Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás, Urban Legend | 10.2.2015

Mégis a hidegtől fázunk meg? Úgy tűnik, igen!

influenza
photo by Photographee.eu via shutterstock.com

A hidegtől fázunk meg, vagy nem a hidegtől fázunk meg? Korábban egy cikkünkben amellett foglaltunk állást, hogy önmagában nem a hidegtől fázunk meg, hanem mindazoknak a körülményeknek az eredményeként, amit a hőmérséklet lehűlése teremt. Most azonban más mellett foglalunk állást.

A korábbi állításnak az volt az alapja, hogy a vírusokról annyit tudtak, hideg időben gyorsan képesek terjedni. A Német Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásai szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok körül speciális gél képződik, amely védelmet nyújt számukra. Magasabb hőmérsékleten, így például a légutakban, ez a bevonat feloldódik, és a kórokozók akadálytalanul terjedhetnek tovább a szervezetben.

A hűlés további okainak pedig azt tulajdonították, hogy télen kevesebb fényt kap a testünk, ezért lecsökken a D-vitamin szint, az immunrendszer pedig ennek következtében legyengül, kevésbé lesz hatékony a védekezés.

Most azonban hajlandóak vagyunk megváltoztatni a véleményünket a Yale kutatóinak köszönhetően. Ők ugyanis bebizonyították, hogy a náthát okozó vírus nemcsak azért támad könnyebben télen, mert ilyenkor a nyálkahártyák összehúzódnak, hanem mert a vírus jobban érzi magát alacsony hőmérsékleten: könnyebben szaporodik. A rhinovírusra ilyenkor kisebb immunválasz érkezik a szervezet részéről, ami azért nem jó, mert ez felel a legtöbb légúti megbetegedésért. A kutatók laboratóriumi kísérletet végeztek, és ilyen körülmények között a baktériumok sokkal hatékonyabbak voltak 33 ℃-on, mint a normális, 37 fokos testhőmérsékletben, a szervezet reakciója pedig sokkal gyengébb.

A legtöbb ember orra a hideg időben még akkor is elkezd folyni, ha épp nem gyűrte le a rhinovírus. A víztiszta, bő váladék megjelenése a hidegre allergiás embereknél elterjedtebb, de kialakulásának leggyakoribb oka a hidegre adott reflexes idegi válasz, ami az orrnyálkahártya mirigyeit váladéktermelésre ingerli. Ez az orrfolyás azonban azon túl, hogy kellemetlen, nagyon hasznos: a szervezet ennek segítségével könnyebben eltávolíthatja a beszippantott kórokozókat. Ha változik a váladék színe, akkor valószínűleg megjelentek a baktériumok, ha pedig nem áll el az orrfolyás, akkor nagy valószínűséggel már náthásak is vagyunk, de a szervezetünk nagyon igyekszik szabadulni a baktériumoktól, vírusoktól.

Szervezetünknek nemcsak a benti meleg, száraz és a kinti hideg levegő váltakozása megterhelő, de maga a hideg is. A 37 Celsius-foknál nyolc-tíz fokkal alacsonyabb hőmérséklet még nem ad okot didergésre, mivel a testünket körbevevő hőköpeny, azaz magasabb hőmérsékletű levegőréteg védelmet nyújt. Ennél nagyobb hidegben viszont a hőköpeny már nem elég hatékony, ezt főleg az arcunkon érezzük, mivel ezt nem védi ruha. A testről felszálló melegből orrunkra jut a legkevesebb, tehát ez kezd fázni először. Testrészeink hideg elleni védekezésében az ott található zsírmennyiség és vérellátás is szerepet játszik: a fül, orr, térd, az ujjak nemcsak zsírszövetben szegényebbek, de vérellátásuk is csökkenhet amiatt, hogy a szervezet elsősorban a létfontosságú szerveket tartja melegen.

national geographic/webbeteg

Címkék: , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Telegdi-Csetri Áron
    Közzétéve: 10.2.2015, 10:33 am

    a baktériumok vagy a vizsgált rhinovírusok voltak aktívabbak 33 Celsiusüfokon, mint 37-en? ha a baktériumok, mely baktériumok?
    lentebb: szervezetünk igyekszik szabadulni a baktériumoktól, vírusoktól: mivel e kettő között lényeges különbség van – konkrétan, a vírus nem élőlény, míg a baktérium igen – feltételezem, hogy nem ugyanaz a módja az ellenük való védekezésnek (orrfolyás).
    és gondolom, a vírusos meghűlést nem a baktériumok számlájára kell írnunk – mint azok, akik antibiotikumot szednek náthára éppen a fent leírt fogalomzavar miatt.
    kérem a zavart tisztázni, a cikket javítani!

Szólj hozzá!