Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 20.10.2015

Jól érzi magát a Kis-Szamosban Románia egyik legkisebb őshonos halfaja

???????????????????????????????

Jelentős szivárványos ökle populáció él újra a Kis-Szamosban, ami arra utal, hogy a folyó szennyezettségi foka jelentősen csökkent a kommunizmusban előforduló állapothoz képest, amikor is Kolozsvár alatt majdnem a teljes halállomány kipusztult a Kis-Szamosból (Bănărescu és mtsai. 1999). Ebben az időszakban a halak nagy része (a szivárványos ökle is) a folyóba torkolló patakokba húzódott fel, itt próbálták meg túlélni a kellemetlen időszakot, ami sajnos több évtizedig tartott. Miután a szennyező ipari létesítmények nagyrészét bezárták, illetve a többé-kevésbé hatékony szennyvíztisztító telepet is üzembe helyezték, a folyó vízminősége annyit javult, hogy a kisebb mellékágakból a halak újra megtelepedhettek a Kis-Szamosban. Innen is láthatjuk, mekkora jelentőségük van ezeknek a kis, látszólag jelentéktelen dombvidéki patakoknak – tájékoztatott Nagy András Attila biológus.

Habár az utóbbi évtizedekben is jelentős ember által okozott negatív hatások érték a folyót, ezek még nem értek el egy olyan kritikus szintet, amely a vízminőségre kényes kagylókat veszélyeztetné, amelyek újból jelen vannak a folyóban – derült ki az Apáthy István Egyesület uniós projektje keretében végzett felmérésből.

A szivárványos ökle csakis úgy tud szaporodni, ha élőhelyén kagylók is jelen vannak. Ennek a halfajnak a nősténye ikráit a kagyló kopoltyúiba juttatja, és a hím ott termékenyíti meg az ezeket. A kikelt halivadékok egy darabig a kagyló kopoltyúlemezei között maradnak, ahol védelmet és bőséges oxigénellátást kapnak. 9-10 mm hosszú lárvaként hagyják el a kagylót, és utána gyorsan növekednek.

A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) nemcsak különleges szaporodási szokása miatt érdemel figyelmet: ez az egyik legkisebb méretű őshonos halfaj Romániában, alig 6-9 cm-re nő meg. Az ívási időszaka április végétől júliusig tart. Ilyenkor a hím a szivárvány minden színében pompázik, innen kapta nevét is. Oldala zöld és ibolyáskék, a hasa vörös, a hát és a farok alatti úszója élénkpiros, fekete szegéllyel. A fején apró, fehér nászkiütések jelennek meg. A szaporodási időszakon kívül az öklék szürkészöld színűek, oldaluk ezüstös, hasuk ezüstfehér. Jellegzetességük az oldalukon húzódó fényes, kékes-türkizzöldes sáv. Úszói enyhén sárgás árnyalatúak vagy rózsaszínűek.

Egyébként ne gondoljuk, hogy a keltetőedényként használt kagyló megsínyli a kihasználást: nemcsak a kagyló segít az öklének a szaporodásban, hanem az ökle is hozzájárul a kagyló lárváinak túlélésében és terjedésében. A kapcsolat tehát a kölcsönös előnyökért alakult ki; amikor az ökleivadékok elhagyják a kagylót, bőrükön hordozzák a megkapaszkodott kagylólárvákat, amelyek 1-2 hónapig az ivadékon táplálkoznak, majd arról leválva felnőtt kagylóként folytatják életüket.

???????????????????????????????
Fotók: Nagy András Attila

Az ökle ivadékai kerekesférgeket, apró planktonrákokat, később pedig nagyobb rovarlárvákat fogyasztanak. A felnőtt öklék lebegő algákat, planktonrákokat, növényi részeket esznek.

???????????????????????????????

szivarvanyosokle3_NAA

A szivárványos ökle a Natura 2000-es védett területek hálózatának jelölő faja. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb részén megtalálható. Európában a ritka és sebezhető fajok közé tartozik, ezért kapott törvényi védelmet. Helyenként tömegesen fordul elő a Dunában és mellékfolyóiban, a Rajnában, az Elba és a Visztula vízrendszerében. Megtalálható a Duna romániai szakaszán Baziaştól a deltáig. A legtöbb folyóban előfordul, főleg a holtágakban, tavakban, ugyanis kedveli a homokos vagy iszapos fenekű, lassú folyású vizeket.

A szivárványos ökle jól alkalmazkodik az akváriumi életkörülményekhez, de engedély nélkül, csupán saját szórakozásunkra nem szabad fogságban tartani, csak tudományos céllal. Nagy létszámú populációi ellenére ha a halászoknak a horgára kerül (ennek nagyon kicsi a valószínűsége), javallott visszadobni, hiszen amúgyis legföljebb csalihalnak alkalmas pici termete és kesernyés íze miatt. Jelentős szerepe van azonban a táplálékláncban, a ragadozó fajok táplálékaként.

A ROSCI0394 kóddal ellátott, 117 hektáros védett terület Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek) és Szamosújvár közelében található. A Kis-Szamosnak – azaz a Meleg- és Hideg-Szamos egyesülése alatti szakasznak – ez az egyetlen védett szakasza, a többé-kevésbé háborítatlan holtágrendszer egy igazán különleges vízparti élővilágnak ad otthont Péterháza és Szentbenedek között. A kutatók tavaly mérték fel a védett fajok állományát a területen, köztük a szivárványos ökléét is. Júniusban 245 egyedet észleltek, augusztusban pedig 1138-at.

A szakemberek a vidra és az itt élő halfajok miatt javasolják a védett terület kiterjesztését. A védett fajok megőrzése szempontjából jelentős intézkedés lesz, hogy a partmenti fákat nem szabad kivágni: ezek nagyon fontosak a halaknak, nemcsak árnyékot biztosítanak, hanem rengeteg táplálék hull be róluk a vízbe, gyökereik között pedig búvóhelyet találnak. Ugyanezen fáknak jelentős szerepe van az árvízvédelemben is, parterősítésként szolgálnak. A kutatók sürgetik a vegyszerhasználat visszaszorítását is a védett terület szomszédságában, mert a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok szennyezik a folyót (nagyobb esőzésekkor ezek a talajból bemosódnak a folyóba).

szivarvanyos_okle_rajz_FE
Rajzolta: Ferencz Erzsébet

A Kis-Szamos védett területének felmérése egy uniós projekt keretében folyt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők itt, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!