Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 24.9.2010

Nyolcvanmilliós metropolisz a Gyergyói-medencében

A nyomottfejű-hangya (Formica exsecta). Fotó: BSGC/flickr.com

“A kis földalatti lakásokban a hangya nyáron át télre való táplálékot hord össze, amiből az látszik, hogy igen okos állat, nem csoda, mert hiszen a feje majdnem olyan nagy, mint a potroha, márpedig bizonyos, hogy például ön is okosabb lenne, ha a feje akkora lenne, mint a törzse. Aztán még azt is mutatja ez a megbocsátható árufölhalmozás, hogy a hangya igen előrelátó állat, ami már azért is csodálatos természeti tünemény, mert a szeme oldalt van.” (Nagy Lajos: A hangya. Képtelen természetrajz. Bp., 1921) A Nagy Lajos által bemutatott hangyalakásokra nem mindig megfelelő a „kis” jelző. A Gyergyói-medence déli részén, mindössze húsz hektáron, több mint nyolcvanmillió lakos szorgoskodik, többnyire a föld alatt. A Formica exsecta hangyafaj hozott létre itt egy kisebb-nagyobb „építményekből” álló többfészkes rendszert.

Erős Katalin

A legtöbb hangyafajnál a fiatal, megtermékenyített királynők kirepülnek a fészekből, önállóan kolóniát alapítanak, felnevelik az első dolgozókat, majd ezek kezdik el a fészek építését. A fiatal királynők egy, már meglévő fészekbe is társulhatnak az öreg királynő mellé, minimálisra csökkentve a fészekalapítás költségeit.

Egy másik, hasonlóan sikeres stratégia, amikor a dolgozók a szülőkolóniához közel készítik az új fészket, és többnyire innen is érkezik egy vagy több fiatal rokon királynő. Az így ún. „fészekhasadással” terjedő kolóniában a fészkek közötti rokonsági fok magas marad, és ezen leányfészkek és az anyafészek között állandó az egyed- és információcsere, közös a forráskihasználás, s ilyen módon hatékonyabb a táplálékszerzés és a védelem. E „csúcs-stratégia” nagyfokú kompetíciós előnyöket biztosít más hangyafajokkal szemben, s az így létrejövő többfészkes rokonsági rendszert a szakzsargon szuperkolóniának nevezi.

A fészekhasadás eredménye. Fotó: Czekes Zsolt

Az ilyen rendszerek az utóbbi időben a nagyközönség részéről is kiemelkedő figyelmet kaptak. A feltehetően Kis-Ázsiából behurcolt Lasius neglectus képes volt több ezer fészekből álló szuperkolóniákat létrehozni. Invazív fajként, a hetvenes években jelenhetett meg először Budapesten. Európában, Budatétényen található a legnagyobb szuperkolóniája, amely több négyzetkilométeren terül el, drasztikus hatást gyakorolva az ott élő őshonos hangyafajokra és más ízeltlábúakra. Mára már Németország, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Románia területéről is ismert.

Hasonló hatást gyakorol a tengerentúlról behurcolt melegkedvelő Linepithema humile, ismertebb nevén argentín hangya is, amely a világon ismert legnagyobb szuperkolóniával rendelkezik: hatezer kilométernyi sávban húzódik végig Dél-Európa partjain, Portugáliától, Spanyolországon, Dél-Franciaországon keresztül, Észak-Nyugat-Olaszországig.

Optimális élőhelyfeltételek mellett néhány őshonos hangyafaj is képes ezt a „csúcs-stratégiát” alkalmazni, azaz létrehozni több száz fészekből álló hálózatot. Ily módon az Európában őshonos Formica exsecta kolóniái fészekhasadással többfészkes rendszerré is fejlődhetnek. Ennek a fajnak Romániából (Hargita megye) hat szuperkoloniális rendszere ismert. A legnagyobb 3500 fészket tartalmaz, amely a vaslábi Fenék rétláp Natura 2000 természetvédelmi terület határában található. Ez a szuperkolónia Európában az eddig ismert kolóniák közül a legnagyobb, természetes körülmények között kialakított szuperkolóniák közé sorolható.

Egy “negyed” a hangyametropoliszban. Fotó: Markó Bálint

A Formica exsecta Nylander, 1846 (angolul narrow-headed ant) a hegyvidéki fenyő és lombhullató ritkás, fiatal erdők, erdőszélek, erdei tisztások, legelők lakója. Elterjedési területe Angliától Kelet-Szibériáig, valamint Dél Európától Svédországig húzódik.

