Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 30.7.2015

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető).

Csibi Magor: meg kell érteni a konfliktusok okát

Csibi Magor, a WWF Románia programigazgatója is úgy véli, el kell választani a petíció tartalmát azon politikusi kijelentésekétől, amelyek a benyújtását kísérték. “Alapjában véve vannak a petíciónak olyan pontjai, amelyekkel mi is egyetértünk. A nagyragadozók helyzetének kezelésére stratégiára van szükség, és a jelenlegi keretet, törvénykezést nagy mértékben újra kell gondolni. Nem lehet sem a medvének, sem a farkaspopulációnak megoldani a kezelését úgy, hogy csak egy irányból közelítjük meg a problémát. Hogy tartós és alkalmazható megoldások születhessenek, ahhoz amikor medvéről beszélünk, erdőről is kell beszélni, erdeigyümölcsökről és gombákról, hulladékgazdálkodásról és etetésről, valamint a helyi közösségek hosszú távú jövőjéről és a korszerűtlen, sokszor a törvény mezsgyéjén mozgó vadászati tevékenységekről is.”

Csibi szerint nem a tünetekre – a konfliktusokra – kellene figyelni, és “kézenfekvő” megoldásokat keresni. “Ha a problémát valóban orvosolni, megoldani szeretnénk, akkor ez nem elég. Ehhez meg kell tudni, hogy mekkora a medvepopuláció, mivel az erre vonatkozó adatok nem hitelesek. Meg kell érteni a konfliktusok okát, és meg kell keresni a lehetséges megoldásokat.”

A WWF egyetért azzal is, hogy a keletkezett károkat meg kell téríteni. “Erre a keret létezik, az alkalmazás tökéletesítése viszont pont a politikai és adminisztratív szereplők kezében van” – mutatott rá Csibi Magor.

Azzal viszont egyáltalán nem értenek egyet, hogy “adatok és stratégiák hiányában olyan extrém beavatkozásokat ajánljanak különböző tisztségviselők – akik a probléma kialakulásában vagy hiányos kezelésében direkt szerepet játszottak –, mint a vadászati kvóták drasztikus növelése. Az ehhez hasonló, agresszívan megfogalmazott vélemények nem megoldási stratégiákat, hanem ellentéteket generálnak, ami hosszú távon sem a természetnek, sem a helyi közösségeknek, sem a különböző adminisztratív struktúráknak nem jó” – összegzett Csibi Magor.

Hogyan lehetne javítani a kárpótlások rendszerét?

A WWF Románia ökológusa, Cristian-Remus Papp több javaslatot is megfogalmazott, amellyel a vadkárok utáni kárpótlások rendszerét javítani lehetne Romániában.

Olyan törvénymódosításokat kell hozni, amelyek megkönnyítik és hatékonyabbá teszik a károk felmérését. Ez feltételezi azt is, hogy a kárfelmérés és kárkifizetés bürokratikus jellegét csökkentik. Nagyon sok károsultat ez ugyanis elbátortalanít abban, hogy egyáltalán értesítse a kárról a hatóságokat. Ehelyett az emberek “megtorló” és önbíráskodó akciókba kezdenek, amelyek számukra súlyos testi sérülésekkel vagy akár halállal végződhetnek.

A másik probléma, hogy nincs elegendő keret a kártérítésekre. Például Kolozs megyében még a 2013-as károkat sem fizették ki. A káralap folyamatos finanszírozását tehát kormányzati szinten meg kell oldani. Hasonlóképpen a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni: villanypásztorok felszerelése, képzett juhászkutyák alkalmazása, a hulladék megfelelő, medvebiztos tárolása stb. Ebben a hatóságoknak támogatniuk kellene az embereket. Ha a megelőzés hatékony, az ember-medve konfliktusok száma csökkenne.

