Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 25.8.2015

Az akác és a fenyők kivágását javasolják a biológusok a kolozsvári Bükkben

Gyertyános-tölgyes a kolozsvári Bükkben. Fotó: Kuhn Thomas

Gyertyános-tölgyes a kolozsvári Bükkben. Fotó: Kuhn Thomas

A kolozsvári Bükk sokunk számára “Az Erdőt” jelenti, ahová sétálni, kirándulni indulhatunk, árnyas ösvényeken élvezhetjük az elviselhetetlen kánikula elől menekülve a friss, a városénál több fokkal hűvösebb levegőt. A Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es terület valóban Kolozsvár tüdejének számít, ezért a legtöbb itt lakó valószínűleg egyetértene azzal, hogy az erdőnek meg kell maradnia. Kérdés, hogy elég-e annyi a védelemhez, hogy nem szabad letarolni, és amit kitermelnek, azok helyére csemetéket kell ültetni – mindegy, hogy milyen fafajtákat?

Az erdő nemcsak fák összessége, hanem egy komplex ökoszisztéma, ahol minden fajnak megvan a maga szerepe. Nem mindegy tehát, hogy milyen fákat, milyen mennyiségben vágunk ki, és mit ültetünk helyébe.

A Bükkben, ahogy a neve is utal rá, a bükkös és egyéb üde lomberdők a jellemzőek. Ezen élőhelyeknek az egyik jellegzetes típusa a gyertyános-tölgyes. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak gyertyánból, tölgyből és bükkből állhat egy ilyen erdő lombkoronaszintje: a kocsányos (Quercus robur) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), bükk (Fagus sylvatica) és gyertyán (Carpinus betulus) mellett megtalálható benne a vadcseresznye (Prunus avium), hársfajok (Tilia sp.), mezei juhar (Acer campestre), rezgő nyár (Populus tremula) és más fafajok is. Árnyékukban alakul ki a cserjeszint, ahol a leggyakoribb cserjefajok: a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), mogyoró (Corylus avellana), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), fagyal (Ligustrum vulgare), tatárjuhar (Acer tataricum), vadrózsa (Rosa canina) és mások, amelyek gyümölcsükkel táplálékot, ágaikkal fészkelő- vagy búvóhelyet nyújtanak/biztosítanak a kistermetű madár-  és emlősfajoknak.

A gyertyános-tölgyes egy elterjedt erdőtípus Románia alacsonyabban fekvő, dombvidéki területein. A Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es terület 1667 hektárjából 309 hektárt borít be ez az erdőtípus, amelynek két változatát is felmérték a kutatók (a közép-európai és a dacikus gyertyános erdőt). Számos védett fajnak nyújt élőhelyet, kezdve a talajszinttől a lombkoronaszintig, az erdő árnyékos helyeit preferáló növény- és rovarfajoktól az odvakban tanyászó denevérekig és egyéb kisemlősökig és az ágakon fészkelő és táplálkozó madarakig. A fakitermelés azonban – még ha nem tarvágást alkalmaznak, hanem kíméletesebb módozatokat, például szálaló vágást – erőteljesen leronthatja ezeknek az élőhelyeknek a minőségét.

Fotó: Kuhn Thomas

Fotó: Kuhn Thomas

A Bükkben még megtalálható gyertyános-tölgyeseknek csupán egynegyede van jónak mondható állapotban. Az erdészeti beavatkozások nem tettek jót, az élőhely fajösszetétele sok esetben átalakulóban van. A kocsánytalan tölgy fontos “kelléke”, szereplője ennek az élőhelynek, ám a kutatók azt tapasztalták, ez a fafaj kiszorulóban van a nevét viselő erdőtípusból. Az állománya nem regenerálódik, az újraültetésekkor pedig helyét lucfenyő (Picea abies), duglászfenyők (Pseudotsuga sp.) és akác foglalta el az emberi beavatkozás következtében. Ezt az erdészeti gyakorlatot a jövőben mindenképpen felül kell vizsgálni.

Ugyanígy a holt faanyag eltávolítását is be kellene szüntetni. A korhadt, kidőlt fáknak is kulcsszerepük van ugyanis egy erdő ökoszisztémájában: rengeteg, a táplálékláncban fontos szerepet játszó rovarnak nyújtanak táplálékot, búvóhelyet. Úgyszintén, a fakorhasztó (fát bontó) gombák számára is elsődleges a holt fa jelenléte az erdőben. A Bükkben még megtalálható ritka erdei orchideafélék is nagy mértékben függnek a korhadt szerves anyag jelenlététől: ezek a növényfajok a gombákkal kötöttek partnerséget (szimbiózis), táplálékfelvételüket a gyökereikhez kapcsoltan élő gombafajok segítik. A védett terület felmérése során a kutatók többek között a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), bíboribolya nőszőfű (Epipactis purpurata), a parazita életmódú madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) vagy a vaníliaillatú fehér sarkvirág (Platanthera bifolia) példányait is megtalálták. Jó tudni, nemcsak a trópusokon vagy kertészetekben tenyésznek az orchideafélék, hanem őshonos lakói a Kolozsvár környéki erdőknek.

Cephalanthera longifolia. Fotó: Szabó Anna

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia). Fotó: Szabó Anna

Epipactis purpurata. Fotó: Szabó Anna

Bíboribolya nőszőfű (Epipactis purpurata). Fotó: Szabó Anna

Neottia nidus-avis. Fotó: Szabó Anna

Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis). Fotó: Szabó Anna

Platanthera. Fotó: Mátis Attila

Fehér sarkvirág (Platanthera bifolia). Fotó: Mátis Attila

Az erdészeti beavatkozások, az utak kiépítése, a város terjeszkedése, az intenzív turizmus az erdős élőhely feldarabolódását és degradálódását okozta, ami nagy veszélyt jelent az itt élő fajokra, és hosszú távon az eltűnésükhöz vezethet. Olyan invazív fajok terjeszkednek a megváltozott élőhelyre, mint a fehér akác (Robinia pseudacacia) vagy a kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora). Szoros együttműködésre van szükség az erdészekkel annak érdekében, hogy a vágásokat csak pontszerű beavatkozásként, az erdő természetes megújulását segítve végezzék, illetve szükséges az invazív fajok (pl. kimondottan az akác) és az élőhelytípusnak (erdő jellegének) és helyi adottságoknak nem megfelelő tűlevelűek eltávolítása – javasolják a kutatók a védett terület kezelési tervében.

A gyertyános-tölgyes élőhelyek felmérése egy uniós projekt keretében folyt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők a natura2000clujkolozsvar.com honlapon, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!