Territoriális hangyafaj, azaz mind a táplálékforrást, mind a táplálékhoz tartozó ösvényeket és a közöttük húzódó területet védi. Territóriumának mérete 50 m2-ig is terjedhet. A hangyák többségéhez hasonlóan mindenevő, rovarokat és más ízeltlábúakat ragadoz, valamint facsemetéken élő levéltetveket gondoz a cukortartalmú mézharmatért, így biztosítva a kolónia szénhidrát-szükségletét. A napsütötte területeken ellaposodó felszínű, különböző növényi részekkel borított fészket hoz létre, amely 10-100 cm széles, a felszín alatt pedig 1-1,5 m-ig terjedhet és átlagosan 25000 egyedet tartalmaz. Egy nagy fészek esetében ez utóbbi szám elérheti a 300000-t is.

Jellegzetes Formica exsecta-építmény. Fotó: Czekes Zsolt

Különböző, ember által végzett élőhelyátalakítási tevékenységek eredményeként a faj visszaszorulóban van Európa-szerte, így egyre nagyobb figyelmet kap a természetvédelemben. Az IUCN Vörös Listáján nem szerepel, ellenben több európai országban védett. Így szerepel Nagy-Britannia és Németország Vörös Listáin, Magyarországon pedig 2001 óta védett a fészke, eszmei értéke 50000 forint.

Veszélyforrást jelent a faj számára a túllegeltetés, valamint az égetés is, amely elpusztítja a levéltetveknek otthont adó facsemetéket, s nagy károkat okozhat a hangyafészkek struktúrájában is. A legeltetés csökkenésével, megszűnésével, a beerdősödés következtében a faj tényleges élőhelye megszűnik, és ugyanezt eredményezheti a nem megfelelő erdőtelepítés is. A felsorolt zavarásokat még egy szuperkolónia sem képes kivédeni, ilyen esetben a rendszer felszakadozik, megszűnik a fészkek közötti kapcsolat, amely egyfészkes kolóniákat eredményezhet, és a zavarás további erősödése a faj eltűnését vonhatja maga után. A szomszédos Natura 2000 terület kiterjesztése biztosítaná egy veszélyeztetett hangyafaj populációjának és egyedi többfészkes rendszerének a fennmaradását és védelmét, hatékony kezelési tervek kidolgozása és alkalmazása révén.

Köszönettel tartozunk a 2010-es szenétei Biológia tanár-továbbképzési program résztvevőinek a fészekszámolásban nyújtott segítségért.

Válogatott szakirodalom:
Debout, G., Schatz, B., Elias, M. and McKey, D. 2007. Polydomy in ants: what we know, what we think we know, and what remains to be done. Biological Journal of the Linnean Society 90: 319–348.
Pisarski, B. 1982. Structure et organisation des sociétés de fourmis de l’espèce Formica (Coptoformica) exsecta Nyl. (Hymenoptera, Formicidae). Memorabilia Zoologica 38: 271 pp.
Holway, D.A., Lach, L., Suarez, A.W., Tsutsui, N.D. and Case, T.J. 2002. The causes and consequences of ant invasions. Annual Review of Ecology and Systematics 33: 181–233.
Werner, P., Catzeflis, F. and Cherix, D. 1979. A propos du polycalisme chez Formica (Coptoformica) exsecta Nyl. 11–126. In: Cherix, D. (szerk.): Ecologie des Insectes Sociaux. UIEIS Section française, Laussanne, Switzerland. 160 pp.
Erős, K., Markó, B., Gáll, Cs., Czekes, Zs., Csata, E. 2009. Sharing versus monopolizing: distribution of aphid sources among nests within a Formica exsecta Nyl. (Hymenoptera: Formicidae) supercolony. Israel Journal of Entomology 39.

A szerző a BBTE Szárazföldi és vízi ökológia magiszteri II. éves hallgatója

Címkék: , , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Csata Gabor
    Közzétéve: 24.9.2010, 10:42 am

    gratula a cikkhez:)

  2. A hozzászólás szerzője: Laczkó I. Zsuzsa
    Közzétéve: 24.9.2010, 3:43 pm

    Gratulálok a szerzőnek, szép munka és örülök, hogy a fészekszámláló bizottság tagja lehettem:)

  3. A hozzászólás szerzője: Pauliuc Csilla
    Közzétéve: 24.9.2010, 8:51 pm

    Gratulálok a szorgos hangyásoknak. Köszi hogy ehhez egy hangyányit és is besegítettem. Sok sikert

  4. A hozzászólás szerzője: Pásztohy Enikő
    Közzétéve: 25.9.2010, 2:34 pm

    Amióta a “számlálóbizottság” tagja voltam, egész más szemmel nézem a hangyákat és bolyokat! További jó munkát és sikereket a hangyásoknak!

  5. A hozzászólás szerzője: Láthatatlan török honfoglalás » Think Outside The Box
    Közzétéve: 17.12.2010, 2:09 pm

    […] levő fészkek hálózatával, ún. szuperkoloniális rendszerrel (A szuperkolóniákról lásd Erős Katalin cikkét). A L. neglectus által kialakított legnagyobb ilyen rendszer Budapesten található […]

Szólj hozzá!