuk az osszes nemtiszta eromuvet (tul nagy helyet foglalnak + tul sok speci anyag es gyartasi technologia kell hozza, mar emlitettem az atlatszo ITO -indium-on-oxid- vezeto reteg gondjat, amire manapsag alakul a megoldas-alternativa amugy).
      Nem lehet elegendo szeleromuvet gyartani es felallitani (ezek nagyon aprora “darabolty” teljesitmenyu turbinakon alapulnak, amiknek a gyartasa messze alulmarad/na a piac igenyehez kepest, plusz ezeket megfelelo helyekre kell telepiteni).
      Nem lehet barhova vizieromuvet epiteni sot az sem megoldas hogy minden nagy folyo volgyet zarogatakkal teletuzdeljuk.
      Az arapaly- es geotermalis energiaknak a kihasznalasa meg nagyon gyerekcipoben jar es nyilvanvalo hogy nagyon korlatozott ezeknek a lehetosege, plusz nem vilagos hogy az arapalyok nagymeretu megcsapolasa milyen kornyezeti hatassal jarna.
      Lassuk csak, mi meg? bio… Hat szemet az van boven, abbol talan jobban kellene igyekezni hasznot huzni.
      Szoval nyilvanvalo (kellene hogy legyen!) hogy csakis a fosszilis es “tiszta” eromuvek egy egeszseges kombinaciojaval lehet dulore jutni.
      Ugyanakkor nem is szabad csupan egy iranyban gondolkodni mivel ha beut a balhe, es nincs “B terv” (azaz nem koltunk eleget mas lehetosegek fejlesztesere), hoppon maradunk rendesen.

      • A hozzászólás szerzője: LEVI
        Közzétéve: 29.3.2011, 4:33 pm

        Az atomeromuvek elpucolasi koltsegeit senki nem tudja,talan majd az unokaink!A magas aktivitasu hulladek biztonsagos tarolasa nincs megoldva!A kormanyok a hulladek problemajat nem oldottak meg noha magukra vallaltak,ezert tunik olcsonak az atomenergia,de az igazsag az,hogy a hulladekot egyelore a megtermelodesenek halyen taroljak(l.Fukushimat ahol az 5 es 6 reaktornal ponta hulladektaroloval van baj)A hulladek tarolasa NINCS megoldva az biztonsagi problemakrol nem is beszelve!egy pelda a Cernavodai atomreaktor 7.5 fodrengesre van tervezve a Richter skalan,mivelhogy allitolag Vrancea nem fog ilyet produkalni csak vajon ezt a vreanceai tektonukus lemez tudja-e?stb stb a megoldas a fogyasztas csokkentese!

      • A hozzászólás szerzője: bacsa
        Közzétéve: 29.3.2011, 5:08 pm

        Kedves Levi,
        es a zetelaki (zetevaraljai) gat hanyas foldrengesre van tervezve? meg a joval nagyobb es serulekenyebb beton volgyzarogatak erre-arra az orszagban elszorva hanyasra vannak tervezve? Ha egy foldrengeskor elverzik a Bekasi-to vagy a Vidraru vagy a Vaskapu, hany falut/varost fog elmosni a viz?
        Beleneztel-e a fentebbi valaszomba ahol a a kinai Banqiao-vizieromu peldajat emlitem? A te logikaddal elve, HANY Csernobil (hany tiz? hany szaz?) kell tortenjen hogy a kar (EMBERI, KORNYEZETI es ANYAGI kar) felerjen annak az egyetlen vizieromunek a katasztrofajaval, csak azert, mert az eso “nem tudta” hogy nem kellene annyit essen?
        Vagy a Banqiao esete nem volt benne minden szenzaciohajhasz mediaban, tehat hanyagolhato? vagy mi a logika?

        Na de vegre valamiben egyetertunk: “a megoldas a fogyasztas csokkentese”. Az osszes tobbi, amit elotte irsz, csupa spekulacio es ferde logika (meg a fantazia) termeke.

