Think Outside The Box

Transindex rovatok


Invazív fajok | 22.1.2011

A természetvédelem X-aktái: populációk gyors eltűnését okozza a titokzatos “békavész”


Forrás: Longcore és munkatársai (1999)

A kétéltűek igen fontos szerepet játszanak a korszerű természetvédelemben. Egyrészt az újonnan leírt fajok száma gyorsan nő: 1953-ban például az ismert fajok száma 2510 volt, 1986-ban 3890, 1999-ben 4849, míg 2011-ben 6785 fajt tartanak számon. Másrészt pedig a kétéltűek populációi rohamosan csökkennek világszerte. Több tucat fajuk eltűnt, gyakran rövid időre a felfedezésük után. Az utóbbi 20 évben viszonylag jól dokumentálták a pusztulás okait. Az élőhelyek ember általi tönkretételével kapcsolatos tényezőket tartják a legelterjedtebbnek (és legnyilvánvalóbbnak), de a Föld különböző részein a klimatikus variációk, az UV-B sugárzás, a túlzott begyűjtés is jelentős pusztulást okoznak. A kétéltűpusztulásnak voltak olyan aspektusai is, amelyekre nem is olyan rég – egy évtizede – még „rejtélyes eltűnések”-ként hivatkoztak a szakemberek.

Hartel Tibor

Ember által érintetlen területekről békák ezrei tűntek el csupán pár év leforgása alatt (pl. Ausztrália, Közép-Amerika), és ezeket nem lehetett visszavezetni mérhető, ember okozta változásokra (elsősorban az élőhelyek minőségét elemezték). Csak gyanították, hogy a tömeges pusztulás oka egy kórokozó lehet, amely a vízben él.

A dolog komolyságát az is bizonyítja, hogy Mulder ügynök személyesen foglalkozott vele 1996-ban (The X-Files, Episode 22 – Quagmire), meg lévén győződve, hogy a „Big Blue” tizedeli a békákat titokban éjszaka. De neki sem sikerült egy döglött krokodilon kívül kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálni. Nyilvánvaló volt, hogy ésszerűbb és megoldásorientáltabb hozzáállás kell a rejtély megfejtéséhez.

1998-ban a kutatók kiderítették: az Egyesült Államok területén és Közép-Amerika tömeges békapusztulásáért egy ragályos bőrbetegséget okozó gomba volt felelős.

A betegséget kitridiomikózisnak (chytridiomycosis) nevezték, javasolt magyar neve: békavész (Vörös 2007). Kiderült, hogy a rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) törzsébe tartozó, új fajt fedeztek fel. A rajzóspórás gombák törzse kozmopolita, vízben és nedves talajban élő mikroszkopikus fajokat tartalmaz. Lebontókként (kitin, keratin, cellulóz) fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban. Parazita fajai gerincteleneken élősködnek, gerincesekről nem volt ismert.

A békavészt okozó fajt 1999-ben írták le amerikai kutatók, és tudományos neve Batrachochytrium dendrobatidis. A gomba neve a békák („Batrachia”), valamint a fakúszóbéka (Dendrobates azureus) nevéből áll össze, ugyanis egyik elpusztult példányának a bőréből mutatták ki a békavészt. A békavész a kétéltűek keratint tartalmazó testrészein (szájképlet az ebihalaknál, a bőr felületei a felnőtteknél) telepedik meg és szaporodik. Rendszerint elpusztítja a gazdaállatot, légzési problémákat, mérgezést okozva.

Felfedezése óta a békavészt okozó gomba egyre inkább magára vonta a kutatók figyelmét. Nem csak a herpetológusok és epidemiológusok, hanem a globális változásokat kutató szakemberek és populációökológusok figyelmét is. Így például a Web of Science adatbázisban január 21-én (2011) 335 cikk volt hozzáférhető erről a gombáról. A cikkek száma 1999 óta egyre nő:


A Batrachochytrium dendrobatidisról írt cikkek száma a Web of Science adatbázisban 1999 (a gomba felfedezésének éve) óta

A múzeumi kétéltű példányok vizsgálatával kiderült: a békavészt okozó B. dendrobatidis észrevétlenül, de ott volt a békák bőrében a felfedezése előtti évtizedekben is: 1938-ban Dél-Afrikában, 1961-ben Észak-Amerikában, 1978-ban Ausztráliában, 1980-ban Dél-Amerikában és 1986-ban Közép-Amerikában. Európából először 1997-ben írták le, Spanyolországban a Peňalara Nemzeti Parkban, 1800–2200 méteres magasságban, ahol azóta a dajkabéka (Alytes obstetricans) egy teljes populációját kiirtotta, és a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és a barna varangy (Bufo bufo) több száz egyedét pusztította el.


