Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 29.7.2015

Kárpótlást kapnának az erdőtulajdonosok, ha erdejük nem kitermelhető?

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Egy olyan kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki a kormány, melynek értelmében azok az erdőtulajdonosok, akik a környezetvédelmi szabályozás miatt nem termelhetnek ki fát, öt éven keresztül évi legtöbb 500 eurót kapjanak kárpótlásként. Márk-Nagy Jánost kértük meg, elemezze a jogszabálytervezet rendelkezéseit.

A tervezet értelmében öt év után a kárpótlás értéke csökkenne maximum 200 euróra. A kárpótlást azok kapnák, akiknek például magasan fekvő területeken van erdejük; akik érintetlen vagy természetközeli erdőséget birtokolnak; vagy akiknek olyan helyen található az erdeje, ahol kulcsfontosságú, hogy megmaradjon az erdőborítás, pl. meredek hegyoldalakon, erózió által sújtott területeken stb. A kárpótlás bevezetésének költségét a 2015–2020 időszakban 297 millió lejre becsülik.

P1460602

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti elnöke szerint nehéz előrelátni, lesz-e tényleges pozitív hatása a rendeletnek az erdők kitermelésének visszafogása szempontjából, mivel Romániában a gyakorlat ritkán egyezik az elmélettel. Ugyanakkor kevesli az előirányzott pénzt, főleg az első évre.

Hiányosságok és pozitívumok

A tervezet jelenlegi formája szerint csak azok kapják a kárpótlást, akiknek érvényes üzemtervük van az erdejükre, és az üzemterv T1 vagy T2-es kategóriába (vagyis sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű, természetvédelmi értékű) sorolja a Natura 2000-es területen található erdejüket.

“A rengeteg kis erdőtulajdonosnak a legtöbb esetben nincs üzemterve, ergo nem kaphat kárpótlást. A nagyobb tulajdonosoknak, magánerdészeteknek, közbirtokosságoknak többnyire van üzemterve, de a legtöbbször pont azért nem sorolták be erdejük érintett részeit a T1 és T2 kategóriába, mert eddig nem volt kárpótlás rá. Még a védett terület kezelői és a környezetvédelmi ügynökségek sem erőltették ezt a besorolást. Vagy ha nem volt (nincs) elfogadott kezelési tervük a védett területeknek, nem volt mivel alátámasztani a T1 vagy T2 védelmi státus bevezetését. Ez egy ördögi kör” – nyilatkozta a TOTB-nek a természetvédelmi szakértő.

Azt azonban mindenképp pozitív dolognak tartja, ha a kárpótlást most bevezetik, mert esélyt ad a holtpontról való elmozdulásra, és könnyebb lesz rávenni az erdőtulajdonosokat, hogy készíttessenek üzemtervet, sőt, hogy társuljanak ennek érdekében.

Hangsúlyozta, az, hogy 500 eurót fognak kapni a tulajdonosok (ahogyan bizonyos médiabeszámolókban megjelent), így megfogalmazva nem igaz, ugyanis ez a maximális összeg, amit az első 5 évben kaphatnak, de a kárpótlás konkrét összegét alapvetően a ki nem termelt famennyiség és az erdő minősége alapján állapítják meg. Öt év után pedig legtöbb 200 eurót kaphatnak a tulajdonosok.

“Persze az is jókora összeg, ha azt vesszük, hogy hosszú távon, az erdő megfelelő kezelésével egy ciklus alatt (ami pl. tölgynél 120-130 év) nem igazán lehet ennyi profitot kihozni évente egy hektár erdőből” – magyarázta.

Jogi káosz

Sajnos azonban a kárpótlás nem fedezi a természetvédelmi területek (rezervaţie naturală), csak a tudományos rezervátumok (rezervaţie ştiinţifică) tulajdonosainak kárát. Pedig az üzemtervek tervezési normái előírják, hogy a legszigorúbb védelmi kategóriába (T1) kerüljenek a természetvédelmi területek, azaz – elvileg – semmiféle kitermelés nem történhetne bennük.

A természetvédelmi területeken lévő erdőkre egyébként több jogszabály is vonatkozik, és ezek bizonyos pontokon ellentmondanak egymásnak. A védett területek törvénye általában szigorúbb, és a természetvédelmet helyezi előtérbe, míg az erdészeti üzemtervek tervezési normái “lazábbak”, megengedőbbek, jogi kiskapukra adnak lehetőséget. Ez esetben viszont paradox módon pont ez utóbbi írja elő, hogy egyáltalán nem szabadna hozzányúlni a természetvédelmi területek erdőségeihez – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra Márk-Nagy János.

P1460625

A jogi káoszban az erdészek is szelektíven alkalmazzák a törvényeket: ami megfelel az érdekeiknek, azt tartják be a normákból. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az üzemterv-normákat olyan miniszteri rendelettel fogadták el, amelyek utólag nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben, mint ahogy egyébként az erdészeti üzemtervek sem. Egy sokkal erősebb, európai uniós direktíván alapuló jogszabály szerint már 2004 óta kötelező lenne környezetvédelmi jóváhagyást kérni az üzemtervekre is, ehhez képest ez nagyon ritkán történt meg, csupán az utóbbi években indították el az erdészetek ennek alkalmazását, ám, ha problémás esetek merülnek fel, abbahagyják az engedélyeztetési eljárást.