  17. A hozzászólás szerzője: barna medve
    Közzétéve: 29.3.2011, 5:09 pm

    az tudott dolog hogy nincs egy jo megoldas ami most jelen idobe realisztikusan helyetesiteni a foszilis /atom energia termelest de…latva hogy menyirre egyforma eloallitasi koltsege van a hagyomanyos es megujjullo energiaknak – kerdes
    miert is tamogatjak a kormanyok (aszem 300) uj atomeromuvek projectjet aminek a vegkoltsegget meg fel sem tudjak becsulni s nembeszelve a kornyezetere valo kihatasal … gondolom jo az atomlobby ….
    tudom hogy itt massachussetsbe azert akadalyoznak egy tengeri szelpark letrehozasat mert esztetikailag megbontja a tajkepet :))) – mikor a park kb 20 km lenne a parttol –
    gondolom az giga -beton- koho formatumok beilllenek a tajba – a kohoagyak Marsi harmoniajaba

  18. A hozzászólás szerzője: levi
    Közzétéve: 30.3.2011, 8:34 am

    Kedves Bacsa
    Szeretnem ha a ferde logikamat punktualisan szedned szet!
    A te kedvenc peldadat a kinai vizieromuvel en megforditani,mi garancia hogy majd jobb atomreaktort epitenek ha egy vizieromuvet nem tudtak megcsinalni rendesen,egyaltalan nem meglepo modon?
    En nem beszeltem vizieromuvekrol!!!ugyhogy nem en gondolkozom ferden!
    Spekulacio-e a magas aktivitasu hulladek letezese?
    Spekulacio-e hogy leteznek izotopok mlyek felezesi ideje akar tobb szazezer ev?
    Spekulacioe e geologia mint tudomany?
    Spekulacio-e hogy Anglia ezelott 10000 evvel,Europa resze volt!
    Spekulacio-e hogy a kormanyok nem tudtak megoldani a magas aktivitasu hulladek 100% biztonsagos elhelyezeset?
    Spekulacio-e hogy akar a Gorlebeni sokupola akar a nevadai temeto geologiailag aktv helyen van?

    • A hozzászólás szerzője: bacsa
      Közzétéve: 30.3.2011, 3:52 pm

      “mi garancia hogy majd jobb atomreaktort epitenek ha egy vizieromuvet nem tudtak megcsinalni rendesen,”
      “En nem beszeltem vizieromuvekrol!!!ugyhogy nem en gondolkozom ferden!”
      -Garancia soha nincs 100%-os, barmilyen epitmenyrol van szo. Biz. mertekben elore lehet vetiteni (elsosorban TAPASZTALATRA epitve), hogy mi egy epitmenynek egy bizonyos kornyezetben a gyenge pontja, es azt kell tobbszorosen bebiztositani. A vizieromu (MEGUJULO ENERGIA! TISZTA ENERGIA!) peldajat csak 2 okbol hoztam fel (es nem “kedvemcem” ahol tobbtizezren meghaltak…nem vagy jopofa)
      1. arra peldakent, hogy a balesetek merteke, hatasa oriasi lehet meg olyan “jol bevalt” technologianal is mint egy vizieromu, es ez az egy szal eset joval tobb halottat eredmenyezett mint az eddigi osszes nuklearis baleset
      2. arra parhuzamkent, hogy barmennyire jol megprobalod megelozni a balesetet, a termeszet beuthet egy nagyon alacsony valoszinusegu trukkel es tonkrevag mindent. Mivel a vrancea-i foldrengesrol beszeltel, ott nem valoszinu hogy lesz 7.5-nel erosebb foldrenges (de a valoszinusege NEM NULLA)- ugyanigy az en peldamnal is, nem volt valoszinu hogy 2000 evben bar egyszer annyi eso hull hogy gondot okozzon a gatnal, de megis megtortent (mert a valoszinusege sosem nulla), es ugyanigy nem volt valoszinu hogy egy 9-es erossegu foldrenges beut Fukushima kornyeken, amit egy harminc meteres szokoar kovet, de megtortent, mert a valoszinusege nem nulla… barmit epitunk, mindig van egy icipici valoszinusege annak, hogy rosszul sul el. Sot ha semmit nem epitunk, akkor is lehet hogy abszurd modon elpatkolunk (erre utal a kokuszdios statisztika egy masik hozzaszolotol…nagyon is talalo duma). Ha ezt nem tudod megerteni, nincs mirol beszelgessunk.
      “Spekulacio-e a magas aktivitasu hulladek letezese?”
      A “magas aktivitasu hulladek” nem jol meghatarozott fogalom. Dobalozni lehet vele, de konkretan hol huzod meg a vonalat? Ez olyan laza meghatarozas mint az “eros foldrenges”.
      “Spekulacio-e hogy leteznek izotopok mlyek felezesi ideje akar tobb szazezer ev?”
      Nem spekulacio… teny, sot, olyanok is leteznek amelyeknek a felezesi ideje tobb milliard ev. Ennek viszont semmi koze a temahoz mivel a kerdes hogy hol vannak, mekkora mennyisegben, es mit sugaroznak, avagy mik a hasadoanyag termekek. Tehat erre epiteni barmit is, tovabbi info hianyaban, ferde logika.
      “Spekulacioe e geologia mint tudomany?”
      He? Arrol beszelni hogy mit “tudnak a vranceai tektonikus lemezek” hat az spekulacio es nem geologia. Sot, marhasag. Ilyen alapon barhol barmikor tortenhet 10-es erossegu foldrenges mert mit tudjak a lemezek tehat jobbha semmit nem epitunk sehova.
      “Spekulacio-e hogy Anglia ezelott 10000 evvel,Europa resze volt!”
      Hat ez meg hogy jon ide?? Mi lesz a legkozelebbi kerdesed, hogy (vigyazz., most spekulalok) a Fold kerek?
      “Spekulacio-e hogy a kormanyok nem tudtak megoldani a magas aktivitasu hulladek 100% biztonsagos elhelyezeset?”
      Eltekintve a “kormanyok” (az osszes?) es a “magas aktivitasu blabla” pontatlansagoktol, azt kell mondjam spekulacio biza, mert egy resze biztonsagos helyen el van es lesz helyezve, mas resze – sajnos nem annyira a technologia problemai, hanem hanyagsag vagy rosszakaras miatt – nem biztonsagos. Amit viszont a fukushimai tarolorol irtal, megint csak ferde logika, mert az csak ideiglenes tarozo, ahol a gond volt, nem vegleges tehat egyaltalan nem illik a magyarazatodba. Kerlek nezz utana jobban annak amit ide felkialtojelekkel bekiabalsz.
      “Spekulacio-e hogy akar a Gorlebeni sokupola akar a nevadai temeto geologiailag aktv helyen van?”
      ??tessek?? a mi, hol?
      Ha mar igy rakerdezel, spekulacio-e hogy egesz Napoly egy aktiv (magas aktivitasu?:) ) vulkan toveben van?

