Think Outside The Box

Transindex rovatok


Reply | 3.11.2010

A hargitai fenyveserdő aljában: bányászati veszélyforrások Hargitafürdőn

Hargitafürdő látképe a Csicsói-Hargitáról: mennyire esztétikus és csalogató a zagytározók (középen) és a lerombolt bányaépületek (jobb oldalt) látványa az egyik legfontosabb székelyföldi turisztikai célpont helyszínén?

Az ajkai környezeti katasztrófa pozitív hozadéka is lehetne, ha a közvélemény figyelmét kihasználva az örökölt bányászati veszélyforrások számbavétele és rekultivációja is megtörténne. Sajnos ezzel szemben ködös és konkrétumok nélküli miniszteri ígéretekkel kell beérnünk, amelyek legtöbbször már a nagyobb bányászati központoknál elakadnak. Tényfeltáró írásunkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a potenciális bányászati veszélyforrások a természetesnek vagy rekreatívnak vélt környezetünket is erősen veszélyeztetik, és ezek rekultivációja sürgősen meg kell történjen.

Márton Ernő (BBTE – végzős geológus hallgató) és Márton István (Genfi Tudományegyetem – poszt-doktori kutató, BBTE – vendégoktató)

Hargitafürdő példája azért is fontos, mert ott nemcsak elméleti tanulmányok szintjén létezik a turizmusfejlesztés (mint például az Erdélyi Érchegység egyes területein), hanem már jelentős idegenforgalmi beruházások is történtek, és Székelyföld egyik közkedvelt rekreációs központja is egyben (téli és nyári sportok, balneoterápia).

A hargitafürdői bányászati veszélyforrások a felhagyott kaolinitbányászat örökségeként jelennek meg. A hargitafürdői kaolinit jó tűzállóságáról Bányai János geológus kutató is írt („fehéraranyként” és „porcelánföldként” is említve), és ennek bányászatát is javasolta már az 1957-ben megjelent könyvében. A kaolinit egyfajta agyagásvány (.pdf), amelyet elsősorban a kerámia és a papír gyártására használnak, de kisebb mennyiségben élelmiszeri adalékként, a biogazdálkodásban, a fogkrémekben vagy a kozmetikai termékekben is megjelenik (a „kaolin” szavunk a szakmai zsargonban a kaolinitben gazdag kőzetre vonatkozik).

Hargitafürdő bányászati térképe. Kattints a képre nagyobb felbontásért!

A kaolinit tartalmú homokot a nehézfémekkel szennyezett vizek kezelésében is sikerrel alkalmazzák. A hargitafürdői bányászat a ’70-es és ’80-as években élte virágkorát, míg a 2000-es évek elejére a bányászatot fokozatosan felfüggesztették („bezárásról” nehéz lenne beszélni, bármiféle tervszerűség vagy rekultiváció hiányában), és a rosszul telepített bányászati hulladéktárolók jelenleg teljesen a természetre vannak bízva.

A kaolinit számos pozitív tulajdonsága ellenére mégis miért jelentenek környezeti problémát a kaolinit termeléséből származó bányászati hulladékok zagytározói és meddőhányói Hargitafürdőn?

1. Amennyiben az említett területen járunk, a laikus turistát elsősorban az esztétikai látvány érinti meg, hiszen a meddőhányók csupasz felülete vagy a bányászott kőzet feldolgozásából származó zagytározók látványa holdbéli tájra emlékeztet, ahol csak elvétve lehet látni növényzetet. Már a település bejáratánál is félig lebontott (lerombolt) és rossz állagú bányaépületek látványa fogadja az ide látogató vendéget; olyan környezet, amely inkább elszomorító, mintsem felüdítő és gyógyító hatású egy turista számára.

2. A hargitafürdői kaolinit képződésének környezetében más agyag- és szulfid ásványok is jelen vannak, amelyek a bányászati műveletek során a felszínre kerülnek, és a zagytározók vagy a meddőhányók anyagában dúsulhatnak. Elsősorban a pirit (FeS2-vas-szulfid) jelenléte ad okot aggodalomra, mert a felszínen jelen levő víz és oxigén jelenlétében reakcióba lép, amelynek hatására a környezet savassága jelentősen megnő. Ez a folyamat állandó szennyezést okoz. A geokémiai méréseink során a meddőhányók szivárgásaiban és az őket érintő patakokban mért pH értékek 2,7-7,1 között változtak. A zagytározók esetében 2,1-7,1 közötti értékeket mértünk, míg a településtől 5 km-re a Tolvajos-patak pH értéke 3,3. Ez az erősen savas hatású környezet reményt sem ad a folyóvízközeli élőlények megtelepedésének.

