Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 22.10.2010

Egy titokzatos emlősfaj: a fogas vakony, avagy földikutya Erdélyben

Hatalmas fogak, kicsi lábak, izmos, zömök fej, hosszú, hengeres test jellemzi a földikutyát, amely nem is kutya, de nem is vakond. Rejtett életmódja miatt szinte soha nem lehet látni, mivel teljes mértékben a föld alatt él.

Sugár Szilárd

A földikutyák hazánk alig ismert emlősfajai, melyek az elmúlt századok kutatóit is gyakran meglepték. Petényi Salamon János így ír róluk: „Igen jeles a fogas vakony négy harapó, szembeszökő fogaira nézve is, melyek közt a két alsó olly tetemes, minőt a testnagysághoz aránylag más rágdálónál aligha találunk. Nagyságuk miatt nem fedetvén a keskeny ajkaktól, mindig félig kint állanak. S épen ezen szembetűnő bélyege miatt neveztem azt magyarúl fogas vakonynak”.

E tipikus sztyeppi élőlények nem sokat árulnak el magukról, mivel nem szívesen bújnak elő a föld alól.

A nyugati földikutya (Nannospalax leucodon)

Honnan az a név, hogy földikutya? Talán ugat? Elsők között Petényi írt a földikutyákról; fogas vakonyként említi és hozzáteszi, hogy sok más nyelven is a földikutya név volt használatban. Azonban egyes vidékeken földikölök-, vak murmutér-, vaksi- vagy herécként volt ismerős a földikutya. A név igen furcsa, mivel egyáltalán nem hasonlít arra az állatra, amit mi kutyának nevezünk, méghozzá nem is tud ugatni. Méhely Lajos földikutyák rendszertanáról írt fő művében már a földikutya nevet használja. Furcsasága ellenére mégis ez maradt meg a köztudatban.

A földikutya élőhelye a Szamosmenti-Dombságon (Melegvölgy)

A rágcsálókhoz tartozó emlősünket rejtett életmódja miatt szinte soha nem lehet látni, mivel teljes mértékben a föld alatt él. Bár sokan a vakonddal tévesztik össze, attól testfelépítésben és méretben is különbözik. Ásólábak helyett óriási metszőfogait használja ásásra. Zömök feje szinte egybeolvad hosszú hengeres testével, melyet selymes, tömött bunda borít. Szőrzete színe a hamuszürkétől a palaszürkéig terjed, amely néhol lehet vörhenyes-sárgás színű is. Üreglakóként végtagjai visszafejlődtek és füle, farka egyaránt lecsökevényesedett. Feje felülről lapított, melyen kétoldalt vastagabb szemöldökszerű sertepártázat fut. Csökevényes, gombostűfej nagyságú szemeit bőr és szőr takarja. Nem is csoda, hisz a föld alatt nincs szüksége látásra.

A keleti földikutya (Spalax graecus)

Életmódjukat tekintve a földikutyák látás nélkül is jól megvannak, de fejlett a szaglásuk és a hallásuk. Tájékozódásra a föld mágneses terét használják. Mivel az állatok magányosan élnek, ezért a fajtársaikkal való kommunikációt szeizmikus úton oldják meg. Ez úgy történik, hogy fejüket a járatok falának ütögetik (mintha dobolnának), és a különböző sűrűségű tárgyakról visszaverődő rezgéseket érzékelik. Ez után denevérek módjára képet alakítanak ki a környezetükről. Mivel territoriálisak, és a párzási időszakon kívül igencsak kerülik egymást, ezért is fontos ez a kommunikációs forma. Ha mégis sikerül összefutniuk, elkerülhetetlen a csetepaté.

Étlapján néha szerepel a lucerna gyökere is: egy kamra tartalma

A földikutya járatai komplex rendszert alkotnak a föld alatt, melyet a felszínen kitúrt földkupacok jeleznek. Fontos tudnivaló viszont, hogy a földikutya soha nem hagyja nyitva a járatait, mindig szorosan eltömi egy adag földdel. Ez is megkülönbözteti a többi föld alatt élő emlős állattól. A járatok hosszúsága, amely nagyrészt a talaj táplálékellátottságától függ, meghaladhatja a 100 m-t is, melyben külön épít fészket, éléskamrát és ürülékgödröt magának.

