Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 25.3.2015

Védett éjjeli lepke tűnhetett el a kolozsvári Bükkből és Malomvölgyből

eriogaster_catax_rl
Fotó: Rákosy László

Nem akadtak nyomára a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es területen a sárga gyapjasszövőnek (Eriogaster catax) – derült ki a védett terület fajainak és élőhelyeinek tavaly lezárult, az Apáthy István Egyesület uniós projektjének keretében készült felméréséből.

Ez a védett éjjeli lepke több más ritka, nappali lepkefajjal együtt a védett terület egyik jelölő faja. A Natura 2000-es területeket elsősorban a jelölő fajok populációinak és élőhelyeinek védelmében jelölik ki európai irányelvek alapján.

Az éjjeli lepkék nyári estéken eléggé egyformának tűnnek, legföljebb méretük alapján különbözteti meg őket a laikus szem. Nem szeretjük általában, ha a verandán a lámpa körül megjelennek, vagy ha a nyitva hagyott ablakon keresztül bejönnek és “burungoznak”. Mégis, egy egészséges ökoszisztéma fontos részei ők is, például táplálékul szolgálnak a denevéreknek.. Egy igazi állatbarát nem lecsapja, hanem óvatosan – hogy a szárnyát meg ne sértse – egy üres befőttesüvegbe vagy pohárba fogja az eltévedt lepkét, és kint a szabadban elengedi.

A lepkék legfontosabb mozgásszerve a szárnyuk. Míg a nappali lepkék másodpercenként tízszer-tizenötször verdesnek, az éjszakai lepkék negyvenszer-kilencvenszer csapdosnak szárnyukkal, ezért repülnek “surrogva”.

A sárga gyapjasszövő egy nagyon különleges éjjeli lepke, amely európai szinten veszélyeztetett. Ahol a biológusok észlelték jelenlétét, ott is csupán szigetszerűen fordul elő, ezért az állomány becslése mindig gondot okoz. Európában Dél-Spanyolországtól Közép-Európáig, sőt Oroszország déli részéig terjed az élőhelye; Romániában elvileg az egész országban előfordul, de csak ritkán lehet találkozni a fajjal. Biztosan nem ő az, aki egyszer csak berepül a verandánkra; ám abban, hogy fennmaradjon, a mi segítségünkre is szüksége van. A legismertebb és egyelőre a legnagyobbnak tartott romániai állománya a Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000 területen él, Zsukiménes közelében, ahol az elmúlt években a gyepégetés és a cserjeirtás következtében a populáció mérete jelentősen megcsappant.

Hogy ismerjük fel a sárga gyapjasszövőt? A lepke szárnyfesztávolsága 14-17 mm-től 30-35 mm-ig változhat. A test és a szárnyak téglavörösek, szürkésen árnyaltak, a szárny alsó egyharmada lilás. Az elülső szárnyakon egy-egy fehér pötty van, a hímek esetében kicsit nagyobb, mint a nőstényeknél. A hímek testmérete viszont kisebb. A has végén egy fehéres szürkés szőrcsomó (bojt) található. Rokona, amellyel össze is lehet téveszteni, a vörhenyes gyapjasszövő (Eriogaster rimicola). A sárga gyapjasszövő felső szárnyán a fehér pöttyöt egy sötét szegély veszi körül, a vörhenyes gyapjasszövő szárnyfoltját nem határolja semmi. Azon kívül a vörhenyes gyapjasszövő csak tölgylevelekkel táplálkozik, és inkább délen fordul elő. Egy másik hozzá közelálló faj a barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris), ez a faj sokkal sötétebb színezetű, a fehér pöttynek nála sincs kontűrje, ráadásul nem is szabályos pötty, hanem inkább kicsi fehér folt. A sárga gyapjasszövő petéi körülbelül 50 mm hosszúak, feketék, világos szürke bojttal.

A faj főképp bozótosokban fordul elő, melegkedvelő növényzetben, lejtők, domboldalak déli oldalán, a gyepeken, erdőszéleken található kökényes-galagonyás bokorcsoportokat kedveli. Magyarországi kutatások azt mutatják, a 2 méternél magasabb bokrokat csak elvétve használja peterakásra. Változatos élőhelyeket népesít be: réteket, cserjés legelőket, lombhullató erdők szélét. Ritkán fordul elő zárt bozótosban, azokat kedveli, ahova elér a napsugár, és felmelegedhet.

A nőstény a petéket vékony, de erős ágakra rakja, és egy nyálkás anyaggal vonja be, így telelnek át. Március végén vagy áprilisban kelnek ki a lárvák. A kikelés időpontja gyakran megegyezik az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) virágzásával. A lárvák gyorsan fejlődnek, egy hónap alatt utolsó fejlődési stádiumukba érnek. A fiatal lárvák eleinte közös szövedékben – hernyófészekben – élnek. A későbbi lárvastádiumokban hosszabb “szőrök” borítják a lárvák testét, és szétszélednek, ezt követően már csak egyesével találhatunk egyedeket. A kifejlett lepkék szeptemberben, októberben repülnek.

A felmérés során sajnos sem hernyót, sem pedig kifejlett egyedeket nem találtak a szakemberek, így a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es területen nem bizonyított a faj jelenléte. A tápnövény főleg a védett terület északnyugati, nyugati részén volt jelen. A sárga gyapjasszövőt veszélyeztető tényezők között a felmérők a következő tényezőket azonosították: túllegeltetés, égetés, az élőhely degradálódása, feldarabolódása. A védett terület kezelési tervébe belefoglalták, hogy a faj védelmében szükséges a tápnövény élőhelyének védelme (elsősorban a galagonyáé és a szilvaféléké), illetve a túlzott legeltetés és az égetéssel történő területtisztítás betiltása.

Miért kellene bármit is tenni egy olyan faj érdekében, amely már lehet, hogy el is tűnt a védett területről? Egyrészt ezt nem tudhatjuk biztosan, hogy eltűnt, ahhoz további, ismételt felmérések szükségesek; másrészt ezek az intézkedések nemcsak a sárga gyapjasszövő, hanem más védett fajok fennmaradását is szolgálják (köztük a korábban bemutatott tarkalepkékét vagy boglárkafélékét). Ezért is nagyon fontos az érintett lakosság – vagyis Kolozsvár, Szászfenes, Erdőfelek és Tordatúr község lakóinak – tájékoztatása a fajról és annak veszélyeztetett helyzetéről.

Sorozatunk három védett terület fajainak és élőhelyeinek megismertetéséhez járul hozzá. A bemutatott felmérések a védett fajok állományainak felbecslését és potenciális élőhelyeinek feltérképezését célozták, ami a területek kezelési tervének elkészítéséhez volt szükséges.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők honlapunkon, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várunk.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!