Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 22.12.2010

Megfázunk-e a hidegtől?

Fotó: Mosseby/flickr.com

„Hideg van, megfázol! Fiam, viselj sapkát! Izzadtan ne menj ki!” A hideg időszakban ugyanúgy félünk a megfázástól, mint a tavaszi és őszi influenzaszezonban a fertőzéstől. A kettő közötti különbség már számos vita tárgyát képezte, és meglehetősen ellentmondásos vélemények születtek. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy mire kell valóban odafigyelni, és melyek azok a félelmek, amelyeket csak belénk oltottak.

Rácz Tímea

Az egyik véglet szerint minél melegebben kell öltözni, hogy meg ne fázzunk, a másik viszont azt állítja, hogy minden nátha/influenza/hűlés vírusos, tehát csak elkapni tudjuk, a hőmérsékletnek semmi köze hozzá. Bár a hűlést valóban a vírusok okozzák, a hideg is szerepet játszik abban, hogy érzékenyebbek leszünk a fertőzésekre. „A folyamat úgy megy végbe, hogy a hideg hatására az erek összeszűkülnek, ezért a test adott területein csökken a vérellátás. Ezzel együtt a fehérvérsejtek száma és a védekezőképességünk is csökken, tehát sokkal könnyebben megtelepszenek a kórokozók” – magyarázza Láng László, a Szatmári Családorvosok Egyesületének elnöke.

A hideg önmagában nem baj – folytatja az orvos. Inkább ott a gond, hogy a mai életvitellel az eredetileg másra berendezkedett szervezetünk ellenálló-képessége már nem a megfelelő. A helyiségek, a kocsik jól fűtöttek, sokat tartózkodunk belső terekben, ezért leszoktunk a meleg alsóneműk, illetve a sapka, sál viseléséről. Testünk nincs hozzászoktatva a hőmérséklet-ingadozásokhoz, ezért az esetenként több tíz fokos különbséget bizony megérezhetjük.

Fotó: Bakk-Dávid Tímea

Ellenpéldát mindig látunk magunk körül, embereket, akik évek óta nem viselnek sapkát, mégsem fáznak meg. A fokozatosság a lényeg – emeli ki ismét Láng László. Ide kapcsolódik a gyermekek túlzott óvása is. Ha téli napokon gyereküket sétáltató szülőket látunk, a standard, hogy a kicsit nagyon bebugyolálják. A helyes természetesen itt is a középút lenne, a túl sok ruha alatt a gyermek megizzad, és akkor emiatt fog megfázni. „Szoktatni kell a kicsit az alacsonyabb hőmérsékletekhez, ha napokig nem mozdult ki a lakásból, egy kétórás szánkózás alatt nagyobb valószínűséggel hűl meg, mintha mindennap kint játszana egy rövid ideig, megfelelően, de nem agyonöltöztetve.” A szokás hatását különben az utcagyerekeknél is tapasztalhatjuk, akik nagy hidegben is mezítláb, vagy egy papucsban járnak, és nem fáznak meg.

A hőmérséklet-különbség ártalmas hatásának ellentmondani látszik a szaunázás, ahol a hangsúly éppen a nagyon meleg – nagyon hideg közötti váltakozáson van. Csakhogy a helyes szaunázáskor a test melege és hűtése kiegyensúlyozottan történik, illetve a hűtés után szintén melegen kell öltözni (persze télen).

Számos egymásnak ellentmondó tényállás kapcsolódik a megfázás megelőzéséhez és gyógyításához is. A legkézenfekvőbbnek egy marék paracetamol, fájdalomcsillapító, esetenként C-vitamin szedése tűnik (ez utóbbi hűlésre gyakorolt hatásáról korábban írtunk). Viszont a gyógyszeripar kezére játszani ma már nem menő, a népi bölcsesség szerint pedig a hűlés gyógyszerekkel egy hétig, nélkülük hét napig tart. A HVG januári számában leleplező cikket közölt: a magyarországi náthagyógyszereket tesztelve arra jutottak, hogy nem használnak, az összetevők sokszor fölöslegesek, sőt, könnyen túladagolhatóak.

Fotó: Bakk-Dávid Tímea

Maradna a természetgyógyászat; a homeopatákra azonban a leginkább paleolit diétájáról ismert Szendi Gábor húzza rá a vizes lepedőt (no nem lázcsillapítás céljából, ha már a gyógymódoknál tartunk). Szerinte a kedélyállapot, a hangulati ingadozások azok, amelyek leginkább befolyásolják az immunrendszer érzékenységét az egyes vírusokra, tehát megelőzni aligha lehet. A commoncold.org weboldal pedig egyenesen azt tagadja, hogy az immunrendszerünk erőssége és a meghűlés között bármilyen összefüggés lenne; az itt idézett szakirodalom azonban nagyrészt a ’60-’70-es évekből származik, nem árt tehát szkeptikusan viszonyulni ezekhez az információkhoz.

Az egyetlen gyógymód, amelyet orvosok, természetgyógyászok és a közvélemény egyhangúlag elfogad, a meleg ital, különösen a tea fogyasztása. A Vitaminsziget szerint segít fellazítani a mellkasban összegyűlt váladékot, ugyanakkor izzasztó hatása a lázcsillapításhoz is hozzájárul.

Címkék: , , , ,

3 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: mf
    Közzétéve: 22.12.2010, 11:20 pm

    hagyma meg hasonlóak kellenek kérem, no meg hidegzuhany télen, ha valaki még bírja… én már leszoktam róla

  2. A hozzászólás szerzője: Tibor
    Közzétéve: 23.12.2010, 11:50 am

    a termeszetgyogyaszat es a homeopatia ket teljesen kulonbozo dolog (lasd: http://en.wikipedia.org/wiki/Homeopathy). ne keverjuk!

    Lang Laszlo elnok ur meg ugy tunik megfejtette az influenza szezonalitasat, egy olyan problemat amirol okos emberek regota gondolkoznak . kellene kapjon valami dijat.

  3. A hozzászólás szerzője: Meg vagyunk huzatva, ha félünk a huzattól? » Think Outside The Box
    Közzétéve: 16.9.2011, 3:46 pm

    […] Egy gyors és egyszerű keresés azt igazolja, hogy a magyar nyelvű internetes felületeken gyakran esik szó a huzatról, hatásai közül a vörös szemet és a fej megfázását emlegetik. Személyes tapasztalatok során fül- és fogfájást emlegetnek leginkább, a román cikk szintén ezeket emeli ki. Cătălin Chiurciu orvos így írta körül a huzat okozta bántalmakat: akkor lép fel nyak- hát- vagy fejfájás huzat következtében, ha a szervezet nem alkalmazkodott az adott mikroklímához. Például „túlfűtött helyen vagy túlöltözve a test izzadság formájában adja le a hőt. Ilyen körülmények között minden fuvallat helyi vasospasmust (az erek izomrétegének kontrakcióját) vagy izomgörcsöt okozhat, ami helyi fájdalmakban nyilvánul meg.” A huzat tehát akkor ártalmas, ha lehűlést okoz, a túlmelegedett szervezet a hőmérséklet-különbségre reagál – ugyanez a helyzet a téli hidegben túl meleg ruhák viselésével is, amiről korábban írtunk. […]

Szólj hozzá!