Az alagutak nagy részét táplálékszerzés miatt ássa, ugyanis csak így juthat hozzá a növények raktározó szerveihez. Táplálékát növények hagymái, gumói, gyökerei és gyöktörzsei képezik, de ha betéved művelt területekre, szívesen fogyasztja a számára megfelelő kultúrnövényeket is.


A földikutya jellegzetes, egy vonalban elhelyezkedő túrásai

A földikutyák rendszertana jelenleg sem tisztázott, ezért a kutatókat ez foglalkoztatja leginkább. Rájöttek arra, hogy ezek az állatok a fajképződés stádiumában vannak.

A bonyodalmakat elkerülve egyszerűen méret szempontjából a földikutyákat két fő csoportra osztják a taxonómusok. Egyik csoportba a kistestű földikutyák tartoznak, melyek a Kárpát-medencében, a Balkánon, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek. A másik csoportba a nagyobb testű fajok tartoznak, amelyek a Kárpát-medencétől egészen Kazahsztánig megtalálhatók. A földikutyáknak jelenleg két faja is él Romániában, egyik a kistestű nyugati földikutya (Nannospalax leucodon), a másik a nagyobb testű keleti földikutya (Spalax graecus).

Kolozsvárhoz legközelebb a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területek felé vezető úton találkozhatunk a nyugati földikutya túrásaival. Ez a jól ismert állomány a Kárpát-medence valószínűleg legnagyobb összefüggő populációja, amely kiterjed a Szamosmenti-Dombság területének jó egynegyedére. A keleti földikutya Kárpátok ívén belül élő állományai elszórtan lelhetők fel a Mezőségen és a Küküllőmenti-dombságon. Kinézetre a két földikutyafaj nem sokban különbözik, annál inkább méretbeli különbségüket kell figyelembe venni, ugyanis a keleti földikutya testtömege az 500 grammot is túllépheti, amely kétszerese lehet a nyugati földikutyáénak.

A hazai földikutyafajok romániai és nemzetközi viszonylatban is törvényes oltalmat élveznek, ennek ellenére mégis egyre fokozódó mértékben tűnnek el élőhelyeik és szabdalódnak fel állományaik, ezért is fontos az ismert földikutya-élőhelyek minél előbbi védelem alá helyezése.

Jelenlegi kutatásaink az erdélyi állományok felmérésével, illetve a két faj élőhelyhasználatával foglalkoznak, így remélhetőleg az elkövetkezőkben sokkal több, a földikutyák védelmében is kamatoztatható adatot sikerül gyűjtenünk ezekről az értékes földalatti emlősökről. A földikutyákat büszkén tarthatjuk a hazai emlősfauna talán legérdekesebb tagjainak.

Fotók: Csorba Gábor, Németh Attila, Hegyeli Zsolt, Sugár Szilárd

A szerző a BBTE Biológia-Geológia karán a Szárazföldi és Vízi Ökológia magiszteri képzés II. éves hallgatója

Címkék: , , , , ,

23 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Sandor
    Közzétéve: 22.10.2010, 10:22 am

    Jó cikk, először azt hittem, csak vicc ez az állat. Hol lehet megnézni egy élő példányt? A vásárhelyi állapkertben van, vagy csak Budapesten?

  2. A hozzászólás szerzője: boszor
    Közzétéve: 22.10.2010, 10:22 am

    Cukiság:)

  3. A hozzászólás szerzője: Karl Szep
    Közzétéve: 23.10.2010, 7:00 am

    Nagyon érdekes ez cikk, itt alcsikon, Csikszentimrén is megjelentek, egyre több
    helyen. Megtudná mondani a cikk szerzöje vagy más valaki, hogy egyáltalán hogy lehet ezektöl megszabadulni ??

  4. A hozzászólás szerzője: Vizauer T. Csaba
    Közzétéve: 23.10.2010, 9:59 am

    Gratulálok az általam várva-várt cikknek!
    Szerintem érdemes lett volna jobban kihangsúlyozni a laikusok számára a vakond és a földikutya közötti további különbségeket (rágcsáló-rovarevő, állatok- és túrások közötti méreteltérések stb.). Amellett olyan jellegű információkat is hiányolok, mint pl. milyen mélyen van a fészek a talaj felszínétől, az éléskamra és az élelembeszerzésre használt járat (ez utóbbira lehet ugyan következtetni) stb. Kutatásról teszel emítést: talán azt is érdekli a – remélem – széles olavasótáborodat, hogy hogyan látod/fogod meg ezeket az állatokat. Talán szándékosan hallgattad el, de már történt egy utalás a szövegben, ami alapján egy kis logikai gyakorlattal megfejthető a módszered… Amiről még én sem tudok: hogyan viszonyulnak az emberek (elsősorban földművelők) ehhez az állathoz (a Mezőség nagyrésze szántóföld, a földikutya emiatt kártevőként lép fel). Amellett élőben is összefuthatnak vele…ilyenkor megölik? Gondolom van erre vonatkozó tapasztalatod vagy irodalmi forrásod.

