Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 18.2.2016

Mi a bánatot iszunk mi sör helyett?

shutterstock_282973301 photo by Stas Ponomarencko via shutterstock

Ipari enzimekkel készült olcsó löttyöt. És nem biztos, hogy csak Romániában.

Miközben azt hisszük, hogy egy-egy világmárka termékét fogyasztjuk, úgy tűnik, a Romániában működő összes nagy gyártó – Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia – esetében valami más van az üvegben. Legalábbis erről számol be az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) portálon közölt riport.

Gyors és olcsó folyamat érdekében vernek át

Ez a szabályozásban rejlő kiskapuk kihasználásával lehetséges, ami lehetővé teszi, hogy kevéssé ismert, akár genetikailag módosított mikroorganizmusokból kivont, ipari enzimek hozzáadásával készüljenek az italok. Így jelentősen csökken a gyártási idő, és olcsó gabonafélék felhasználásával az előállítás költsége is. Tehát a gyártók jól járnak, de a fogyasztók kevésbé, egyszerűen átverik őket, mert ezeket a „söröket” tradicionális, természetes, vagy prémium jelzőkkel felaggatva adják el. Ráadásul a Heineken Románia honlapja azt állítja, hogy 12-39 nap alatt készítik el a söröket, holott egy volt alkalmazott olyan 2008-as kísérletről is beszámolt, amikor egy nap alatt próbáltak meg sört készíteni. Nem hivatalos források pedig azt feltételezik, hogy ez a trend nem csak Romániában, hanem egész Kelet-Európában jellemző.

Egy lager típusú sör készítéséhez például normális esetben alacsony hőmérsékletre és 12-48 napnyi érlelésre van szükség. Ez az időtartam az enzimek hozzáadásával néhány napra csökkenthető. De a sörkészítés egy másik időigényes fázisát is kikerülhetik ezekkel az anyagokkal: a sörárpa csíráztatását (malátakészítés), amely során természetes cukrok keletkeznek. Az enzimek hozzáadásával csírázatlan, olcsó gabonából is lehet sörszerű italt készíteni, ilyen például a cirok, a kukorica, vagy a rizs.

shutterstock_191537189 photo by BlueSkyImage via shutterstock

Az elmúlt 10 évben drasztikus változáson ment át a romániai piac. A Román Versenyhivatal adatai szerint 2002-ben 50 gyártó volt jelen a piacon, jelenleg pedig mindössze 7 nagy cég osztozik a 30 forgalmazott márkán, és ebből négy domináns: Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia.

A Heineken és az Ursus volt alkalmazottait sikerült megszólaltatni, akik alátámasztották a különféle enzimek használatát, és azt is elmondták, hogy pontosan tudnak a hazugságokról, arról, hogy a vezetők természetes alapanyagokról fognak beszélni, ha bárki az összetevőkről kérdezi őket. Habár Daniel Constantin, az egykori földművelésügyi miniszter is arról ír egyhelyütt, hogy a sör egy nemes termék, amely természetes alapanyagokból készül, és a romániaiak millióinak hoz derűt, úgy tűnik, leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek bele. Az első kettőt a dán Novozymes cég állítja elő; előbbi a magasabb alkoholtartalomért felel, utóbbi pedig a csírázatlan alapanyagok felhasználását teszi lehetővé.

A Bergenbier és a Tuborg volt vagy jelenlegi alkalmazottai nem nyilatkoztak. Az ipari enzimek nemzetközi, illetve helyi forgalmazói viszont annál beszédesebb adatokkal szolgálnak: megerősítették, hogy ezeknek a gyáraknak is szállítanak. Az enzimeket forgalmazó Grama Trading nevű cég például a honlapján állítja, hogy a vállalat mind a négy fent említett nagy gyártóval kapcsolatban áll. Marius Toboșaru, a cég kereskedelmi igazgatója viszont az újságíróknak erről ipari titokra hivatkozva nem beszélt.

