Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 23.9.2015

A vegyszerek, a szennyvíz és a dési gát veszélyezteti a Kis-Szamos védett halait

Fotók: Nagy András Attila

Fotók: Nagy András Attila

Több más védett faj mellett homoki küllő (Kessler-küllő), latin nevén Romanogobio kessleri (régebbi nevén Gobio kessleri) is él a Kis-Szamos védett, mintegy tíz kilométer hosszú szakaszán, vagyis a Kolozs megyei Kis-Szamos Natura 2000-es területen. A védett terület közösségi jelentőségű fajainak felmérése során sajnos csupán egyetlen példányt találtak a kutatók, azt is a védett területen kívül. A terület kezelési tervében egy sor olyan intézkedést javasolnak, amelyek a még megtalálható védett fajok populációinak megőrzését célozzák.

A ROSCI0394 kóddal ellátott, 117 hektáros védett terület Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek) és Szamosújvár közelében található. Kolozs megye legnagyobb folyójának ez az egyetlen védett szakasza, a többé-kevésbé háborítatlan holtágrendszer egy igazán különleges vízparti élővilágnak ad otthont Péterháza és Szentbenedek között.

A halászoknak Romániában fontos ismerniük a 2007/57-es Sürgősségi Kormányrendeletet, amely tartalmazza a védett halfajokat. Ezeket kifogni és hazavinni tilos. Védettségi státusszal rendelkezik a homoki küllő is, amelyből a Kis-Szamosban valószínűleg már kevés van. Általában ritkán esik horgászok zsákmányává, kis termetének köszönhetően legtöbb esetben visszadobják, egyesek „szeméthalnak” tartván partra vetik vagy hazaviszik a „macskának”. A másik három, hozzá nagymértékben hasonló küllőfajtól nem különböztetik meg. Mivel a Romániában található négy küllőfaj közül három védettséget élvez, bármelyik küllőfaj kifogása esetén ajánlott ezek szabadon engedése.

Ahogyan minden ökoszisztémában, a folyókban is a legkisebb élőlénytől a legnagyobbig fontos szerepe van a különböző fajoknak az ökoszisztéma és a tápláléklánc működésében: a kis, jelentéktelennek tűnő halak a nagyobb ragadozó halaknak vagy pl. a vidrának jelentenek táplálékot, ugyanakkor egyes gerinctelen állatok túlszaporodását is megakadályozhatják.

A homoki küllő is pont egy ilyen kisméretű, nem feltűnő halfaj, oldalán sötét foltokkal. Hossza általában 10 centiméter, kivételes esetekben pár centivel nagyobb. Feje közepesen nagy, farokúszója hosszú, erősen kivágott; faroknyele elvékonyodó, gömbölyded (és nem lapos mint a halványfoltú küllő esetében), torka és melle pikkelytelen. Ivarérettségét a második-harmadik életévében éri el, ívási időszaka áprilistól júniusig tart. Viszonylag kevés ikrát érlel, melyeket nem túl gyors sodrású, homokos-sóderes mederfenékre rak.

IMG_9032

A homoki küllő jellegzetes élőhelyei elsősorban a domb- és síkvidéki folyók homokos, kavicsos szakaszai. Kedveli a gyors sodrású, oxigéndús vizeket. A mederfenéken tartózkodik, ahol tápláléka a talaj algaszövedéke, apró férgek, rovarlárvák és rákok. A faj a Duna középső és alsó szakaszának mellékfolyóiban él, de megtalálható Délnyugat-Oroszországban és a lengyelországi Visztula felső szakaszán is. Romániában széles körben elterjedt, ám az utóbbi években eltűnt az Aranyos (Arieș) és a Berettyó (Barcău) folyóból, és lecsökkent az állománya a Nagy-Küküllő (Târnava Mare), Maros (Mureș), Argeș és Suceava folyóban.