      Hiaba az a celod, hogy megmondd a tutit, mert az eddigi hozzaszolasaidban a konkret adatokat vagy a logikus kovetkeztetest, esetleg informacioforrast, felkialtojellel es kerdojellel helyettesitetted.

      na, kimerultem. Tovabbi jo mellebeszelest. A tenyek, azok nem szamitanak.

    • A hozzászólás szerzője: Tünde
      Közzétéve: 31.3.2011, 10:45 am

      @Levi: Igen, spekuláció azt kijelnteni, hogy gorleben geológiailag aktív helyen van. Helmut Röthemeyer, 71 éves fizikus, aki a legtöbbet foglalkozott a sóbánya kutatásával, hogy megállapítsa, megfelelő-e a hely végleges nukleáris hulladlk tárhelynek, tett egy merész kijelntést, hogy a politikailag is befolyásolt döntést a kutatás javára fordítsa, amit később aktivisták készpéznek vettek.

      In the spring of 1983, Röthemeyer and the PTB institute submitted another interim report. By this time, geologists had examined the layers of rock above the salt dome and concluded that it was possible that they were not impermeable. “In light of the unknowns surrounding Gorleben, I wanted to suggest in the report that investigations be conducted at other sites as a precautionary measure,” Röthemeyer recalls today.

      http://www.spiegel.de/international/germany/0,1518,672147-3,00.html

      Tehát az a veszély áll fenn ennek a tárhelynek az esetében, hogy mivel sóbánya, nem biztos, hogy vízhatlan.Ez nem a geológiailag aktív kategóriába tartozik.

      Másrészt, Németország 30 éve keres végső tárhelyet nukleáris hulladékának, és csak a Gorlebeni helyiség megfelelőségét vizsgáló kutatásra költött 1,5 milliárd eurót. Csak a fezabilitási terv elkészítése került 15 évbe, a kutatát 10 évig szüneteltették, és 2010-ben újra megnyitották. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy amíg még kutatások folynak, amíg több független szakemberből álló tudósközösség nem állapítja meg egyértelműen, hogy javalott-e vagy sem egy bizonyos helyiség végső nukleáris tárhelynek, a közvélemény össze-vissza hangot ad szubjektív, befolyásolt értékítéletének. Ami nem egészséges, mert a nyájat befolyásolja.