  5. A hozzászólás szerzője: Sugar Szilárd
    Közzétéve: 23.10.2010, 1:50 pm

    Válasz Sándornak:
    Sajnos mivel a föld alatt élnek és saját akaratukból ha nem muszáj fel nem jönnek a talaj felszínére, ezért körülményes őket fogva tartani. Érzékenyek a huzatra, idegesíti őket ha nem a járatukban vannak, ezért is élnek kevesebbet fogságban, mivel nem olyan egyszerű a nekik megfelelő körülményeket kialakítani. Nem szeretik a zavarást, szükségük van talajra, hogy ásni tudjanak (egyes fajoknak különösen). Ezért gondolom, hogy nem tartanak állatkertekben fogságban.

  6. A hozzászólás szerzője: Sugár Szilárd
    Közzétéve: 23.10.2010, 3:21 pm

    Karl Szep válasza:
    Valószínűleg neked a vakonddal (Talpa europaea), vagy a kósza pocokkal (Arvicola amphibius ez utóbbi vizesebb élőhelyeket kedveli) lehet gondod, mert nincs elterjedve a földikutya a Csíki-medencében. Amúgy a vakond csak esztétikailag rontja a kertünk szépségét mivel a rovarevőkhöz (Insectivora) tartozik.
    Hogy tévedésbe ne essünk először is tisztázzuk a különbségeket. Legegyszerűbb ha figyelembe vegyük a túrásokat. A vakond túrásai általában kicsik, kisebbek mint a földikutyáé. Legtöbbször egy kupacban látjuk őket közel egymáshoz és nem helyezkednek egy vonalban mint általában a földikutyának. A kósza pocok túrások is szintén kicsik, talán kicsit nagyobbak , mint a vakondé, szintén rendezetlen elhelyezkedéssel. Fontos itt megjegyeznem, hogy a kósza pocok járatok közül mindig találunk olyat amely nyitva van (látható nyílás a túráson, vagy a földkupac alatti el nem tömött nyílás, ellenben a földikutyával amely mindig eltömi szorosan minden egyes járatának a nyílását). Továbbhaladva ha nem vagyunk biztosak a dologban megbontjuk a túrást és próbáljuk megtalálni a járatokat. Ha sikerült akkor fordulunk a járatméretekhez. Járatméretek fajonként (járat átmérője magasság+széllesség): vakond 4-5 cm, földikutya (általam vizsgált két faj esetében) 5-12 cm. Átfedések lehetnek a felsoroltakban de biztosak akkor lehetünk ha látjuk a járat lakóját.
    Kedves Karl Szep ez a védett fajok rovat, itt nem megszabadulni akarunk az állatoktól, próbáljuk védeni őket.
    Miért is akarnál megszabadulni tőlük?

    • A hozzászólás szerzője: AndreaSzep
      Közzétéve: 25.10.2010, 8:00 am

      Kedves Sugár Szilárd!
      Ha mindennap a kerted fel van túrva, jobban mondva úgy néz ki, mint egy csatatér, akkor hogy ne akarnál megszabadulni egy ilyen állattól. Persze, hogy édes és kedves, meghogy próbálunk minden élölényt védeni, de minket ki véd? Az ember dolgozik, mint egy állat, s akkor az egész munkáját tönkreteszi egy ilyen kis kedves állat. Ha ember lenne, akkor is meg akarnék szabadulni töle.

    • A hozzászólás szerzője: Karl Szep
      Közzétéve: 27.10.2010, 8:57 am

      Kedves Szilárd,
      Leirásod talál pontosan a kertben garázdálkodó állatra, ugyhogy biztos lehetsz benne hogy megjelent ez a titokzatos emlös Csikban is. Megölni nem akarom, de elüzni valahová azt igen, akármennyire védett is. Üdvözlettel: K.Szep

  7. A hozzászólás szerzője: AndreaSzep
    Közzétéve: 25.10.2010, 9:32 am

    Elfelejtettem: nem meg kell ölni ezt az állatot, csak valahogy meggátolni, hogy a kertbe jöjjön.