A homoki küllőt és más halfajokat Kolozsvár környékén elsősorban a nem megfelelően tisztított és a folyóba engedett szennyvíz, a folyók fragmentálódása (gátak, betonlépcsők jelenléte) illetve a felelőtlen „árvízvédelmi munkálatok”veszélyeztetik. Désen a gát sajnos megakadályozza a halak vándorlását, így a faj képtelen visszahódítani a gát fölötti szakaszokat, ahonnan az ipari szennyeződéseknek köszönhetően (nagy valószínűség szerint még a múlt rendszerben) eltűnt.

IMG_0622

Ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy invazív halfajok (pl. az alábbi látható kínai razbóra – Pseudorasbora parva) szorítják ki az őshonos fajokat természetes élőhelyeikről.

Pseudorasbora_parva_specieinvaziva

A Kis-Szamos védett szakasza melletti mezőgazdasági területeken a gyomirtó, rovarirtó szerek alkalmazása befolyásolja negatívan a vízi élőlényeket. Bizonyos vegyszereknek olyan hatásuk van, hogy feloldják a halak nyálkás bevonatát, és ezzel utat adnak a baktériumoknak. A halak így megfertőződnek, és elpusztulhatnak. A kutatók ezért sürgetik a vegyszerhasználat visszaszorítását a védett terület szomszédságában.

A szakemberek a vidra és az itt élő halfajok miatt javasolják a védett terület kiterjesztését. A védett fajok megőrzése szempontjából jelentős intézkedés lesz, hogy a partmenti fákat nem szabad kivágni: ezek nagyon fontosak a halaknak, nemcsak árnyékot biztosítanak, hanem rengeteg táplálék hull be róluk a vízbe, gyökereik között pedig búvóhelyet találnak. Ugyanezen fáknak jelentős szerepe van az árvízvédelemben is, parterősítésként szolgálnak.

A felmérés közben észleltek olyan fajokat is, amelyek nem szerepelnek a Natura 2000-es terület listáján és közösségi érdekeltségűek: ilyen például a halványfoltú küllő, amelyből 34 egyedet találtak, vagy a kárpáti márna, melyből 461 egyedet találtak. A Kis-Szamoson végzett kutatások során a mintavételezés elektromos halászgéppel történt (a kutatóknak speciális minisztériumi engedélyre van ehhez szükségük), a halakat elektromos áram segítségével sokkolták, kiemelték a vízből, majd a szükséges adatok begyűjtése után visszaengedték.

Nagy András Attila kutató munka közben. Fotó: Szabó Loránd Vilmos

Nagy András Attila kutató munka közben. Fotó: Szabó Loránd Vilmos

Fotó: Gál Zsolt

Fotó: Gál Zsolt

A Kis-Szamos védett területének felmérése egy uniós projekt keretében folyt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők a natura2000clujkolozsvar.com-on, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Vizauer Csaba
    Közzétéve: 24.9.2015, 12:18 am

    Két kérdésem lenne, csak a pontosítás kedvéért:
    1. A Kis-Szamos részét képzi-e vagy sem a Hideg- illetve a Meleg-Szamos? Mert ha igen, akkor a “Kolozs megye legnagyobb folyójának ez az egyetlen védett szakasza” kijelentés téves. Ugyanis a ROSCI0002 Erdélyi-szigethegység (Apuseni) és a ROSCI0233 Hideg-Szamos (Somesul Rece) Natura2000 területek magukba foglalják a Szamos felső szakaszait, és mindkét szakasz Kolozs megyében található (értem én, hogy más szinttáj és itt már más védett halfajok találhatóak, de akkor is kellene pontosítani).
    2. Mit takar a “dési gát” kifejezés? Dés közelében két gát is található, az egyik a Kis-Szamoson, Szentbenedek közelében, a Kis- és Nagy-Szamos egyesülésétől folyó mentén mért kb. 3,7 km-re, a másik a Nagy-Szamoson, Mikeháza közelében, a két Szamos egyesülésétől kb. 1,3 km-re. Esetleg ez utóbbi érdemelné ki inkább a dési gát elnevezést a városhoz való közelsége miatt. A fotón a szentbenedeki gát látható, és gondolom főleg azzal van gond a Kis-Szamos védett halainak védelme szempontjából :)

Szólj hozzá!