Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 22.3.2016

Kevesebb húst kellene fogyasztani, milliók menekülnének meg

nemhus
illusztráció: Bob Alex via shutterstock.com

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

mti

Címkék: ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Jeszkó
    Közzétéve: 24.3.2016, 10:14 pm

    Annyit fűznék hozzá, hogy a cikk nem tesz említést a tipikus fehérjenövényekről. A szárazbabot, (sárga)borsót és a lencsét említeném itt. Utóbbiak nem sorolhatóak “klasszikusan” a közfelfogás szerinti zöldségekhez. Ezek a magvak nagy mennyiségű keményítőt és fehérjét egyaránt tartalmaznak. A bennük tárolt fehérjék aminosav-összetétele jól megközelíti az állati eredetű termékek emberi fogyasztás szempontjából kvázi-tökéletes aminosav-összetételét. Ezek a termények mondhatni “egyesítik” a húst és a kenyeret. Ha belegondolunk, eleink (jóval több fizikai munka mellett) nem élhettek volna meg e táplálékok nélkül, míg a mai étrendünkben jóval ritkábban szerepelnek, mint akár 50-100 évvel ezelőtt.

    A cikk kissé azt sugallja, hogy legyél “zöldebb” (nem számít, hogy mennyibe kerül), és akkor minden jobb lesz. Fekete-Afrikát pedig ne említsük; ott jó, ha van bármilyen élelmiszer. Amennyiben a fenti kitételekkel vizsgálódásunkat a civilizált világra összpontosítjuk, alapvetően helytálló nézeteket fogalmaz meg. Néhány pozitív hatást azért (érzésem szerint) eltúloz.

Szólj hozzá!