Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 28.2.2015

Politikusok és a WWF örülnek neki, a Zöld Erdély Egyesület azonban aggódik az új erdészeti kerettörvény miatt

erdoize
photo by Lightspring via shutterstock.com

Hét évvel azután, hogy elfogadták az első változatot, és négy éves vita után az új változatról, új erdészeti kerettörvénye van Romániának. A törvény elvileg a helyi kitermelőknek jobban kedvez, mint a monopóliumban levő cégeknek, bevezeti az ökoszisztémák használatáért az adót, és katalógusba veszi az érintetlen erdőségeket. Az, hogy hatékony lesz-e, még nem tudjuk, tekintve, hogy nagyon fontos, hogy alkalmazzák is majd.

UPDATE: A Zöld Erdély Egyesület külön közleményben foglalta össze kifogásait az erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatban

A törvény kapcsán több magas rangú politikus is optimistán nyilatkozott, köztük Victor Ponta miniszterelnök, és Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. Hozzájuk csatlakozik Costel Bucur, a WWF erdőszakértője. „Egy jó keretet teremtettek az erdőgazdálkodás megjavítására, a törvényezést azonban ésszel kell változtatni, hogy a pozitív hatások előjöjjenek” – mondja Bucur.

A kerettörvény első nagy előnye, hogy meghatározza az állami tulajdonban levő fa árusításának elveit, és előnyt teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a fa értékét jobban ki szeretnék használni. A kerettörvény ugyanakkor lerakja az alapjait annak, hogy megadóztassanak vállalatokat az erdei ökoszisztéma használatáért.

„Az erdők adminisztrátorainak, tulajdonosaiknak jövedelme eddig csak a fák eladásából származhatott, most lehetőség nyílik arra, hogy máshonnan szerezzenek bevételt, pontosabban az erdei ökoszisztémákat használókból közvetve vagy közvetetten profitálóktól” – magyarázta Costel Bucur. A szakértő kifejtette, hogyan is lehet ezt érteni: egy erdőségnek sok funkciója van: védi a talajt, utakat, ha áthaladnak benne, stb. Mindenki örülhet neki, ha az egyben marad, de ebből a tulajdonos veszít. Az új törvény lehetővé fogja tenni, hogy a tulajdonosokat azok kompenzálják, akik előnyöket szereznek az erdő egyben maradásából.

Az érintetlen erdőségek védelme lehetőleg szintén megvalósul, amint elkészül a róluk szóló katalógus: ezekben tilos lesz kitermelést folytatni, ellenőrizni és biztosítani fogják őket az egész országban.

„A törvény lehetőséget ad a kiserdő-tulajdonosoknak, hogy szerződéseket kössenek erdészeti őrségekkel, így maximum három köbméter fát termelhetnek majd ki hektáronként. Sokan azt mondták, ezzel nagy erdőterületeket fogunk elveszíteni az ellenőrzés alól, több mint egy millió hektárt, de a 3 köbméter hektáronként sokkal kevesebb, mint az eddigi védelmi rendszerben” – mondta Korodi a Green Reportnak.

Az új erdészeti törvény kimondja, hogy egy gazdasági csoport egy fafajtának csupán 30%-át termelheti ki egy adott területről, ugyanakkor a kitermelt fa minimum 40%-át helyileg kell feldolgozni. Az EU-s exportot az előírások miatt nem lehet szabályozni, a Kínába tartót viszont igen, így várhatóan kevesebb fa fog a Távol-Keletre szállítódni.

A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a faeladás egy kormányrendeletekkel szabályozott rendszer szerint fog történni, amely a következő irányelveket fogja majd követni:

– a faanyagok jobb értékesítése
– az állófa értékesítését csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők végezhetik
– a falvak fejlesztése a helyi fafeldolgozás támogatásával
– prioritásként kezelni a helyi közösségek fűtőanyaggal való ellátását
– a faanyagok eladásának és kereskedelmének transzparenciája
– a rönkfát kitermelő vállalatnak legalább 40%-ot fel kell dolgoznia
– monopóliumellenes intézkedések behozatala, amelyt során elérik, hogy egy piaci szereplő az iparin fafeldolgozás során egy fafajnak csupán 30%-át birtokolhassa
– a bútorgyártók prioritást fognak élvezni az állam által birtokolt erdőkből kitermelt fa megvásárlásánál, egységes vételáron

Ezzel szemben a Zöld Erdély Egyesület úgy gondolja, az új kerettörvény megtartja a régi hiányosságait:

„Az 1990-től 2011-ig terjedő időszakban a hatóságok által konstatált illegális fakitermelés okozta kár értéke elérte az 5 milliárd eurót. Az illegális erdőkitermelések okozta problémák valós nagyságáról viszont csak akkor kaphatunk reális képet, ha ehhez még hozzáadjuk a hatóságok által nem konstatált vagy elhallgatott erdőirtásokat, valamint az ezek által generált árvizek okozta károkat, amelyek a jövőben valószínűleg fokozódni fognak. Mindezek az adatok összesítése világítana rá az illegális erdőirtás okozta probléma valós nagyságára, amely már aláássa az ország gazdaságát, az emberek egészséges környezethez való jogát, sőt nemzetbiztonsági kérdéssé vált.

Ebben a helyzetben egyértelmű prioritás kellene legyen a törvényhozók számára, hogy csökkentsék a megmaradt erdőkre nehezedő negatív antropikus nyomást, megakadályozzák a visszaéléseket és nagy hangsúlyt fektessenek az erdősítési programokra.

Ezzel ellentétben, áttanulmányozva a 46/2008-as törvényre vonatkozó, a szenátusban szeptember 17-én elfogadott, módosító javaslatot, akkor azt látjuk, hogy ez messze nem hoz megfelelő reformokat az erdővédelem.”

Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az új erdészeti törvényben megtalálhatóak a régi hiányosságai: a törvény nem átfogó (számtalan különböző szintű járulékos jogszabály kapcsolódik hozzá), a szabályozó, végrehajtó és ellenőrző erők túlságosan központosítottak és átpolitizáltak. Problémás még az átláthatóság hiánya, az erdészeti szektor alulfinanszírozottsága, az erdei utak létesítésének prioritásként való kezelése, amellyel pont a további fakitermelést segítik elő, a ROMSILVA érdekkonfliktusban való megtartása, hiszen sok esetben ez a felelős a védett területek megőrzéséért, miközben a rajta levő erdők kitermeltetéséből tartja fenn önmagát.

A Zöld Erdély Egyesület ugyanakkor elismeri, hogy van néhány hasznos pontja az új törvénynek (mint az érintetlen erdőségek katalógusának elkészítése, az erdei legeltetés megtiltása stb.), de szerintük számos más kifogásolnivaló akad.

green report/mediafax/romainacurata

Címkék: , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!