Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 1.10.2010

Társadalmi felelősségvállalás? Nem egyenlő a szponzorpénzzel!

A vállalkozók, gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának fontosságáról beszélgettek Kézdivásárhelyen, szeptember 30-án a Zöld Nap Egyesület meghívottai és az érdeklődők a Vigadóban.

Úgy tűnne, térségünkben is részben már működik a betűszóval CSR-nek nevezett társadalmi felelősségvállalás, azaz a vállalatok önkéntes, szociális és környezetvédelmi szempontokat érvényesítő stratégiája. Ha egy rendezvény támogatóinak névsorát nézzük, mindig találunk néhány céget, amelyek anyagi támogatást vagy egyéb erőforrást biztosítottak a szervezőknek. Ám a CSR nem egyenlő a szponzorpénzzel. A valódi társadalmi felelősségvállalás ugyanis ott kezdődik egy cég vezetése esetében, ha a saját alkalmazottaival jól bánik, megfelelően megfizeti őket, plusz juttatásokkal látja el azokat, akik neki a profitot termelik – értettek egyet a jelenlévők.

Sok esetben azonban a vállalkozók „bűnbocsánati cédulaként” használják a szponzorszerződést, támogatókként reklámozzák magukat különböző rendezvényeken, jótékonykodnak, ám eközben Székelyföldön lenyomják a béreket, nem fizetik meg a munkavállalókat. Ez a fajta stratégia nem tekinthető „valódi CSR-nek” – hangzott el a beszélgetésen.

Barta Mónika PR-tanácsadó, a sepsiszentgyörgyi Városimázs Iroda vezetője elmondta, a társadalmi felelősségvállalás hosszú távon megtérül, hiszen a cég pozitív imázst épít. Azok a vállalatok, amelyek bizonyos „jó ügyeket” aktívan támogatnak, ha nem is azonnal, de profitnövekedésre számíthatnak, mert a fogyasztóknak fontos ez a szempont. A CSR-t ösztönözni is lehet, ha az állam a civil szervezeteket támogató cégeknek adókedvezményt ad.

A cégek Romániában a profitadójuk 20 százalékát (de nem többet, mint az éves forgalom 3 ezrelékét) felajánlhatják civil szervezeteknek – ezáltal a pénz helyben marad, nem a bukaresti központi költségvetésbe megy – hívta fel a vállalkozók figyelmét erre a lehetőségre Péter Pál, az Ecologis Consulting KFT. igazgatója. Valószínű, hogy sokan nem is tudnak erről a lehetőségről, mint ahogy a munkavállalók jó része nem él a 2%-os felajánlás lehetőségével sem, holott ez nem jelent semmilyen anyagi terhet.

A Zöld Nap Egyesület ez alkalommal bemutatta a “Vásárolj Helyi Terméket” kampányát is. A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói Szekeres Márta vezetésével, a Vigadó előtt betűket tartva kezükben kirakták a kampányszlogent, Ráduly Attila elnök pedig ismertette a kampány célját és lépéseit. A kampányfilmet eddig közel 5000 személy nézte meg a Youtube-on, illetve néhány székelyföldi oktatási intézményben levetítették a diákoknak.

Vásárlásra való buzdítás helyett, pontosabban előtt azonban azt kellene valahogyan ösztönözni, hogy akinek kertje, földje van, termelje meg saját magának az élelem egy részét. Abszurd ugyanis, hogy lassan falusi boltokban is ugyanúgy elfogy a bolti zöldség, mint városon, az öregek nincs akinek átadják a földművelés hagyományát, mert a fiatalok nem foglalkoznak ezzel, jegyezte meg Péter Pál. A helyi termék vásárlására való ösztönzés jó cél, ám rajtunk múlik az is, hogy lesz-e helyi termék, van-e jövője.

Címkék: , , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: lauran
    Közzétéve: 2.10.2010, 9:09 am

    Egy apró megjegyzés. A videoanyag kissé ambivalens, hisz az derül ki belőle, hogy a hypermarketben minden import, a termelőnél minden hazai, helyi, s ebből kifolyólag a helyi termék csak az, amit Juliska nénitől vásárolunk. Többről van szó. A helyi terméket a hyperben is meg lehet vásárolni, pl. térségi gyártók tejtermékei formájában. Napjaink fogyasztói társadalmában kissé erőltetetnek tartom azt elvárni a fogyasztóktól, hogy az amúgy is érdekesebb hyper helyett a zöldségpiacon vásároljanak. Arra is ösztönözném tehát, hogy a hypermarketekben is keressék ki a helyi termékeket. Ez nem a helyi zöldségpiac ellen, hanem mellett igen fontos stratégia. Juliska néni támogatása mellett igy cégek támogatása is lehetségessé válik, ami ugye a munkahelyek miatt sem utolsó ügy. Tágabban ez azt isjelenti, hogy plázába menni is lehet nyugodtan, de ott is érdemes kikeresni azokat a termékeket, amelyek fenntartható módon készültek, még ha nem is helyiek.

Szólj hozzá!