Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 17.1.2011

Környezetvédelmi tananyag a Hangyasulitól

A Zöld SzékelyFöld Egyesület január 16-án jelentette meg a Hangyasuli program keretében készült környezetvédelmi tananyagát. A kiadvány tíz fejezetben tematizálja a környezetvédelem legfontosabb vetületeit, például a természetvédelmi területek mibenlétét, a hulladékgazdálkodást, a biodiverzitást.

A fejezetek elméleti és gyakorlati részből állnak, ez utóbbiban az egyszerű kérdés-felelettől a keresztrejtvényen és táblázatkitöltésen keresztül egészen a terepmunkát igénylő feladatig változatos gyakorlatokkal szeretnék a gyerekeket aktív tanulásra ösztönözni. Például fákat kell fotózni, a saját energiahasználatot nyomon követni, talajösszetételt vizsgálni. A feladatok egy része – különösen a természetvédelmi területekkel foglalkozó – a Hargita megyei, illetve a székelyföldi területeket ismerteti, a kiadvány célcsoportja tehát elsősorban a székelyföldi pedagógusok és diákok, az elméleti rész viszont bárki számára hasznos lehet.

>>Töltsd le a kiadványt a Zöld SzékelyFöld honlapjáról .pdf formátumban!>>

A kiadványról Csonta Lászlóval, a Zöld Székelyföld Egyesület elnökével, a kiadvány társszerzőjével készítettünk gyorsinterjút.

Idáig milyen érdeklődés volt a kiadvány iránt, illetve mire számítotok?

Mivel csupán egy napja jelent meg, hivatalosan még nem igazán tudunk beszélni az ezt övező érdeklődésről. Azt azonban tudjuk előzetes programjaink alkalmával folytatott beszélgetésekből, hogy valós igény létezik a hasonló jellegű kiadványokra (ezért is kezdtünk neki), hiszen egy környezetvédelem iránt érdeklődő pedagógusnak kevés anyag áll a rendelkezésére ahhoz, hogy fel tudjon készülni a foglalkozásra. Ezt a felkészülési időt kívánjuk megrövidíteni, kész anyagokat adni az emberek kezébe. Akadnak még hasonló jellegű anyagok, viszont a jelenlegi más szemszögből közelíti meg a környezeti nevelést, mivel nem (csak) pedagógusok írták, hanem olyanok, akik civilként foglalkoznak a környezetvédelemmel.

A számításainkat illetően, bővíteni kívánjuk a listát, több típusú, tematikájú tananyag összeállításával, részletesebben végigjárni egy-egy témakört. Ugyanakkor a Cimbora Napköziotthon pedagógusaival közösen két (egy román és egy magyar nyelvű) óvódásoknak való tananyag összeállításán dolgozunk jelenleg. Bízunk benne, hogy a pedagógusok is hasznosnak ítélik, lesznek részek, amelyeket gyakorlatba fognak ültetni a diákokkal.

Milyen forrásokból dolgoztatok?

Szakmai vetületét tekintve az elméleti részt Csalóka Júlia önkéntesünk állította össze, összegezve az adott tematikához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. A gyakorlati részt én, itt az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodtam olyan feladatok, tevékenységek kiválasztásával, amelyek megoldásával nem csak tanul a diák, hanem akár befolyásolni tudja települése környezetvédelmét is.

Pénzügyi szempontból a Hangyasuli programunk sok lábon áll, ezért a tananyag megjelenéséhez is sokan hozzájárultak. A tananyagot magába foglaló mappa előállítását a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, a kinyomtatását az Ave-Huron Kft, a grafikai részét Gál Erika önkéntesünk, valamint a DirectWeb Kft támogatta. Maga a Hangyasuli program adománygyűjtő részét pedig a Polgár-Társ Alapítvány és Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatja. Amúgy az összeállításához szükséges időt, pénzt más programunktól “vettük el”, anyagi támogatást nem kaptunk a kiadvány szerkesztésére, megírására. Az ilyen és hasonló kiadásokat kívánjuk az elkövetkezőkben a Hangyasuli adományprogrammal támogatni.

Szerzőként milyen volt ezen a kiadványon dolgozni, mit tartottál elsősorban szem előtt?

Nagy falat nekiállni egy ilyen jellegű munkának, hiszen elég széles a tematika, számtalan olyan dolog van, ami helyet kaphatna benne, ezekből kell kiválasztani azt, ami kiemelten fontosnak tűnik. Egy hasonló kiadvánnyal kapcsolatban mindenkinek megvan a saját elvárása (persze mind más és más): ezeknek igyekeztünk megfelelni úgy, hogy a civil szemszöget se felejtsük ki. Ugyanakkor már a kidolgozások során gyűjtöttük az ötleteket egy, a fejezeteket részletesebben bemutató részhez is.

A kiemelt célja a gyakorlatiasság, igyekeztünk a feladatokat úgy összeállítani, hogy ne csak rajzoljon a gyerek, szobrokat készítsen, hanem olyan munkát végezzen, melynek eredményére az elkövetkezőkben támaszkodni lehet. Például egy település, településrész zöld térképének elkészítése – ez alapján az elkövetkezőkben már lehet “leltárt” készíteni, hogy tudjuk, milyen fajok vannak a településünkön, melyek azok, amelyekre jobban oda kell figyelni, illetve nyomon lehet követni az engedély nélküli kivágásokat is.

Átfutva a könyvet, szembetűnt, hogy többször tanítja/kéri a növények, állatok latin rendszertani nevét. Fontos-e ez egy, a természetvédelemmel talán épp csak ismerkedő diáknak?

Két résznél találhatóak latin nevek, ezeknek természetesen nem az a céljuk, hogy minél több latin nevet megtanultasson a gyerekekkel, melyet valószínűleg soha nem fog használni, hanem az, hogy vegyen a kezébe egy olyan könyvet, kiadványt, amelybe valószínűleg más esetben nem is lapozna bele. Kissé filozofikusan azt is mondhatnánk, hogy “Nem a cél a fontos, hanem az odavezető út”. Azaz nem az a hangsúlyos, hogy egy állathoz, növényhez latin nevet tudjon társítani, hanem azok az információk, amelyekkel ennek keresése során találkozik. Ugyanakkor a keresés és a megtalálás esetén a sikerélmény pozitívan hat a gyerekre, és nem utolsó sorban, megismerkedik néhány, a vidékünkön védett növény és állatfajjal.

kérdezett: Rácz Tímea

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!