  8. A hozzászólás szerzője: Sugár Szilárd
    Közzétéve: 25.10.2010, 5:38 pm

    Hát igen sajnos a vakond tud meglepetéseket okozni. Távol lehet őket tartani különböző módszerekkel anélkül, hogy elpusztítanád . Ha rákeresel az interneten akkor ezer egy megoldás van a problémádra.

  9. A hozzászólás szerzője: Sugár Szilárd
    Közzétéve: 28.10.2010, 8:48 pm

    Kiegészítés Csaba kérésére:
    Sajnos nem tudok túl sokat arról, hogy viszonyulnak az emberek (földművelők elsősorban) a földikutyához. Valahányszor terepen megkérdezünk egy-egy gazdát, pásztort arról, hogy halott-e róla, ismeri-e a földikutyát, legtöbbször ez a válasz jön: Nem is halottam róla!! Vakonddal azonosítják legtöbbször a földikutyát. Nem is csoda hisz kevesen találkoznak vele. Meglepetésünkre vannak azért fiatalok is akik eldicsekedik, (mezőségi fiatalok) hogy már fogtak is (leírásuk alapján következtettünk a földikutyára).
    Ezek az emberek nem igazán panaszkodnak arra, hogy kárt tesz. Valószínűleg mert mély szántás után eltűnik az állat. Esetleg koszállókon okozhat egy kis galibát a túrásaival, de el lehet simítani a túrásokat. Bár igaz a Mezőség nagy része szántó (intenzív művelés csak a főutak mentén van a többi elenyésző vagy parlag), nagy kiterjedésű gyepek most is vannak (amelyek sajnos túl vannak legeltetve) és a kutatásomnak is a célja hogy ezeket a gyepeket feltérképezzük és megvizsgáljuk a földikutya állományokat. Sajnos az a tendencia mutatkozik, hogy egyre jobban szorulnak vissza a földikutya élőhelyek (túllegeltetés, mélyszántás miatt) és nem tud kártevőként fellépni.
    A földikutya fogását nem szándékosan hallgattam el, hisz saját kutatásomhoz nem kell megfogjam az állatot. A képeken látható példányok genetikai vizsgálatok végett voltak fogva. A földikutya fogása kapával történik Mivel nincsenek felszínre vezető járatai földikutyának ezért, ha megbontjuk járatait akkor érzékeli a légmozgásokat és igyekszik eltömni nehogy ragadozó vagy más veszélyforrás juthasson a járataiba. Ha sikerült kiásni és megtalálni egy friss túrás alatt a járatot akkor a megbontott járatszakasz (hossza legalább legyen fél méter) felett elvékonyítjuk a talajt, hogy egy kapavágással lezárható legyen. Mikor az állat a megbontott járatát próbálja eltömni egy kapavágással, elzárjuk az elvékonyított járatot, ily módon a földikutya a megbontott szakaszban reked.
    Az állat fészekkamrája ahol pihenni szokott, legmélyebben van a föld alatt. Amit én tudok az meghaladta a másfél métert is, de akár lehet mélyebben is.

  10. A hozzászólás szerzője: Emma
    Közzétéve: 9.11.2010, 2:02 pm

    “A név igen furcsa, mivel egyáltalán nem hasonlít arra az állatra, amit mi kutyának nevezünk, méghozzá nem is tud ugatni. Méhely Lajos földikutyák rendszertanáról írt fő művében már a földikutya nevet használja. Furcsasága ellenére mégis ez maradt meg a köztudatban.”…..gyerekkoromban fura ugatast hallottam egy mezon, akkor hallottam eloszor a foldikutyarol, hasonlit a kutyaugatasra, de nem olyan..latni nem lattam sajnos:D, viszont azt is mondtak, akkor ugat ha kint van, ha mozgast hall elrejtozik ujra.Nem tudok rola, hogy bantottak volna, az urget neha kiontottek…ot nem.Ha ugatott megalltak es probaltak meghatrozni milyen iranybol jon ha hang, akkor az volt az erzesem valami misztika ovezi:)).Nem tudok rola, hogy kertekben feszkelt, itt a vakond volt a bunos..