Vízelemzés a Tolvajos-patakban: a mérések 2-4 közötti, erősen savas pH értékeket mutatnak (természetes folyóvizek pH-ja 6.5-8.5 között változik), az élőlények megtelepedésének reménytelenségét is jelezve.

A Tolvajos-patak a bányászati szennyezőforrásoktól több kilométer távolságban: a rekultiváció a természetre van bízva, amely jó láthatóan nem tud ezzel a feladattal megküzdeni.

3. Jelentős környezeti problémát jelent a patakvizek nagy szuszpenzió-tartalma, amely szintén gátolja a különböző szervezetek megtelepedését a folyóvizekben. A felhagyott bánya tárnáiból és szellőző nyílásaiból kifolyó vizek általában nem savasak, de ezek is nagy szuszpenzió tartalommal rendelkeznek.

4. Jelentős problémát jelent a zagytározók rossz statikája és instabilitása, amelyeknek tartógátja a rossz állékonyságú bányászati melléktermékből készült. Ezek nagy dőlésszögűek és nagyobb esőzések vagy hóolvadás esetén zagyként nagy mennyiségű anyag lefolyhat a völgyeken, a Vargyas-patak teljes vízgyűjtőjét veszélyeztetve. A kisebb meddőhányók rekultivációját ez az eróziós hatás már részben „megoldotta”, és a bányászati hulladékot a vízgyűjtő teljes területén szétterítette.

Hargitafürdői északi zagytározó (É-46,38°; K-25,64°): az elhagyott, rossz statikájú és szivárgó zagytározók állandó veszélyt jelentenek a Vargyas vízgyűjtő területének élővilágára. Az időjárásra van bízva, hogy ez (a becsléseink szerint legalább 3,5 millió tonna anyaggal) mikor okoz nagyobb havária-szerű katasztrófát.

5. A zagytározók gyepesítésének és fásításának hiánya következtében a nyári csapadékszegény időszakokban nagy mennyiségű por jut a levegőbe, amely légzőszervi problémákat okozhat. Rendszeres terepbejárásaink során észleltük, hogy a porszennyezés erősítésében fontos szerepet vállalnak azok a terepi motorosok is, akik a nagyobbik zagytározó felszínét illegálisan használják.

Igénytelenség igénytelenséget szül: a rekultiválatlan zagytározót illegális szemétlerakónak használják, miközben a bátor terepi motorosok a porszennyezésben segítenek be a szélnek.

6. Említést érdemel az is, hogy a rekultiválatlan meddő- és zagytározók és a felhagyott üzemi területek által elfoglalt területek jelentős méretűek (becsléseink szerint legalább 30 hektárnyi Hargitafürdő közvetlen közelében). A területek hasznosítása a turizmus vagy az erdőgazdálkodás részére a település fejlődésére (a meglévő természetes vadterületek megkímélése mellett), valamint alternatív munkahelyteremtésre adna lehetőséget.

Vendégház és talapzata Hargitafürdőn: az állandóan terjeszkedő településen jelentős igény van a területhasznosításra, de a rekultiválatlan és mállott meddőkre való építkezés jelentős statikai és környezeti problémát jelenthet.

Úgy gondoljuk, hogy megfelelő szakmai támogatás mellett, a jelenleginél nagyobb helyi és megyei törődéssel, valamint a kormány rekultivációs munkáinak kiterjesztésével sokat lehetne tenni annak érdekében, hogy Hargitafürdő egy szebb, egészségesebb és természetesebb üdülőközponttá váljon. Nemsokára a hó befedi a szemünk elől a hargitafürdői zagytározókat, így az oda sereglő vezetőink is önfeledten élvezhetik a téli szabadságot, de tudniuk kell, hogy felelősséggel tartoznak azért, hogy a tavaszi hóolvadások se veszélyeztessék a környezetet.

