Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 23.12.2014

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon.

Védett területek kezelése

A védett területek természetvédelmi kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével foglalkozó szervezetek és szakemberek állandó problémája egyrészt az állami finanszírozás hiánya, másrészt az a tény, hogy alig van eszközük eljárni az általuk tapasztalt törvényszegések ellen. Tehát ha azt tapasztalják, hogy illegálisan felégetnek egy botanikai rezervátumot, vagy egy “egyszerű” kaszálót, legelőt, ami számos védett fajnak az élőhelye is egyúttal, azon kívül, hogy megpróbálják dokumentálni, feljelentést tesznek a rendőrségen és a környezetvédelmi őrségnél, nem igazán tehetnek mást. A feljelentésnek pedig nem minden esetben lesz folyománya, ha egyáltalán sikerül beazonosítani az elkövetőket.

Több ilyen eset tapasztalata egyébként az idén arra késztette a szakmai és civil szférát, hogy lépjen: a Transindexen kezdeményeztünk egy aláírásgyűjtést az égetések ellen. Ennek köszönhetően az őrség ígéretet tett, hogy kiemelten figyelni fognak erre a problémára. Hargita megyében állítólag idén ősszel kevesebb is volt az ilyen eset. De mindaddig, amíg nem rendeződik az, hogy a területalapú támogatások utalásához kritérium legyen, hogy az illető megfelelően kezelte a területet, tehát nem gyufával kaszált, hanem kaszával, ahogy a nagyapja is tette annak idején, addig gyakorlatilag bármikor megtörténhet, ami többek között az alcsíki Borsáros láppal történt.

1978842_761611173856930_981289151_n
Fotó: ACCENT

Jövőtől remélhetőleg több védett terület kezelési terve is véglegessé válik, ami azt jelenti, hogy helyi szinten kvázi törvény jellege lesz, akkor már valamivel több eszköz kerül a természetvédők kezébe. Várhatóan kiterjesztésre kerül a védett területek hálózata is. Ez a vadátkelők szempontjából is fontos, amelyek ha konkrétan nincsenek védett területen, de védett területek közti átjárhatóságot biztosítanak, félő, hogy úgy járnak, mint a Tusnád és Tusnádfürdő közötti külterület, amelyet beépíthetővé nyilvánítanak hamarosan, mindössze 600 méteres sávot hagyva a medvéknek, hogy ott járjanak át.

Fás legelők

A fás legelők ökológiai, gazdasági, történelmi, esztétikai és kulturális értéket képviselő, kiemelkedően fontos tájelemek. Ha a fás legelők veszélyeztetettségének problémáját nem kezeljük prioritásként, a következő évtizedben nagyon sok fás legelőnk eltűnhet, illetve visszafordíthatatlanul átalakul, ami óriási veszteség lenne nemcsak Románia, de egész Európa számára. Az erdészeti törvény tervezetével kapcsolatban az RMDSZ egyik javaslata, hogy elismerjék a fás legelőket jellegzetes ökológiai és kulturális örökségként. A törvény várhatóan februárban kerül megvitatásra a parlamentben.

faslegelo2

A fás legelőkhöz is kapcsolódik a Remarkable Trees of Romania projekt, melynek célja, hogy az öreg fák ökoszisztéma-szolgáltatásaira felhívják az emberek figyelmét. Történeteket, fotókat gyűjtenek össze az országszerte még élő több száz éves faóriásokról. Az öreg fák roppant fontosak, pl. vannak olyan madárfajok, amelyek csak akkor tudnak fészket építeni, szaporodni, táplálkozni, ha az erdőben találnak erre megfelelő öreg fát. A fás legelőkön márpedig rengeteg famatuzsálem él.

Természetkárosítás árvízvédelem címén

A Nyárádmentén a mederszabályozás kapcsán a gondnokság próbál harcolni, hogy ha már megvalósítás útjára került egy árvízvédelmi projekt, legalább tartsák be a kivitelezők a törvények által is garantált követelményeket. Ha kibetonozol és feltúrsz egy patakot vagy folyót több kilométer hosszan, nyilvánvaló, hogy káros az élővilágra. De mi a helyzet akkor, ha az adott szerencsétlen vízfolyás nincs is védett területen vagy annak közelében? Simán átalakítják halott csatornává, ahogy a Kászon-patakát Kézdiszentlélek mellett. Mivel nem védett terület, gyakorlatilag a vízügy egyetlen kötelezettsége, hogy a projekt dokumentációját egy szűk időintervallumban „közvitára” bocsátja. Ha addig valaki ellenvetést tesz vagy más megoldásokat javasol, megvizsgálják (elfogadási kötelezettség nélkül), ám ha ez sem történik meg, indulhat a beruházás.

Az európai trend eközben egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállítása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vízi és vízparti ökoszisztémák helyreállítása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvízvédelmet is Európában. Nálunk vizes élőhelyek restaurációjával egyelőre nagyon kevesen foglalkoznak. De nem lenne egyszerűbb a meglévőket megtartani, mint aztán nagyon költségesen újra visszacsinálni őket?