Nincs megfelelő szabályozás

Nem beszélhetünk világméretű problémáról, úgy tűnik, pont abba a szerencsétlen kategóriába esünk, hogy nekünk ilyen „sör” jut. Debbie Spillane, az enzimeket gyártó dán Novozymes sajtóreferense elmondta, hogy az enzimek használata sokkal jellemzőbb azokra az országokra, ahol a kiskeresetű fogyasztók hagyományos gyártási eljárás mellett nem engedhetik meg maguknak a drágább terméket. De Németországban például 1993 óta teljesen tilos az enzimek és egyéb adalékanyagok használata. Az Egyesült Államokban viszont speciális esetekben, például kalória- vagy cukormentes sörök gyártásakor még használhatják őket.

shutterstock_208969072 photo by MaxyM via shutterstock

A probléma gyökere az emberi természeten túl az, hogy Európában nincs uniós szabályozás az ipari enzimek használatára, így Romániában még csak egy, az egészségre nem káros adalékanyagokat tartalmazó listát sem rögzít a törvény. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint a gyártók nem is kötelesek nyilatkozni az enzimek használatáról, mert azok nem minősülnek összetevőnek. Ráadásul az a jelenleg alkalmazott gyakorlat, hogy kizárólag a piacra kerüléskor vizsgálják meg egy adott márka összetevőit, utána pedig már senki sem foglalkozik azzal, hogy mi van az üvegben, és az egyezik-e a címkén feltüntetettekkel.

A „kicsik” nyilatkoznak, a „nagyok” hallgatnak

Akadnak függetlenek is: az Igazi Csíki Sör, a Clinica de Bere, a Zaganu, a Ground Zero és a Sikar. Ezek a sörgyártók nehéz helyzetben vannak a piacon a nagy márkákkal szemben, azonban még így sem használnak enzimeket.

Lénárd András, az Igazi Csíki Sör tulajdonosa elmondta, hogy nagyon is tud ezekről az anyagokról, ismeri őket, azonban nem használja, mert akkor már nem sör lenne az, amit gyártanak. Hozzátette, hogy rendszeresen megkeresik, és az enzimek használatát javasolják neki különböző gyártók. Marius Mircea, a temesvári Clinica de Bere vezérigazgatója pedig kihangsúlyozta, hogy az különbözteti meg az ő terméküket a nagy gyártókétól, hogy valódi, minőségi alapanyagokból dolgoznak, és ő maga nem is ismeri az említett népszerű enzimeket.

Velük ellentétben a nagy cégek vezetői nem szívesen nyilatkoznak: az elmúlt fél év során az OCCRP újságírói többször is kértek interjút az Ursus, a Bergenbier, a Heineken Romania illetve a Tuborg Romania illetékeseitől, de még csak e-mailben sem kaptak választ az enzimek használatára vonatkozó kérdésekre. Peter Hammarstedt, a Carlsberg International’s exportigazgatója azt ígérte, utánanéz, hogy a Tuborg Romania alkalmaz-e ipari enzimeket, de később már az emlékeztető levelekre sem válaszolt. Emily Hamburger, az Ursus anyavállalalatának, a SABMiller-nek a sajtófelelőse szintén nem nyilatkozott.

Marie-Christine van’t Hullenaar, a Heineken International szóvivője viszont azt nyilatkozta, hogy a Heineken 1873 óta ugyanazon egy recept alapján készül világszerte, illetve a cég helyi márkáinál sem használnak enzimeket.

Több tucat romániai sörfogyasztót is megkérdeztek, hallottak-e az enzimekről, és tudnak-e arról, hogy milyen anyagokat fogyasztanak el egy-egy sörözés alkalmával. A válaszok többsége azonban lesújtó képet mutat: a sörgyártás folyamatának alapjaival sincsenek tisztában.

Címkék: , ,

24 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: a sznob
    Közzétéve: 18.2.2016, 6:29 pm

    lehet választani kérem, van víz és bor is bőven. a sörnek sosem volt itt kultúrája, egy egészséges test be sem fogadja…

    • A hozzászólás szerzője: Frábátó
      Közzétéve: 23.2.2016, 11:33 am

      A sörnek “csak” 5000 éves kultúrája van, de ne is zavarjon. Sokkal bonyolultabb az előállítása, mint bármelyik párlatnak. Meg mi az, hogy “itt”? Magyarországon épp olyan kevés sörszakértő van, mint például pálinkaszakértő. Ahogy te nem értesz a sörökhöz, úgy a pálinkához sem értesz. A magadfajta primitív emberek alapból semmilyen kultúrát nem képviselnek. Szerintem egyik italhoz se értesz. Az ilyen hozzászólásaiddal pedig ne égesd magad.