Békavészben elpusztult dajkabéka és barna varangy (Peňalara Nemzeti Park) (a fotók szerzői: Jaime Bosch és Vörös Judit)

2005-ben már négy új európai országból jelezték: Portugália, Olaszország, Svájc, Anglia. Azóta a Csehországban, Dániában, Litvániában is megjelent (lásd a lenti ábrát), és Lengyelországból is kimutatták (Sura és munkatársai 2010).

2007-ben Magyarországról még nem volt ismert (Vörös 2007), de mára már Magyarországon is megjelent. A következő magyarországi helységekből jelezték: Őrség, Bakony (a legnagyobb fertőzöttség), Pilis és Zemplén (Vörös Judit és munkatársai kutatásai alapján). A fertőzött egyedek a sárgahasú unka (Bombina variegata), valamint a gyepi béka (Rana temporaria) fajokhoz tartoztak. A természetes élőhelyek mellett egy budapesti laboratórium karmosbéka (Xenopus laevis) egyedeiből is kimutatták.


A Batrachochytrium dendrobatidis globális eloszlása 2011, januárjában. Nagyobb felbontásért katt ide >>
Forrás: http://www.spatialepidemiology.net/bd-maps/maps/

Jelenleg Magyarország képviseli a békavész európai elterjedésének keleti határát. Romániában még nincs tudomásunk a B. dendrobatidis jelenlétéről. Tapasztaltunk tömeges gyepi béka pusztulást hegyvidéki tavakban (Cogălniceanu és Hartel 2005), de természetes okok miatt. Utólagos vizsgálatok (Roland Knapp – Kaliforniai Egyetem, 2006) nem mutattak ki B. dendrobatidist az elpusztult egyedekből.

A békavész terjedésének okai

Genetikai vizsgálatok szerint a B. dendrobatidis igen adaptív faj: gyorsan növeli a gazdaszervezetek számát, és gyorsan alkalmazkodik az új környezeti feltételekhez (Fisher és munkatársai 2009). Úgy tűnik, az új környezet igen kedvez neki, fitnesznövelő hatással van rá. Hőmérsékleti optimuma 17-25ºC-között van, 30ºC felett elpusztul. Gyorsan terjed, akár a vízi madarak tollazatán is, ahol több napig képes megélni.

Valószínű több helyen a kétéltűek képesek voltak együttélni a kórokozóval, de a kórokozó bizonyos helyeken valami okból virulens lett. Úgy tűnik, a svájci kétéltű populációk nem szenvednek annyira a békavésztől, mint a spanyolországiak, tehát nem minden populációt sújt egyformán a békavész. Feltevődik tehát a kérdés: mitől lesz virulens a B. dendrobatidis, és hogyan terjed? Nagyon nehéz megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Két hipotézis van a kórokozó megjelenését és terjedését illetően: az „új patogén” hipotézis (novel pathogen hypothesis) és a „bennszülött patogén” hipotézis (endemic pathogen hypothesis) (Rachowicz és munkatársai 2005).

Az új patogén hipotézis szerint a kórokozót behurcolták olyan területekre, amelyekben nem volt jelen azelőtt. Például a dél-afrikai karmosbéka (X. laevis) populációi jó forrást képezhetnek, mert ezeket nagy mennyiségben szállították északra, humán terhességi tesztek céljából (a terhes nők vizeletét karmosbékába fecskendezve ovulációt váltottak ki, mert a vizelet nagy mennyiségű gonadotropint tartalmazott). Ez volt az a faj, amelyből kimutatták a B. dendrobatidis afrikai jelenlétét 1938-ban (lásd feljebb). Egy magyarországi „laboratóriumi populációjából” is több fertőzött egyed került elő (lásd feljebb). Az észak-amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana) Európába való betelepítése / hurcolása szintén oka lehet a kórokozó terjedésének. Emellett a terepbiológusok is hozzájárulhatnak a gomba terjedéséhez azáltal, hogy nem fertőtlenítik a csizmáikat, szerszámaikat.