Címkék: , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Demeter László
    Közzétéve: 4.11.2010, 5:12 am

    Személyesen is köszönöm a cikket. Teljes mértékben alá tudom támasztani a szerzők adatait a Tolvajos patak katasztrofális állapotára vonatkozóan. A kaolinbánya és meddő szennyezése még a Vargyasi-szorosban is érzékelhető. A probléma megoldását a megye prioritásként kéne kezelje.

  2. A hozzászólás szerzője: Silye Lóránd
    Közzétéve: 4.11.2010, 5:30 pm

    csak apró betűsen kérdezem: ott van a hargitafürdői szennyezés, évtizedek óta tudjuk mit okoz a Vargyas-völgyében, de nem csak ott. Ki és mikor tiltakozott ez ellene? Zöld Erdély? Vagy csak Verespatak a lényeg? Azt már meg sem merem kérdezni, hogy a helyi vállalkozók mikor emelték fel a szavukat a meddőhányók “ellen”, avagy mikor és hogyan tettek a környezet szebbé tételéért…
    Amúgy Hargitafürdő szép példája annak is, hogyan lehet tönkretenni a természeti környezetet egymásra halmozott, mindenféle stílusú hétvégi házakkal. Csakhogy a turizmus áldásos hatásai közül egyet említsek.

  3. A hozzászólás szerzője: Hargitafürdő környezeti szennyezettségét taglaló cikkért Bányai János-díj » Think Outside The Box
    Közzétéve: 29.12.2010, 10:13 am

    […] A szerzőpáros írása (A hargitai fenyveserdő aljában: bányászati veszélyforrások Hargitafürdőn) a Think Oustide The Box Reply rovatában olvasható. […]

  4. A hozzászólás szerzője: KELEMEN JÓZSEF
    Közzétéve: 20.6.2012, 11:18 pm

    Nagy érdeklődéssel olvastam Márton Ernő és Márton István cikkét.
    Helyszíni fotókkal is bemutatott hargitafürdői kaolinit termelésből származó bányászati hulladékok zagytározói ésmeddőhányói gazdátlanul szennyezik a környezetet és pusztítják az élővilágot. A lakosság egészségét is veszélyeztető, az 1-6. pontban részletezett állapotok megszüntetése a bányát üzemeltető vállalat kötelessége.

    Mi történt 2010 novembere óta?

  5. A hozzászólás szerzője: Zsigmond Enikő
    Közzétéve: 3.5.2016, 10:53 am

    Ha valaki emlékszik még a a Duna TV TALPALATNYI ZÖLD c. környezetvédelmi sorozatára, akkor akkor esetleg emlékszik rá, hogy a legelső adás témája éppen Hargitafürdő volt. (Nem emlékszem pontosan, 1992 vagy 1993 – ban készült-e a film). Az adásban, mint akkor még aktív geológust, engem is kérdeztek. Volt merszem elsőként kijelenteni, hogy Hargitafürdő kétarcú üdülőhely, ahol a gyógyturizmus fejlesztése kéne az elsődleges szempont legyen, és a kaolin kitermelést meg kellene szüntetni, mert az igen nagy környezeti károkat okozott mostanáig is, és állandó katasztrófa veszélyt jelent továbbra is. Nem is beszélve az üdülőtelep esztétikai arcáról. Akkor még javában működött a kitermelő vállalat, a Hargita Bányatröszt. Kaptam is elég hideg zuhanyt merész kijelenéseimért. Nem telt bele 10 év, a bányavállalat bezárt. Most örülnöm kellene, elvileg győztem! De ez nem így van, mert nincs minek örüljek. Ugyanis a régi üzem szétlőtt épület-maradványai és a sivatagra emlékeztető meddőhányók továbbra is ott éktelenkednek a fürdő területén, és, ha egyszer megindulnak … jobb nem festeni az ördögöt a falra! Ezért üdvözlöm, ha megkésve is, Márton Ernő és Márton István jól dokumentált, figyelemfelkeltő írását. Nem kéne abbahagyniuk.
    Tisztelettel: Zsigmond Enikő nyug. geológus

Szólj hozzá!