  11. A hozzászólás szerzője: Zoltán
    Közzétéve: 5.1.2011, 7:24 pm

    A következő Urban legend cikket akkor a földikutya ugatásáról fogják írni?

    várunk további érdekességeket róla, személyes tapasztalatokat.

  12. A hozzászólás szerzője: Keszeg Vilmos
    Közzétéve: 12.1.2011, 8:03 am

    Kedves Sugár Szilárd, Örömmel olvastam a cikket. A földikutyáról régóta tudomásom van. Látni viszont itt, a cikkéhez csatolt képeken láthattam először. Október 28-i válaszában azt írta, hogy a megkérdezett személyek nem hallottak róla. Pedig a mezőségi hiedelmekben ismert állat (volt). Valóban a föld alatt él, morgását hallani lehet. Ha kapáláskor napvilágra bukkant, s szerencsés megtalálója a kezével megfojtotta, akkor a keze egy éven keresztül eredményesen gyógyított keléses, gyulladásos betegségeket. Ez egy általánosabb hiedelemgyakorlat része. A Szent György napja előtt, vagy általában a koratavasszal, tavasszal talált/megpillantott állat/madár (gyík, kígyó, fecske) jóslásokban, gyógyító, mágikus gyakorlatokban szerepelt.
    A földikutyát – faji meghatározása nélkül – egy alkalommal én is említettem:
    http://keszeg.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=3&p=2141
    Keszeg Vilmos

  13. A hozzászólás szerzője: AnoNymus
    Közzétéve: 14.5.2012, 8:14 pm

    Egy kitömött példányát lehet látni Gyönygyösön a Mátra Múzeumban.A lombszinten van a kitömött állatoknál,farkas,róka,vidra,egér és hasonló kis és közepes emlősök társaságában. :) Nagyon aranyos :)

  14. A hozzászólás szerzője: Roli
    Közzétéve: 21.8.2012, 12:02 pm

    Ezek az allatok elpusztithatnak peldaul egy tyukot vagy csirket ha mondjuk betevednek a kertembe?

  15. A hozzászólás szerzője: Roli
    Közzétéve: 21.8.2012, 12:04 pm

    egyaltalan milyen melyre asnak es ha mondjukbekerul a tyukolba veszelyes???gyorsan kernek valaszt mert feltem a csirkeimet:D

  16. A hozzászólás szerzője: Roli
    Közzétéve: 22.8.2012, 10:17 am

    valaki valaszoljon legyszi mert nagyon ugy latszik hogy a kertemben van es mar a kortefam kezd elszaradni.talan megraghatta a gyokeret?

  17. A hozzászólás szerzője: Roli
    Közzétéve: 24.8.2012, 4:04 pm

    hany honapig varjak mig valaki valaszol?!

  18. A hozzászólás szerzője: Sugár Szilárd
    Közzétéve: 25.8.2012, 2:58 pm

    Kedves Roli elsősorban ha elolvastad volna a cikket nem tennél fel ilyen buta kérdéseket: “Táplálékát növények hagymái, gumói, gyökerei és gyöktörzsei képezik, de ha betéved művelt területekre, szívesen fogyasztja a számára megfelelő kultúrnövényeket is.”

  19. A hozzászólás szerzője: Roli
    Közzétéve: 8.9.2012, 10:42 am

    Ahaa,,naon konnyu lehet elolvasni ugy hogy nem akarja betolteni az oldal azon reszeit:D

  20. A hozzászólás szerzője: boros zoli
    Közzétéve: 6.6.2013, 8:57 pm

    2-3 eves csemeteimet ragja ki valami. gyonyoruen fejlodnek, mar termore is fordulnak aztan egyszercsak kidolnek. hihetetlen. valami elragja a fold alatt egeszen kozel a felszinhez. kb 8-10 cm-re. jaratokat is talaltam, kb 5-7 cm atmerojuek.

    ha tud valaki segiteni, hogy egyaltalan mi lehet es hogyan vedekezzek a kertben ellene akkor segitseget kerek. fold turasokat egyaltalan nem eszleltem a kornyeken.

    nagyon halas lennek egy jo tanacsank. akar itt, akar a boroszoli75@freemail.hu emailcimen.

    koszonom

  21. A hozzászólás szerzője: filipfanni
    Közzétéve: 30.3.2015, 6:28 pm

    Cuki kis állat kinézetre..

Szólj hozzá!