      • A hozzászólás szerzője: Elvira
        Közzétéve: 24.2.2016, 8:50 pm

        Hogy te milyen okos vagy Frabato azon gondolkoztale, hogyan fer el annyi esz a fejedben, nem kell lehurrogni a PTIMITIV emberkeket.

      • A hozzászólás szerzője: Elvira
        Közzétéve: 24.2.2016, 8:53 pm

        Gyertek meghivlak egy ,,CSIKI ,, sorre itt meg tiszta enzimektol mentes es nagyon finom.

      • A hozzászólás szerzője: pif
        Közzétéve: 24.2.2016, 10:25 pm

        Egy sör nem enzimektől mentes, hiszen a malátában eredetileg is ott vannak az amiláz (cukorbontó) enzimek – az élelmiszervegyészi “gonoszság” a hozzáadott enzimek, amik iparilag kerülnek a sörbe, hogy az utolsó gramm szénhidrátot is lebontsák a cefrében. A nagyipari sör olyan, mint a gyorspácolt, szójával, szőlőcukorral kezelt hús…

    • A hozzászólás szerzője: Pif
      Közzétéve: 23.2.2016, 6:30 pm

      A sörnek nem 5000, hanem 9000 éves kultúrája van (ekkori a legrégebbi régészeti lelet) , a bornál 3-4000 évvel régebbi, a pálinkánál meg kb. 10500 évvel. Bort a középkorban szinte csak a gazdagok ittak, a mindennapok itala a sör volt. A pálinkát meg a likőröket az 1400-as években találták föl Itáliában. A magyarság bódító itala a sör mellett a méhser, a márc, a csiger és a nyírvíz volt.

  2. A hozzászólás szerzője: zoli
    Közzétéve: 18.2.2016, 9:31 pm

    Sör a buta embernek való. Keresztapám kérdezte: ki iszik sört? aki lusta a kútról vizet húzni. Létezik házi bor és pálinka.

    • A hozzászólás szerzője: kesztió
      Közzétéve: 19.2.2016, 11:19 pm

      Házi bor és (házi) pálinka! Mint a minőség etalonja Romániában.
      Hűamindenségit.

    • A hozzászólás szerzője: Frábátó
      Közzétéve: 23.2.2016, 11:36 am

      “zoli”! Élőben egy ilyen kijelentés után, amit írtál, fordulatból rúgnám le a fejed!

      • A hozzászólás szerzője: Tartakowsky
        Közzétéve: 26.2.2016, 4:59 pm

        De az is lehet, hogy Zoli dzsudó oktató és malátát készít a seggedből. Élőben más a világ.

  3. A hozzászólás szerzője: Katja
    Közzétéve: 19.2.2016, 9:12 am

    Nagy szemétség, amit nyugateurópa mūvel a keleteurópaiakkal… Elnyomják a minõségi termelést bármilyen termék is legyen, majd amikor már eléggé elnyomták hozzák a saját rossz termékeiket!

    • A hozzászólás szerzője: Miki
      Közzétéve: 19.2.2016, 9:18 pm

      Szeretnék ezen finomítani… Nagy szemétség, amit nyugateurópai gyártók mūvelnek a keleteurópai fogyasztókkal. A nyugateurópai fogyasztók ugyanis nem művelik ezt a szemétséget a keleteurópai fogyasztókkal. Valószínűleg a keleteurópai gyártók sem művelik pont ezt a szemétséget a nyugateurópai fogyasztókkal. Hogy a keleteurópai gyártók mit művelnek a nyugateurópai gyártókkal, hmmm, nem tudom. S akkor ezzel még csak gyártókra és fogyasztókra osztottuk a nyugat- és keleteurópaiakat.

  4. A hozzászólás szerzője: Pif
    Közzétéve: 19.2.2016, 10:22 am

    Kedves A sznob és Zoli!

    Valószínűleg nem ittatok még rendes sört, ha ez a véleményetek. A borral amúgy ugyanúgy trükköznek kis és nagyobb termelők is, úgyhogy általánosságban még ez sem igaz.. A gázzal érlelt paradicsom és a rendes földben termett zöldség közt is van különbség. Mindenből létezik silány(abb) és jó minőség.