      • A hozzászólás szerzője: LEVI
        Közzétéve: 31.3.2011, 12:51 pm

        Szerintem eleg sokatmondo ,hogy meg mindig tetovaznak!Amugy ez teljesen mindegy a lenyeg hogy az atomenergia nem olcsobb,illetve olcsobb ha nem szamitjuk bele a semlegesites,eltemetes es orzes koltseget amit az allam fizet!En ennek ellene vagyok, mivel hosszu tavon nincs biztonsagos hely senki sem tudja megmondani mi fog tortenni az adott taroloval ezer ev mulva,viszont ha lemondunk az atomeromuvekrol,akkor megnyilik az uj utak keresesenek a lehetosege,amugy ma marcius 31 en ostobasagnak tartom errol vitatkozni a Fukushimai eromuvek semlegesitese min.12 miliard dollarba fog kerulni,ennek a fenyeben tenyleg olcso az atomenergia?

  19. A hozzászólás szerzője: LEVI
    Közzétéve: 30.3.2011, 4:46 pm

    Anglia peldaja arra szolgalt hogy,bebizonyitsam hogy csak beszelsz ki a fejedbol es nem is tudod mit,aki ert hozza az tudja ,hogy a magas aktivitasu hulladekok geologia kepzodmenybe valo eltemetesere celoztam!Olvas el radfer:http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0618:FIN:HU:HTML

    • A hozzászólás szerzője: LEVI
      Közzétéve: 30.3.2011, 4:57 pm

      jaj es Gorlebeni sokupola Nemetorszag nuklearis hulladekanak temetoje…mar csak azert hogy tudd te is

  20. A hozzászólás szerzője: Tünde
    Közzétéve: 31.3.2011, 1:35 pm

    @Levi: Igen, sokatmondó, éppen így lesz egy kutatás legitim és egy kutatási eredmény hihető, ha több forrásból alá van támasztva, és következésképpen, időt áldoznak rá. Az új utak keresésének a lehtősége most is nyitott, és folynak kuatások, mint tudjuk. Ehhez nem kell lemondjunk az atomerőművekről. És addig, amíg más, hasonló hatásfokú és költségű megoldást találunk, addig kell legyenek atomerőművek. Azt mondod, hogy az atomenergia nem olcsóbb…nem vagyok hajlandó elhinni neked ezt a kijelentést, mert nem támasztod alá számadatokkal, és így légből kapott szó, amúgy fentebb bacsa ezt számadatokkal alátámasztja, így tehát neki hiszek, neked is meg kellene gugliznod, hogy szembesülj a tényekkel.

    Aztán, azt mondod: “En ennek ellene vagyok, mivel hosszu tavon nincs biztonsagos hely senki sem tudja megmondani mi fog tortenni az adott taroloval ezer ev mulva”

    Pontosan ezért kutatják, hogy ezt meg tudják mondnai, és hogy hosszú távon nincsen biztonságos hely, ezt megint nem tudom mi alapján mondod. Amúgy te sem tudod, hogy hosszú távon mi lesz a gyerekeiddel, unokáiddal, mégis azért alapítasz családot és vállalsz gyereket, miért tennéd, ha nem tudod, hogy mi lesz?

    Figyelem: Fukushimaban természeti katasztrófa történt. 30 ezer ember nem azért halt meg Japánban, mert sugárzás történt, hanem mert természeti katasztrófa érte a régiót. A Japán állam nem zárja be a kapuit, csak azért mert egy tektonikailag aktív zónában fekszik.

    Tehát hogy mennyibe fog kerülni a katasztrófa után az eltakarítás azt még fel sem lehet becsülni, de a természeti katasztrófa nem az atomenergia előállítási vagy üzemeltetési költségéhez tartozik.

    • A hozzászólás szerzője: levi
      Közzétéve: 1.4.2011, 7:28 am

      http://index.hu/kulfold/2011/03/31/ezer_holttestet_nem_mertek_osszeszedni_a_sugarveszely_miatt
      ez hany lejbe kerul,illetve a csaladtagoknak mert teged nem erdekel igaz?

