Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 24.3.2016

Romániában lehet Európa legnagyobb természetvédelmi területe

kiralyko

Elképzelhető, hogy Romániában lesz Európa legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, amely természetvédelmi szempontból olyan jelentősggel fog bírni, mint Amerikában a Yellowstone. A projektet egy külföldi csapat készíti elő évek óta, és egyre közelebb vannak a megvalósításhoz.

A Királykő-hegység nagy részét már a huszadik század elejétől természetvédelmi területként tartották számon, a Királykő Nemzeti Parkot azonban csak 1990-ben hozták létre. Létrehozását a több mint 25 kilométer folytonos mészkőgerinc, a természeti táj eredetisége, szépsége, különlegessége és vadregényessége, valamint egy rendkívüli növény- és állatvilág jelenléte – számos endemikus fajjal – indokolta. A nemzeti park 14 766 hektár nagyságú, Brassó és Argeș megyék területén található.

A parkban hat természetvédelmi terület: a Stanciului-, az Uluce-, valamint a Dâmbovicioara-barlang, a Grind-zsomboly és a Dâmbo-viţei-szurdok a Különleges Élőhelyek között (IUCN IV-es kategória) szerepel, a Zernyest-szurdok pedig Emlékpark).

A Királykő flórájáról már a 17. században megjelentek az első leírások, az idők folyamán sok botanikus hozzájárul e különleges hegy növényeinek tanulmányozásához, így többek között Josef von Lerchenfeld, Johann Christian Gottlob Baumgarten, Theodor Kotschy(wd), Ferdinand Schur(wd), Simonkai Lajos, Johann Jacob Römer(wd), Alexandru Beldie, J. Halda, S. Mihailescu is. A Királykő Nemzeti Park flórája hozzávetőleg 1200 növényfajt számlál, ami körülbelül egyharmada Románia flórájának. Sok olyan ritka fajt találunk itt, amivel kevés természetvédelmi terület dicsekedhet, ezek közül öt kritikusan veszélyeztetett: a Baumgarten kankalin (Primula wulfeniana subsp. baumgarteniana), a haynald daravirág (Draba haynaldii), a hagymaburok (Liparis loeselii), az alpesi fűz (Salix alpina) és a szirtipáfrány (Woodsia glabella subsp. pulchella). Ezeken kívül sok olyan faj van, amelyekből még a 18-19. században is jelentős egyedszám volt a Királykőben, manapság már csak pár példányra apadt, ezek a növények mára már a Vörös Könyv oldalain szerepelnek.

A nemzeti park példásan működött az elmúlt években, és nagy az esély rá, hogy hamarosan kibővítik, és Európa legnagyobbja lesz, és olyan jelentőségű, mint a Yellowstone. Cristiana Paşca Palmer nemrég nemzetközi és helyi szakértőkkel látogatott el az említett helyekre, hogy megtekintse a törvénytelen fakivágások hatásait. Azt mondta, több mint 20 ezer hektáron a térség természetvédelmi területté válhat, és Európa számára azt jelenthetné, amit a Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államoknak. Szükség is lenne rá, mivel az állami erdővállalat, a Romsilva jó nagy erdőségeket vágott ki onnan.

Miért írom mégis a példás menedzsmentet: a nemzeti parkot gondozó Conservation Carpathia Alapítvány egyszerű és ütős stratégiát alkalmazott: megvette a természeti park közelében levő, eladásra kínált erdőket, és nem termelte ki őket, megvásárolta a közeli területeken a vadászati jogot, és nem vadászott. A menedzsment mindig a Yellowstone példáját tartotta szem előtt. Rengeteg tanulmányt finanszíroznak, hogy megtudják, a helyben lakókat hogyan segíthetik üzleti tervekkel, mit profitálhatnak ők a nemzeti parkból, hiszen meggyőződésük, hogy hosszú távon csak úgy lehet fenntartani, ha a lakosok érdeke is ehhez fog fűződni.

Az alapítvány napjainkig hatalmas mennyiségű, 15 000 hektárnyi erdőt vásárolt, és úgy tervezik, hogy még fognak az év végéig hatezret. Ugyanakkor alapítottak egy vadásztársaságot is, hogy a helyi vadászati jogokat elnyerhessék. Ez a társaság 15 000 hektáron működik, tehát ezeken a területeken az állatok biztonságban vannak. Mindezt többnyire állami pénzekből, nemzetközi pályázatokból és támogatásokból érték el. Az alapítvány vezetését nemzetközi szakemberek végzik, akiknek jelentős tapasztalatuk van már a konzervációs projektekben. Maga az elnök német, Cristoph Promberger, aki 2003-ben jött Romániába, hogy a farkasok viselkedését tanulmányozza, majd néhány munka után megalapították az alapítványt.

promberger
Cristoph Promberger (fotó: agro-business.ro)

„Az alapítvány jelenleg nagyon jó anyagi körülményekkel rendelkezik ahhoz, hogy elérjük azt, amit tervezünk. Nemcsak biológusokkal, hanem számos más területen dolgozó szakemberrel is együtt dolgozunk, ebben egyediek vagyunk” – mondja Promberger. A céljuk az, hogy 65 000 hektárnyi területet kezelhessenek a jelenlegi 17 000 hektár helyett. Az év végére pedig minden bizonnyal már meglesz a 20 000. Hosszú távon pedig az lenne a siker, ha a Fogaras Nemzeti Parkra is elfogadná a kormány a „királykőiek” menedzsmentstratégiáját, és a két terület egységesen működhetne, a tervek szerint az államnak nem is kellene finanszíroznia, hiszen jelentős támogatók állnak már most a projekt mögött.

Promberger elmondta, hogy sok mindenkivel találkoztak már ez ügyben, és mindenki nyitott volt, legutóbb maga a környezetvédelmi miniszter is. Az alapítvány tervei szerint az átvett területeken meg fogják őrizni, illetve vissza fogják állítani a szükséges ökoszisztémát. Ha a teljes terület regenerálódik, akkor elképzelhető, hogy később állami gondozásokba adják a természetvédelmi területeket, amennyiben az állam garantálná, hogy nem lesz azokon többé fölösleges vadászat vagy fakitermelés.

Címkék: , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: BEREKMERI-RIZOU REGE
    Közzétéve: 28.3.2016, 11:21 am

    Kellemes meglepetes volt szamomra amit a fenti tervrol olvastam, igazan szivbol kivanom, hogy sikeruljon megvalositasa. Kozel 25 eve lakom Athenban elelmiszeri kemiai mernok vagyok, kulonlegesen erdekel a kornyezet vedeleme, ha barmiben segithetek szivesn allok rendelkezesukre.

    Tisztelettel

    Berekmeri Rizou Rege

Szólj hozzá!