Az új patogén megjelenése „felkészületlenül” éri a kétéltűeket, így megtizedeli az állományaikat. Emellett a hegyvidéki kétéltű populációk immunrendszere gyengébb lehet, mint az alföldi fajtársaiké. A hideg kizárja a kórokozókat, és az energiát inkább megéri a hideg túlélésébe „fektetni”, mint egy erős immunrendszer kifejlesztésébe, amire nincs szükség.

A bennszülött patogén hipotézis szerint a kórokozó már rég ott van a területen, és újabban lett virulens környezeti változások miatt (leginkább a klimatikus változásokat idézik ilyen téren). Itt is két hipotézis van: (i) a békák immunrendszere lecsökkent és (ii) megnőtt a gomba fertőzőképessége.

Újabb kutatások alapján úgy tűnik, az „új patogén hipotézis” jobban magyarázza a békavész terjedését, bár sok kutató elfogadja, hogy a környezeti tényezők megváltozása is nagymértékben meghatározhatja a jelen levő kórokozó virulenciáját. Például a hegyvidéki tavak felmelegedése a víz hőmérsékletét a gomba számára optimális skálába tolhatja. A melegebb égöveken pedig az intenzív felhőképződés teremthet kedvező (hűvösebb) mikroklímát a gombának, növelve a gomba virulenciáját (Pounds és munkatársai 2006).

Záró gondolatok

A békavész megértése sok időt és türelmet igényel, és ez idő alatt rengeteg kétéltű populáció tűnhet el miatta, kompromittálva egy csomó más, sokszor igen költséges természetvédelmi (pl. élőhely-restaurációs) beavatkozást. Még mindig nem tiszta, hogyan terjed, és szinte semmit se tudunk arról, mitévők legyünk, ha mégis felbukkanna tájainkon. Márpedig erre fel kell készülnünk.

Mit tehetünk ellene? Először is fertőtlenítsük terepcuccainkat. Ne hurcoljunk egyedeket egyik populációból a másikba, és ne engedjünk a szabadba díszállatként tartott kétéltűeket. Ha egzotikus kétéltűeket tartunk (klinikai vagy más célokból), fertőtlenítsük az általuk használt vizet, mielőtt kiöntenénk vízcsere után (a legegyszerűbb mód erre a felfőzés). Hasznos lenne a fenti intézkedéseket törvény által is kötelezővé tenni Romániában, és nemzetközi kutatókkal együtt dolgozva egy kockázatmenedzselési tervet kidolgozni megfelelő monitorozási pontok kijelölésével.

A békavész felbukkanása érdekes kihívás a természetvédőknek. Szép példája annak, ahogyan egy „no name” gomba robbanásszerűen betör, terjed és pusztít. Pár év alatt a természetvédők rémálma lett. A kérdés az, hány ilyen „időzített bomba” van még körülöttünk, és fel vagyunk-e készülve arra az esetre, ha esetleg „robbannának”?

A szerző biológus, Mihai Eminescu Trust, Segesvár

Irodalom

Cogălniceanu, D., Hartel, T., 2005. Frost induced mortality in a high altitude population of Rana temporaria. Froglog 72: 3-4.
Fisher, M. C., és munkatársai, 2009. Global emergence of Batrachochytrium dendrobatidis and amphibian chytridiomycosis in space, time, and host. Annual Review of Microbiology 63: 291-310.
Longcore, J.E., Pessier, A.P., Nichols, D.K. 1999. Batrachochytrium dendrobatidis gen. et sp. nov., a chytrid pathogenic to amphibians. Mycologia 91: 219-227.
Pounds, J. A., és munkatársai, 2006. Widespread amphibian extinctions from epidemic disease driven by global warming. Nature 439: 161-167.
Rachowicz, L. J., és munkatársai, 2005. The novel and endemic pathogen hypotheses: competing explanations for the origin of emerging infectious diseases of wildlife. Conservation Biology 19: 1441-1448.
Sura, P., és munkatársai, 2010. Chytridiomycosis – a mortal danger for amphibians. Chronmy. Przyr. Ojcz. 66: 406-421.
Vörös, J. 2007. Terjedő új kórokozó vagy globális felmelegedés? Természet Világa, április: 178-180.