A szatmári EKE a gondnokságába tartozó Túr Menti Védett Területen például egy engedéllyel nem rendelkező tarvágás miatt tett feljelentést. A munkálatra volt viszont a kitermelőknek egy minisztérium által kibocsátott jóváhagyása. “Nem szabadna elfogadni egy olyan üzemtervet, amire nincs környezetvédelmi engedély kiadva, ezért a bíróságon azt is kértük, indítsanak nyomozást a minisztérium munkatársa ellen is, aki aláírta a jóváhagyást anélkül, hogy lett volna környezetvédelmi engedély” – mondta el a szakértő.

A legalitás peremén lehet a zavarosban halászni

Márk-Nagy János meglátása szerint gyakorlatilag az összes erdészet félhivatalosan, a legalitás peremén működik Romániában, pedig 2004 óta több mint tíz év telt el, lehetett volna alkalmazni az uniós direktívát.

A joghézagok, ellentmondások és jogi kiskapuk világa azoknak kedvez, akiknek megéri a zavarosban halászni – vélte. Erre a jogi káoszra majd még rátesznek egy lapáttal a természetvédelmi területek kezelési tervei is. Ezeknek szigorúan elsősorban az élőhelyek és fajok védelmét kell szem előtt tartaniuk. Viszont sok esetben olyan intézkedések szerepelnek bennük, amelyek ellentmondanak az erdészeti normáknak. Egy példa: az erdőkből a száraz fa eltávolítása erdészeti norma, de természetvédelmi normák szerint a kiszáradt, kikorhadt fákat is meg kell tartani az erdőben, hiszen fontos szerepük van.

Mindebből várhatóan még több probléma lesz, amelyeket magunk előtt görgetünk mindaddig, amíg nem lesz egy egységes szabályozás – fogalmazott Márk-Nagy János.

Ám ahelyett, hogy errefele haladnánk, még a mintegy másfél hónapja elfogadott erdészeti törvény is újabb problémákat generál. Az üzemtervek esetében például úgy rendelkezik, hogy ha a kitermelő megkapta a minisztériumi szakbizottságtól a jóváhagyást, akkor alkalmazni lehet a tervet, vagyis – a Romsilva értelmezésében – a környezetvédelmi engedély nélkül is meg lehet kezdeni a kitermelést. Természetesen ez jogilag sincs rendben, viszont az ellenkezés, bizonyítás, a helyes értelmezés bírósági úton való kikényszerítése a természetvédőkre hárul.

Az új erdészeti törvény egy másik rendelkezése, hogy kevesebb mint tíz hektáros erdőtulajdon esetén nem kell üzemtervet készíttessen a tulajdonos, hanem, ha van szerződése egy erdészettel, kibélyegeztethet és kitermelhet hektáronként 3 köbméter fát évente. (Amúgy már erre is van kiskapu: a magánerdészetek ezt úgy értelmezik, hogy legtöbb tíz hektár lehet ugyanazon a tulajdonlapon, de ha valakinek van száz hektárja mondjuk 11 tulajdonlapon, azaz 11, tíz hektárnál kisebb darabban, akkor is ezt a szabályt követik.)

Emiatt a kis erdőtulajdonosokat semmi nem is motiválja arra, hogy üzemtervet készíttessenek. Minden évben kitermelnék, amit ki lehet, de semmiféle víziójuk nincs arról, hosszú távon mi lesz az erdővel. Sokan a legszebb fákat vágatják ki, amit mindaddig folytatnak, amíg az erdő leromlik, degradált minősítést kap, amit az erdészeti normák értelmében már kötelesek tarvágni, még védett terülten is, és a nulláról újraültetni – sorolta a visszásságokat Márk-Nagy János. (Korábban egy miniszteri rendelet értelmében legtöbb 5 köbmétert lehetett vágni takarító vágás gyanánt – tăieri de igienă -, amivel a kiszáradt, betegségek által megtámadott fákat távolították el.) Rengeteg ilyen erdészeti trükk van, amit a törvény szellemének kijátszására használnak az erdészek – tette hozzá.

A kárpótlások mostani bevezetésével viszont azt reméli, sokan lesznek, akik elkészíttetik az üzemtervet, és a T1 és T2 kategóriába teszik erdejüket. Szatmár megyében sok magánszemély mondta korábban, ha lenne kárpótlás, nem foglalkozna az erdeje kitermelésével, amire mindeddig kénytelen volt, hogy legalább az adót és az erdő őrzését kifizethesse.

Kimaradnak a köztulajdonban lévő erdők?

Sajnos, a tervezet jelenlegi formájában sem az állami, sem az önkormányzati, községi erdők ki nem termelése esetén nem jár kárpótlás, emiatt jogosan háboroghatnak a polgármesteri hivatalok. Ők, ha nem kerülnek be a kárpótlási keretbe, nem lesznek motiváltak abban, hogy ne vágjanak.

A július 23-án feltöltött tervezet egyébként jelenleg közvitán van, a környezetvédelmi minisztérium illetékes munkatársai a publikálás dátumától számított harminc napig várják a javaslatokat, hozzászólásokat. Márk-Nagy János elmondta, a Natura 2000 Koalícióban jelenleg elemzik a tervezetet, és már fogalmazódtak meg módosító javaslatok.

Címkék: , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!