Cristian-Remus Papp azt is elmagyarázta, ezeknek a konfliktusoknak a többsége annak következtében alakul ki, hogy az emberek elfoglalták a vadállatok élőhelyét (ide tartozik az erdeigyümölcs-szedés, a lakott területek közelében történő hulladéktárolás, az engedély nélküli építkezés a vadonban, a vadállatok élőhelyét átszelő utak és autópályák építése. A sajtóban megjelenő medve-ember konfliktusokat tematizáló híreknek feltétlenül meg kellene említeniük ezeket a tényezőket, hiszen a konfliktusok többségét a természetre nehezedő antropogén nyomás, az emberi beavatkozások okozzák.

“Tánczos Barna nyilatkozata sem tudományos érvekre, sem pedig hihető statisztikákra nem alapoz. Nagyon egyszerűen visszaverhető érvelés ez” – nyilatkozta az ökológus.

Kanadában a medvék sokkal kedvezőbb körülmények között élnek, de a szaporodási rátájuk így is csupán 4%. Mégis, ültessük át ezt az értéket hazai körülmények közé. Romániai kontextusban, ha a hivatalos 6000-es létszámból indulunk ki, az évi 4%-os növekedés 240 új egyedet jelentene. Ennél azonban sokkal magasabb az éves vadászati kvóta, legutóbb 450 medvét lehetett volna kilőni, ugyanakkor hozzáadódik sajnos az egyre gyakoribb orvvadászat eredményeképpen kilőtt medvék száma is.

“Gyakorlatilag az a tény, hogy több medvét látunk, annak köszönhető, hogy a medve élőhelye egyre csökken, és emiatt a faj egyedei a korábbinál eltérően kisebb területekkel is megelégszenek. Innen jönnek az emberrel való konfliktusok, hiszen nő a faj egyedei közötti versengés, és egyes medvék kénytelenek az emberlakta településeken beszerezni élelmüket, sok esetben teljesen észrevehetetlen módon egyébként. Ám ezek a medvék mindinkább hozzászoknak az élelemforráshoz és az ember jelenlétéhez, egyre kíváncsibbak és merészebbek lesznek, ami a konfliktusok kialakulásának fontos tényezője” – magyarázta az ökológus.

A zöldek befolyásolják a törvényeket? Szeretnénk mi…

Tánczos nyilatkozataira reagálva Csibi Magor leszögezte, teljesen valószerűtlen az az állítás, hogy a jogszabályok megalkotásakor csak a medveszakértők és a zöld szervezetek véleménye számított.

“Mi nem vagyunk semmilyen jogalkotói testületnek szavazattal rendelkező tagjai, ugyanakkor, ha a mi véleményünket figyelembe vették volna, akkor létezett volna már legalább egy valós felmérés a medvepopulációról a Kárpát-medencében, hogy a közéleti és szakmai vitáknak legyen valós kiindulópontja. Évek óta kérünk egy ilyen felmérést, és ugyancsak évek óta kérünk egy széleskörű konzultációt, amely célja egy stratégia kidolgozása a nagyragadozók számára. Ez a kérés meghallgatásra talált, viszont Korodi Attila (volt környezetvédelmi miniszter – szerk.megj.) kikerült a kormányból, mire a stratégiáját bemutathatta volna” – idézte fel.

A természetet egy állatkerthez hasonlítani csak úgy lehet, hogyha nem értjük meg a természet által betöltött szerepet a társadalmunkban – hívta fel a figyelmet a WWF-igazgató.

“Erdély-szerte évezredek óta élnek a helyi közösségek harmóniában a természettel, úgy hogy ezt olyan értéknek tekintik, amelyet tisztelni és megbecsülni kell. A természet a közösség számára nemcsak az egyik alapvető jövedelmi és megélhetési forrás, hanem a kultúránk és identitásunk szerves része. Ebben a rendszerben a fáknak, a növényeknek és az állatvilágnak megvan a sajátos szerepe évmilliók óta, nem azért, mert az emberi társadalmat így szolgálja ki a legjobban, hanem mert csak így tud tökéletesen működni és újra meg újra megújulni. Ha mi úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer állatkerthez hasonló, amelyet úgy írunk és úgy gondolunk át baltával és puskával, ahogy ez nekünk tetszik, tévedünk. És e tévedéseket ugyancsak mi fogjuk megfizetni, kamatostól” – szögezte le Csibi Magor.

Címkék: , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!