Címkék: , , , , ,

7 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Tweets that mention A természetvédelem X-aktái: populációk gyors eltűnését okozza a titokzatos “békavész” » Think Outside The Box -- Topsy.com
    Közzétéve: 22.1.2011, 1:31 pm

    […] This post was mentioned on Twitter by Kósa Ferenc, Károly Nagy. Károly Nagy said: RT @kosaferenc A természetvédelem X-aktái: populációk gyors eltűnését okozza a titokzatos “békavész” » http://goo.gl/fzR0s […]

  2. A hozzászólás szerzője: Demeter László
    Közzétéve: 22.1.2011, 6:06 pm

    Élvezettel olvastam a cikket. Ami az utolsó mondatot illeti, nem tudom, a hazai maroknyi természetvédő mire van felkészülve. Ennél sokkal egyszerűbb problémákat sem sikerül megoldani, mint például a békacombgyűjtés vagy az élőhelypusztítás.

  3. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 23.1.2011, 9:19 am

    Szia Laci – egyetertek veled. Nincsenek felkeszulve:) Az a mondat is ezt akarta celozni csak piciket ‘politically correct’ ebb modon:) De ez a felkeszuletlenseg ervenyes minden orszagra. Tudtommal csak madagaszkaron vannak nagyon komoly karanten feltetelek ott ‘megadiverz’ keteltu fauna van.

  4. A hozzászólás szerzője: Pál PÉTER
    Közzétéve: 24.1.2011, 9:18 am

    sziasztok,
    tetszett a cikk, és a Laci kommentjét olvasva arra gondoltam, hogy nem lehetne egy olyen adatbázist készíteni, hogy hol lehet békacombot találni vendéglőkben – és valamiféle karantént hirdetni ellenük?
    udvarhelyen és szeredában igen sok vendéglő még az étlapra is kiírják a békacombot…

    • A hozzászólás szerzője: Demeter László
      Közzétéve: 24.1.2011, 3:12 pm

      egy pár civil szervezetet rá kéne szabadítani a témára, jó finanszírozással.

      a vendéglőknek gondolom kell legyen papírja a békacomb származásáról. vlsz őket lehetne a legkönnyebben megfogni. azonkívül egy adott területen eléggé közismertek a békacombos helyek, pl. Csíkban Szentimre, Szécseny, Szépvízi tó, Gyergyóban több hely: 4-es kilométer, Ditró, Remete, Háromszéken Kommandó.

      Ioan Ghira-nak volt egy projektje a Szilágyságban ebben a témában, a Polgártás Alapítvány finanszírozta. A Székelyföldön módszeresen tudtommal nem foglalkoztak ezzel a témával, de úgy tudom több helyen az erdészet próbálja megfékezni a combászatot. Gyergyóban a tavaly volt egy eset ami megjelent az újságban is.

  5. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 25.1.2011, 8:56 am

    Sziasztok – ez a bekacombos dolog erdekes. Egyik olyan problema amit szepen lehetne egy komplexebb szociologiai kelmeressel kutatni. Keves ilyen tema van azert, ami ennyire konkret lenne es egyertelmuen lehessen tudni kik az okozoi (ugye egy folyo ‘szabalyozasa’ eseten a dontes csoportos – itt individual behaviorok vannak). Europaban nem sok ilyen van. Lehetne targyalni akar ecosystem service szempontjabol is. Szoval egyetertek veletek, erdekes tema, ki lehetne egy szep (‘solution oriented’) projetkek dolgozni ra. Csekkoljatok meg a Ruffordot…

  6. A hozzászólás szerzője: Ezeket szerettétek 2011-ben: egészséges-e a tej, manele pró és kontra, no meg a zöldségleves » Think Outside The Box
    Közzétéve: 28.12.2011, 3:46 pm

    […] legjobban az olvasóinkat. Ideiek közül a Turulmadarunk, a kerecsensólyom című, valamint a „természetvédelem X-aktáiról” szóló írásokra kattintottak […]

Szólj hozzá!