Medvék elleni hadjárat

Már 2012-ben jelei voltak annak, hogy bizonyos köröknek érdekükben állhat a medvék ellen hangolni a közvélemény nagy részét. 2014-ben talán még inkább felerősödtek azok a vélemények, amelyek a medvék elszaporodására, az anyagi károkra és az emberek elleni támadásokra hivatkozva a kilövési kvóták emelését követelték. Valóban voltak jelentős anyagi károk (amelyeket azonban térít a környezetvédelmi minisztérium), és valóban történtek sajnálatos balesetek, emberek súlyosan megsérültek, ám a problémára a kilövés még csak tüneti kezelést sem biztosítana. Holisztikusabb látásmód, mentalitásváltás, a károk akadálytalan megtérítése, a konfliktusos helyzetek megértése és elkerülése, megelőzési intézkedések jelenthetnének megoldást. Domokos Csabával, a Milvus Csoport medveprogramjának vezetőjével tételesen cáfoltunk néhány közkeletűvé vált tévhitet a medvékkel kapcsolatban, ami talán segít jobban megérteni, hogyan kellene eljárnunk nekünk, embereknek, ha együtt szeretnénk élni ezzel a veszélyeztetett fajjal.

10799810_10152905713318081_635803335_n
Fotó: Milvus

A témának mindenképp lesz folytatása, hiszen várhatóan jövő év elején közvita indul „a barnamedve-populáció jobb menedzsmentjét megcélzó javaslatcsomag” kapcsán, amit a minisztérium dolgozott ki. Fontos, hogy ebben a közvitában a természetvédelemmel foglalkozó szakértők véleménye kellő súlyt kapjon.

Rewilding: bölények

Az év egyik legjobb pillanata az volt, mikor a Krassó-Szörény megyei Örményesen szemtanúi lehettünk annak, hogy 17 bölény érkezett a Szárkő-hegységbe a Rewilding Europe és a WWF Románia közös erőfeszítésének köszönhetően.

IMG_0392
Fotó: Balázsi-Pál Előd

A visszavadítási projekt folytatódik, azóta történt jó is és rossz is, az első itt született kis bölény elpusztult , felütötte fejét a kéknyelv-betegség, de a populáció összességében szépen alkalmazkodott az itteni viszonyokhoz, és hamarosan teljes szabadságnak örvendhetnek. Ráadásul évente fogják bővíteni a létszámot 20-30 új egyeddel.

Erdőirtás

Szinte hihetetlen, de lehetséges, hogy az illegális erdőirtás hamarosan ténylegesen meg fog szűnni az országban, köszönhetően annak, hogy idén ősszel bevezették az „erdőradarnak” nevezett technológiai újítást, amely segítségével már most jelentős mértékben visszaszorult a jelenség. A radar lényege, hogy egy-egy szállítmányt bármely állampolgár leellenőriztethet a rendőrséggel.

Eközben folytatódik a rétyi fafeldolgozó ügye is. A gyár, ahol évente 800 ezer köbméter fát terveznek feldolgozni, lassan teljesen felépül, dacára annak, hogy a civil szervezetek az építkezési engedély semmissé nyilvánításáért perelnek a bíróságon. A történetnek azonban messze nincs vége, mivel Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg egyesület alelnöke eléggé eltökélten nyilatkozott a TOTB erdőirtásról szervezett kolozsvári kerekasztalán, hogy folytatják az igazságszolgáltatás eszközeivel a harcot. Új per is indult az ügyben.

mindenki2
Fotó: Kulcsár Árpád

Élelmiszerpazarlás

Románia az élelmiszer-pazarlás szempontjából a kilencedik ország Európában, ennek ellenére alig vannak intézkedések ennek megfékezésére. A Think Outside the Box éppen ezért szervezett kerekasztalt a témáról, és kiderült, néhány megoldás már körvonalazódni látszik. Készül egy parlamenti szakbizottság, amely a pazarlás visszaszorítását célozza meg. A minisztérium célja, hogy ez a csökkenés 2020-ra 50%-os legyen. De emellett nagyon fontosak a különböző civil kezdeményezések is, amelyek szép eredményeket értek el.

Hulladékgazdálkodás

Románia csupán 1%-át hasznosítja újra a megtermelt hulladéknak, ez pedig természetesen a legrosszabb arány Európában. Az ebben a témában szervezett kerekasztalunkon megtudhattuk, hogy az ország által az EU felé vállalt kötelezettségekben a különböző magáncégek, civil szervezetek segítenek. Azonban nagy kérdés, hogy az 1% feltornázása hogyan valósulhatna meg.

Palagáz

A palagáz-kitermelés elleni tüntetések még tavaly ősszel elkezdődtek, de helyi „ellenállók” csoportja úgy töltötte a Szilveszter-estét is, hogy tiltakoztak a szonda felépítése ellen. A Chevront azonban nem lehetett megállítani, a faluban sokáig még szükségállapot uralkodott.

P1430617
Fotó: Bakk-Dávid Tímea

A kutatószonda végül aztán fel is épült, a Chevron viszont nem talált palagázt a környéken, a miniszterelnök meg nemrég (igaz, kampányidőszakban) kijelentette, hogy nincs is palagáz az országban. Ez persze nem föltétlenül igaz, a Chevronnak például Dobrudzsában is több helyen vannak kutatószondái. Nemrég pedig a New York Times arról cikkezett, hogy orosz pénzből tiltakoztak a hazai zöldek a kitermelések ellen. Az országban még számos helyen vannak kutatások, bármikor kirobbanhat a következő botrány.

Zagytározás

A zagy kezelése nem új keletű, időről időre történik egy-egy szivárgás a bezárt, és felügyelet nélkül maradt bányákból. Székelyföldön nemrég Csíkszentdomokoson volt ezzel probléma. Sokkal súlyosabb azonban az újmoldvai eset, ahol egy egykori réz- és cinkbánya tározóját az állam az Európai Bizottság többszöri figyelmeztetése ellenére sem biztosította, holott a szeles időben felszálló ólompor nagyon súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozhat. Románia ezért jövőre egy perrel fog szembesülni, és várhatóan komoly bírságot kell majd fizessen.

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!