    • A hozzászólás szerzője: Bubamara
      Közzétéve: 20.2.2016, 11:50 am

      Tény, hogy főként a 15 lej / 7,5 dl alatti borok közt (de a drágábbak közt is) hányódik olyan, aminek a sörökhöz hasonlóan enzimekkel rövidítik le a gyártási idejét. A lényeg a cukortartalom és az alkoholszint, amit enzimekkel elég könnyen be tudnak állítani anélkül is, hogy a szőlőlé valaha hordót látott volna.

      No, csak azt tudom javasolni bárkinek, hogy akár sör, akár bor, akár pálinka… de inkább KICSIT s JÓT! :)

  5. A hozzászólás szerzője: djhambi
    Közzétéve: 19.2.2016, 2:00 pm

    A borok esetében 3000 féle adalékanyagot használnaka szín, illat és íz beállítására. Csak ezen élelmiszeripari termékeknél nem kell feltüntetni az adalékanyagokat, mert kilobbizták. És most nemcsak a folyó borokról beszélek, de a díjnyertes prémium borokról is. Ez ilyen világ.

  6. A hozzászólás szerzője: Vazul
    Közzétéve: 19.2.2016, 6:56 pm

    Az az üveg sör ami 1 euró alatt van az nem sör.Az en kedvenceim a belga márkák,van amelyik 1500 óta készít sört,és érzödik az ízén is.Amúgy a ami világban az ember csak abban lehet 100%-ig biztos amit saját maga termel.Lehet házilag is sört csinálni.

  7. A hozzászólás szerzője: zsolt
    Közzétéve: 19.2.2016, 8:40 pm

    A házi sör az igazi, pl amit Matyi főz Lelében. Kedvencem a Hepa és a rozs, meg persze a lucc, meg a búza. Mikor érik be a következő főzet? Matyi ha olvasd írj. Éljen a házi sör!!!

  8. A hozzászólás szerzője: joco
    Közzétéve: 19.2.2016, 9:07 pm

    Régen kimentem a piacra, vettem egy kiló paradicsomot a szomszéd nénitől. Annak volt íze. Mos kimegyek, veszek a tanúsítvánnyal rendelkező termelőtől (aki a szomszédom) és kb. annyi vegyszer van benne mint a boltiban. Ja, nincs íze.
    Egyszer átmentem hozzá, hogy vennék egy kevés uborkát, hiszen majd egy hektáron termelt, mondja az öreg gyere fiam menjünk át a kiskertbe és szedünk amennyi kel.
    Itt egy kicsit leragadtam, hiszen ott álltunk az uborka tábla közepén……….
    Mikor rákérdeztem a válasz egyértelmű volt:
    EZ NEM EMBERBE VALÓ !

  9. A hozzászólás szerzője: Balló Zoltán
    Közzétéve: 21.2.2016, 6:48 am

    Akkor iszok ilyen sört, mikor 1.80 lesz az ára, mint egy normális sörnek. Nem szandékozom plusz pénzzel támogatni, mert ők sem támogattak, mikor gazember módon megszüntették a fejem fölül a Jáját!!!

    • A hozzászólás szerzője: Mónika Bandi
      Közzétéve: 25.2.2016, 8:24 pm

      Nah, ez aztán! Jájá! 😂😂
      Ezen jót derültem! ..
      Akkor ezek szerint még létezett egy darabig, amiután apum otthagyta! 😜

    • A hozzászólás szerzője: Mónika Bandi
      Közzétéve: 25.2.2016, 8:36 pm

      Márcsak azért is, mert ilyet olvasni Londonból, (a facebook által kidobott cikkből) tudva azt h legalább 12 éve nem hallottam róla, nagyon vicces volt! 😜
      Hirtelen a Jájá-t olvasva otthon éreztem magam! 😉

  10. A hozzászólás szerzője: Demeter Judit
    Közzétéve: 25.2.2016, 12:54 pm

    Hogy hogy nincs kulturája nálunk a sörnek, hiszen megboldogult nagymamám is készítette, tova a Nyikó mentén, nagyon szerettem mert barna és édeskés volt, s azóta is a barna sör híve vagyok. Az is igaz, hogy számtalan jó minőségű sört gyártó céget tönkretettek…(Ursus, Silva,..)

  11. A hozzászólás szerzője: malac
    Közzétéve: 26.2.2016, 4:40 pm

    Bezzeg régen minden jobb volt
    Akárki akármit mond.
    Mondom, régen minden jobb volt,
    Nem nyitok vitát, jobb volt.

Szólj hozzá!