Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 29.1.2015

Fur the people: a TOTB oknyomozása a szőrmekereskedelemről

blana-main1
Illusztráció:Ionuţ Dulămiţă

A prémből és a valódi bőrből készült luxustermékek elkészítéséhez számtalan állatot kínoznak és ölnek meg. Miért költenek az emberek olyan termékekre, amelyre igazából nincs is szükségük, és amelyek gyártásának hátterében mindennaposak a kegyetlen, állatkínzó praktikák? A “civilizált Európa” országain végigutazva, egy pénzről, marketingről, emberekről és állatokról szóló történet körvonalazódik. A fogyasztók igazi bőr iránti fetisizmusából az állatfarmok és a luxus-divatházak nyernek. Az iparág nyersanyagtermelői országról országra vándorolnak, amint valahonnan a törvények szigorítása miatt kiszorulnak, olyan helyet keresnek, ahol a törvénykezés megengedőbb: mint amilyen Románia. “A történet végére azt is megértettük, nemcsak a gazdagok járulnak hozzá ennek az iparnak a fenntartásához, hanem mi mindannyian” – Laura Ştefănuţ riportja.

Ştefănuţ finn állatvédő aktivistákkal egy ottani tenyészetbe is ellátogatott. Titokban, az éj leple alatt hatolnak be a farmra, hogy leleplező videókat készíthessenek, amelyet aztán bemutatnak a nyilvánosságnak. Készenlétben állnak, minden eshetőségre felkészültek, nemrég egyik társukat az őr úgy megverte, hogy kórházba került. A farmon a prémért tenyésztett állatok apró ketrecekben születnek, nőnek fel és ott éri őket a halál is (a munkások az állatok szájába és végbelébe helyeznek egy drótot, amelyet gombnyomással aktiválva kapják meg a halálos áramütést) . Az aktivisták csendben dolgoznak: filmeznek, majd visszavonulás közben eltüntetik a hóban hagyott lábnyomaikat.

A prémtermelés 80%-a hasonló körülmények között tenyésztett állatok legyilkolásából származik. Becslések szerint évente 100 de millió állatot mészárolnak le ennek érdekében. Finnország globálisan a második legnagyobb termelője a rókaprémnek, évi 4 millió rókát ölnek meg az ország nyugati részén található telepeken.

A farmokat támogatók érvelése szerint az iparág gazdasági fejlődést hoz a térségekbe, pénzt és munkahelyet biztosít a helyi lakosoknak.

A bírálók szerint viszont a prémipar jár a legmagasabb üvegházhatású gázkibocsátással: egyetlen ruhadarab gyártása négyszer olyan szennyező, mintha műszőrméből készülne. Az állatfarmok hulladéka a csatornarendszerbe kerül, szennyezi a vizeket, ez Kanadában is előfordult. A bőr konzerválására és feldolgozására toxikus anyagokat használnak, amelyek egy része a felhasználóhoz kerülve is a termékekben marad. Egy német kutatóintézet gyerekeknek szárt szőrmeruhát vizsgálva jutott arra az eredményre, hogy rákkeltő anyagokat tartalmaztak a megengedettnél százszor, sőt ezerszer nagyobb mértékben.

A jelentés a prémek mérgező voltáról itt tölthető le.

kimi
Save Kimi – a Vier Pfoten kampányának központi alakja ez a kis kölyökróka

Az etikai ellenérvek a következők: nem elfogadható állatok tenyésztése és kínzása, főleg hogy ezzel egyáltalán nem életbevágóan fontos terméket állít elő az ember – és tudva azt is, hogy már léteznek olyan helyettesítői a természetes szőrmének, amelyek pontosan úgy megfelelnek a célnak. Eben a kontextusban tovább kínozni az állatokat a rabszolgasághoz hasonlítható: a kihasználó számára anyagi haszonnal jár, hogy egy védtelen élőlény szenvedései nyomán profitot szerez.

Az Oikeutta Eläimille nevű finn állatvédő szervezet úgy véli, még akkor is szükséges betörniük és filmezniük a farmokon, ha ez a magánterületsértés kategóriájába tartozik. Mindenfajta farmon jártak már. Védőöltözékben lépnek be, hogy nehogy bevigyenek akaratlanul valami betegséget, ugyanakkor ez az aktivisták azonosítását is megnehezíti.

A legtöbb esetben egyébként nem is indul eljárás ellenük, ha elkapják őket: a farmtulajdonosok feltehetően félnek a nagyobb publicitástól.

Eddig több száz farmon filmeztek, és sehol nem tapasztaltak megfelelő körülményeket. Voltak egy disznófarmon is, amelyet kifele úgy reklámoztak a működtetők, hogy itt boldog állatok élnek jó körülmények köt; valójában azonban az állatok egymást falták föl sötét ketreceikben.

Finnország civilizált államként van elkönyvelve, amely betartja az Európai Tanács 1999-ben tett ajánlásait. A probléma azonban az, hogy utólag a testület is elégteleneknek nevezte ezeket az állatjólétet garantálni hivatott ajánlásokat.

2013-ban finn polgárok kérték a parlamenttől, tiltsa be a szőrmefarmokat. Több mint 70 ezren írták alá az erre vonatkozó petíciót. Bár végül a parlament nem szavazta meg a betiltást, a nyilvánosságban egyre nagyobb teret kapott a helyzettel elégedetlenek hangja.

Jelen pillanatban vannak olyan államok, amelyek betiltották a szőrmefarmokat, vannak, amelyekben ez a folyamat elindult, és olyanok is, amelyek az állatok helyzetét javító intézkedéseket fogadtak el. Ezek a változások az iparnak veszteségeket okoztak, és sok farm bezárt. Ugyanakkor sok vállalkozó igyekezett olyan országban megtelepedni, ahol a törvények megengedőbbek és a közvélemény sem annyira kritikus. Románia tökéletesnek bizonyult erre a szerepre.

Romániában jelenleg 13 szőrmefarm működik, és számuk növekvőben van. A román törvénykezésben nincsenek olyan standardok megfogalmazva, amelyeknek meg kellene felelni: sem a ketrecek mérete, anyaga, az etetés módja és a legyilkolás módszere nincs szabályozva. Az ágazat képviselőinek feltett szándéka, ha egész Európából “kiűzik” őket, akkor a világ más részeire költöztetik az üzletet, ahol nem okoznak galibát a környezetvédők.

Romániában 2012 óta a Vier Pfoten állatvédő szervezet kampányol az állatfarmok ellen, egy filmet is közzétettek az egyik szőrmetenyészetből. A sajtóban nagy teret kapott a téma, de a szabályozás nem változott.

Világszerte sajnos nő a szőrme iránti kereslet, elsősorban az ázsiai és az oroszországi piacon. Ha azonban sikerülne meggyőzni a nagy divatházakat, hogy ne használjanak prémet, fontos csatát nyernének az állatvédők ebben a hosszú háborúban.

A teljes riport elolvasható a totb.ro-n.

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!