      • A hozzászólás szerzője: Tünde
        Közzétéve: 1.4.2011, 10:25 am

        @Levi: Nem tudom, hány lejbe kerül, és nem is a pénzügyi fele érdekes az esetnek. Ha a családban bárki veszélyes helyen dolgozik, lehet az bánya, atomreaktor, sorolhatnám, akkor azt hiszem minden tag tudomásul vette a rizikót és az esetleges következményeket. Ha a férjed vagy feleséged impulzív, akkor nagy az esélye hogy szívinfarktus fogja érni, és ennek tudatában élsz. Ha sofőr, akkor tudod, hogy megvan a rizikója annak, hogy közlekedési baleset érheti. Ha nukleáris központban, akkor káros sugárzás érheti. Egyszerűen tudatosítod ezt a dolgot, és vállalod. Nincsen hatalmunkban uralni a természetet, körülményeket. Egyszerűen tudomásul kell vennünk.

  21. A hozzászólás szerzője: LEVI
    Közzétéve: 31.3.2011, 7:03 pm

    Nem tudok szamokat moondani mert a szamok nem publikusak,ezt min probalom magmagyarazni hogy az atomeromu epitese es mukodtetese altalaban egy allami vagy privat cegen kezeben ,a hulladekkezeles meg agy allami ugynokseg kezeben van (az USA-ben ez a DOE),magyarul a hulladekkezelest kozpenzbol finanszirozzak!Mikor azt mondom ,hogy nincs biztonsagos hely azt ugy ertem hogy senki sem tudja garantalni a tarozo epseget (erre szoktam adnia Angliat peldanak)tektonikai,vagy akar vulkanikus szempontbol.
    Ami Fukushimat illeti valoban egy termeszeti katasztrofa tortent,ettol felek en is!A 12 miliardos becsles egy Japan szakerto velemenye es a mai sajtobol szarmazik!Valoban szorosan vett ertelelemben de ha te nekem ingyen adsz valamit es en utana az orvosi kezelest kell fizetnem akkor az biza meg sincs ingyen ,ez nezopont kerdese!

    • A hozzászólás szerzője: levi
      Közzétéve: 31.3.2011, 9:06 pm

      A 12 miliard a 4 reaktor lerombolasanak es eltakaritasanek koltsege,NEM a termeszeti karok jovateteli koltsege az tobb mint 100 miliard!Remelem,hogy tudod hogy mi okozta a katasztrofat es nem csak vitatkozol!A japanok egy preziz nep,a jol elvegzett munka kulturajaval,akik tudtak mi a cunami es megis megtortentEl se merem kepzelni,hogy mi tortenne ha ugyanez Kinaba,Bulgariaba,vagy Romaniaba tortent volna

  22. A hozzászólás szerzője: Kurkó Dénes
    Közzétéve: 31.3.2011, 10:05 pm

    @Levi es tarsai: Nyugodtan gyujtsatok be a szeneskalyhaba, es kapcsoljatok ki a laptopot. Igy aramot sporolunk, es tovabbi ertelmetlen vitat.

    • A hozzászólás szerzője: levi
      Közzétéve: 1.4.2011, 7:15 am

      miert ertelmetlen a vita?

    • A hozzászólás szerzője: levi
      Közzétéve: 1.4.2011, 7:18 am

      http://www.hotnews.ro/stiri-international-8463531-eroii-fukushima-asteptam-murim.htm
      ki lehet elvezni!!!!!!!!!!!!!!!

      • A hozzászólás szerzője: Tünde
        Közzétéve: 1.4.2011, 10:33 am

        @Levi: Én örülök, hogy vannak ilyen emberek, akik nem olyan egoisták, hogy a saját rongyos életüket és az unokáikét féltik, siratják, és felpanaszolják, hanem érdemben, tudásukkal járulnak hozzá a közjóhoz. Ehhez vízió kell, bátorság, erre nem képes minden átlagember. Igen Levi, történt egy nagyon súlyos természeti katasztrófa, ls hála, hogy vannak olyan emberek, akik erre azzal válaszolnak, hogy ha már így történt, akkor én mit tehetek, hogy enyhítsem a tragikus következményeket. Még akkor is, ha az életembe kerül. Én tisztelem és becsülöm az ilyen embereket. ilyen emberek hiányában még a középkorban élnénk, hiszen senki nem ért volna hozzá kolerás, pestises betegekhez, hogy tanulmányozza, milyen ellenszerel lehetne kifogni a betegségen.

Szólj hozzá!