Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 27.5.2015

Franciaországban megtiltották a szupermarketeknek, hogy kidobják a fölösleges élelmiszert

kaja
photo by myzsy via shutterstock.com

A francia szupermarketeknek tilos lesz kidobni és megsemmisíteni a nem eladott élelmiszereket, ehelyett kötelezően alapítványoknak vagy állatétkeztetés céljára felajánlaniuk. Az új törvényt az ételpazarlás megfékezésére hozták.

A francia országgyűlés egyhangúlag szavazta meg a törvény elfogadását, mivel Franciaország járványszerű ételpazarlással küzd, ami rávilágított a hatalmas ételforgalmazó cégek és az ételért küzdeni kényszerülő emberek közötti hatalmas szakadékra.

A képviselők ritka, pártközi egyetértésére reagálva a közép-jobboldali Yves Jégo képviselő a parlamentben elmondta, hogy „abszolút sürgető ügyről van szó – a jótékonysági alapítványok kétségbeesettek az élelmet illetően. A legmegindítóbb ezzel a törvénnyel kapcsolatban az, hogy nyithatunk olyan emberek felé, akik szenvednek.”

A szupermarketeknek tilos lesz a megmaradt ételek szándékos elrontása azért, hogy azok ehetetlenné váljanak. A 4305 köbméternyi vagy ennél nagyobb mennyiségű élelmiszerekkel rendelkező vállalatoknak szerződést kell kötniük valamely jótékonysági alapítvánnyal jövő júliusig, vagy szembenézni a következményekkel, amelyek 75 000 euróig terjedő pénzbírságot vagy két év börtönbüntetést is jelenthetnek.

„Felháborító látni, ahogy a szupermarketek ehető ételekkel teli szemétkonténerekbe fertőtlenítőszert öntenek” – mondta a szocialista megbízott, Guillaume Garot, korábbi élelmiszeripari miniszter, aki a javaslatot kezdeményezte.

Az elmúlt években a francia média rávilágított, hogy szegény családok, diákok, munkanélküliek és hajléktalanok éjszakánként szupermarketek szemetesládáiban keresnek élelmet maguknak a túlélésért. Olyan ehető árucikkek után kutatnak a konténerekben, amelyek kidobásra kerültek, amint a szavatossági idejük lejárta közeledett.

Azonban számos szupermarket ehetetlenné tette ezeket az ételeket fertőtlenítőszerekkel, hogy megelőzze a lehetséges ételmérgezést, amit a fogyasztásuk okozhat. Más áruházak szándékosan elzárt raktárakban gyűjtötték ezeket az élelmiszereket a szemétszállítók számára, hogy megfékezzék az ebből táplálkozókat.

A szemeteskonténerekből való étkezés nem kockázatmentes – többeket, akik joghurtokért, sajtokért vagy félkész pizza után kutattak, a rendőrség állított meg, és lopás vádjával kellett szembenézniük. 2011-ben egy 59 éves, hat gyermekes családapa, aki egy Monoprix szupermarketben dolgozik minimálbérért, majdnem elvesztette az állását, miután egy munkatársa riasztotta a biztonsági őröket, látva, hogy a férfi hat dinnyét és két salátát vett ki egy szemetesládából.

Lobbicsoportok, újrahasznosító megmozdulások és élelmezési mozgalmak már évek óta reflektorfénybe állítják a szemét kérdését Franciaországban. A Gars’pilleurs nevű, Lyon-ban alapított csoport tagjai például gumikesztyűben kiszedik az ételeket a szemetesládákból, majd a következő reggel szétosztják azokat az utcán, hogy felhívják a figyelmet a hulladék kérdéskörére, a szegénységre és az ételpazarlásra.

kaja2
photo by Vlue via shutterstock.com

A csoport másik néggyel együtt nyilatkozatot tett közzé idén, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszeróriások kötelezése a megmaradt étel alapítványoknak való továbbítására nem más, mint egy „hamis és veszélyes képzet egy varázslatos megoldásról” az ételpazarlás megállítására. Szerintük a törvény azt az illúziót kelti, hogy a szupermarketek megteszik a tőlük telhetőt, és eltereli a figyelmet az élelmiszeripar túltermeléséről.

A törvény a fentieken kívül bevezet egy élelmiszerpazarlásról szóló oktatási programot is az iskolákba és vállalkozások számára, valamint egy februártól érvénybe lépő intézkedést, amely értelmében el kell távolítani a szavatossági dátumokat a friss élelmiszerekről.

Ez az intézkedés egy szélesebb körű program része annak érdekében, hogy felére csökkentsék az ételpazarlás mértékét 2025-re. Hivatalos becslések szerint egy átlagos francia ember évente 20-30 kg ételt dob ki, amiből 7 kg ekkor még az eredeti csomagolásában van. Ez országos szinten elérheti a 20 milliárd euró értéket.

A 7,1 millió tonna, évente kidobásra kerülő ételből Franciaországban 67% fogyasztók, 15% éttermek, 11% pedig boltok által kerül a konténerekbe. A világon pedig 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül hulladékba.

A Fédération du Commerce et de la Distribution (Kereskedelmi és Elosztási Szövetség), amely nagy szupermarketeket képvisel, kritizálta a tervet: „A törvény mind a célját, mind a szándékát illetően rossz, mivel ezek az áruházak csupán 5%-os élelmiszer-pazarlással működnek, mégis új tiltások hárulnak rájuk” – mondta Jacques Creyssel, a szervezet vezetője. „Ők már most is kiemelkedő élelemadományozók, lévén, hogy 4 500 áruház kötött megállapodást különböző jótékonysági szervezetekkel.”

Egy parlamenti jelentésben kikötötték, hogy a törvény nem tehet terhet az alapítványokra azzal, hogy olyan ételeket továbbítanak nekik, amelyeket azonnal fel kell használni, és az a feladat sem hárulhat rájuk, hogy kiválogassák az adományból az összenyomódott gyümölcsöket vagy a megromlott ételt. A szupermarketek szerint az alapítványoknak tökéletesen fel kell készülniük a szükséges berendezésekkel, hűtőkkel és teherautókkal, hogy kezelni tudják az ételadományokat.

A törvény megszületéséért egy párizsi önkormányzati tanácsnok, Arash Derambarsh tette a legtöbbet, aki egy párizsi külvárosban kezdett harcolni a még fogyasztható élelmiszerek kidobása ellen. A férfi által kezdeményezett, 200 ezer aláírást összegyűjtő és több híresség támogatását is bíró kampány mindössze négy hónap alatt sikeresen meggyőzte a francia parlamenti képviselők többségét arról, érdemes törvényben megtiltani a kereskedőknek a hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek kidobását, valamint hogy szándékosan tönkretegyék a kidobott élelmiszert, amely még segíthetne a szeméttárolókban ételt kereső rászorulókon. Derambarsh szeretné, ha a törvényt minél több más ország is átvenné.

Ez pedig itthon sem ártana: Romániában jelenleg illegális az élelmiszerek újrahasznosítása: a nagy mennyiségben kidobott élelmiszerek vagy a szemétbe kerülnek, vagy a Protan nevű hulladékgazdálkodási vállalathoz. Az országunk uniós szinten a kilencedik helyen áll a pazarlás terén, mindeddig kevés az olyan kezdeményezés, amely ezen segítene.

theguardian, mti, totb

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!