Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 22.12.2014

Kihagyják a helyi közösségeket a Natura 2000-es hálózat kutatásaiból

Nagyon sok európai, a Natura 2000-es hálózathoz tartozó terület olyan kulturális tájak részét képezi, amelyek az ember és természet több évszázados együttélése során alakultak ki. Sok faj, élőhely, tájelem a hagyományos mezőgazdasági módszerek gyakorlásától függ, és fennmaradásuknak szükséges feltétele ezeknek a gyakorlatoknak a folytatása. Például a vöröshasú unka léte az időszakos tócsáktól függ, amelyeket nagyon nagy arányban az emberi tevékenység hoz létre (bivalyokkal való legeltetés, itatóhelyek stb.), emellett bizonyos növény- és állatfajok a kaszálásnak és legeltetésnek köszönhetően maradhatnak fenn. Azonban ezeknek a tevékenységeknek az intenzívebbé válása vagy éppen a felhagyása az élőhelyek és az azokat benépesítő fajok eltűnésével jár.

A Natura 2000-es területek kezelési terveinek kidolgozásához nagyon fontos a tudományos ismeret. Az EU támogatja ezeket a kutatásokat pl. a Környezetvédelmi Ágazati Program vagy a többéves futamidejű LIFE programok révén. Ahhoz azonban, hogy ezek a kutatások hasznosuljanak, nemcsak az ökológiai, hanem a társadalmi realitásokat is figyelembe kellene venniük. Milyen mértékben történik ez meg? Ezt vizsgálták romániai kutatók, akik a PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent cikkükben 572, a Natura 2000-es területekre vonatkozó, az EU teljes területéről származó tudományos publikációt értékeltek ki ebből a szempontból.

Azt találták, csak 2004 óta kezdtek ebben a témában publikációk megjelenni; a legtöbb tanulmány az ökológiai rendszereket (élőhelyeket, fajokat, ökoszisztémákat) elemzi, és csak nagyon kevés foglalkozik a társadalmi rendszerekkel (közpolitikákkal, társadalmi tőkével, ökoszisztéma-szolgáltatásokkal, kormányzással, a helyiekkel való interakcióval). Holisztikus, transzdiszciplináris, szociális-ökológiai szempontú tanulmányok viszont – kevés kivétellel – hiányoznak. Azok a publikációk, amelyek közpolitikákat elemeztek, a gyakorlatba ültetés nehézségeit hangsúlyozták, például a társadalmi elfogadottság elmaradását és/vagy a hatékonyság hiányát a politikák helyi szintű alkalmazásában.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A hagyományos mezőgazdasági módszerek a kis parcellákon alkalmazva egy mozaikos, fajokban rendkívül gazdag, dinamikus és alkalmazkodóképes tájat hoztak létre. A biodiverzitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú lenne megtalálni az életképes szociális és gazdasági megoldásokat annak érdekében, hogy fenn lehessen tartani ezt a fajta kezelést. A társadalmi rendszerekre vonatkozó tudományos kutatások fontos ismereteket generálhatnának erre vonatkozóan (a tanulmány szerzőinek fotói)

Viorel Popescu, a Bukaresti Tudományegyetem Környezeti és Hatástanulmányok Kutatóközpontjának kutatója szerint ezek az eredmények csak részben meglepőek. “Tudnivaló, hogy európai szinten nincs koherens vízió a Natura 2000 hálózat jövőjéről, és maga a tény, hogy a tudományos szakirodalom nagyrészt az ökológiai dimenzióra fókuszál, egyértelműsíti ezt a koordinációhiányt. Például a létező ökológiai és társadalomkutatásoknak nincs sok közös pontja, és csak néhány tagállamra koncentrálódnak (Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Görögország). Kelet- és Közép-Európa, ahol a Natura 2000-es hálózat területe az utóbbi tíz évben exponenciálisan nőtt, nem rendelkezik ökológiai vagy társadalomkutatásokkal ezen a téren; a védett területek fenntartható kezelésének szempontjából márpedig ezeknek az aspektusoknak a tudományos igényű megértésére lenne szükség.”

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A nedves gyepek a harisnak, egy Európa-szinten védett madárfajnak is fontos élőhelyei, amelyeket a legeltetés, kaszálás révén lehet fenntartani

A kutatók egy holisztikus, szociális-ökológiai vízió fontosságát hangsúlyozzák, ami ezeknek a védett területeknek a hatékony kezeléséhez elengedhetetlen lenne: mind a biodiverzitás megőrzésének, mind a helyi közösségek bevonásának szempontjából. A kultúrtájak nagy része szorosan kapcsolódó szociális-ökológiai rendszerként fejlődött ki; az embereknek közvetlen hozzáférésük volt a természeti erőforrásokhoz, ismerték azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyeket a táj biztosított, és megvolt a tudásuk ahhoz, hogy alkalmazzák azokat a kezelési gyakorlatokat, amelyekkel fenntartották ezeknek a szolgáltatásoknak a minőségét. Például hagyományosan megtisztították a legelőt a cserjéktől, de ugyanakkor értékelték is ezeket a bokrokat a gyümölcseik miatt, és a legelők bizonyos részein meghagyták azokat, ebből pedig sok fajnak is haszna származott. Ez a fajta tájhasználat – bár visszaszorulóban van – még működik Romániában. Egy ilyen tájban a társadalmi, gazdasági és ökológiai problémák egyidőben jelentkeznek, és egyszerre kellene őket megérteni és megközelíteni.

“Kevéssé valószínű, hogy a társadalmi és intézményi valóságot ignoráló konzervációs kezdeményezések hatékonyak legyenek Romániában, mivel az ökológiai és kulturális értékek részben az emberi értékekhez kapcsolódó gyakorlatok és rendszerek eredményei. A természeti örökség megőrzésébe fektetett pénzügyi források nagy része elvesz, nem járul hozzá azoknak az értékeknek a fenntartásához, amelyekért kiutalták, és az értékek erdoálása folytatódik. A helyi közösségek szintjén a természetmegőrzési törekvéseknek kötődniük kell a társadalmi és gazdasági tőkét erősítő aktivitásokhoz. A tudósoknak úttörőknek kell lenniük a kultúrtájak holisztikus, szociális-ökológiai szemlélete előmozdításában, és bátorítaniuk kell az inter- és transzdiszciplináris megközelítésmódot” – nyilatkozta Hartel Tibor, a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem előadótanára, a tanulmány társszerzője.

„Ezek a problémák onnan is erednek, ahogyan annak idején a Natura 2000-es hálózatot megalkották. Tipikus esete volt a felülről lefele (top-down) alkalmazott politikának, amelyet az Európai Bizottság kényszerített a tagállamokra. Ugyanakkor ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy egy páneurópai ökológiai hálózatot minél rövidebb idő alatt létre tudjanak hozni. A kutatási témák a hálózat gyors létrehozásából eredő problémákra reagáltak. Az első probléma az volt, hogy a Natura 2000-es hálózat kiterjesztést igényel, így a tanulmányok nagy része forgatókönyvekkel, a hatékonyság mérésével reagált. Majd megjelent a fajok konzervációs állapota egységes szempontok szerinti értékelésének problémája is. A helyi közösségek válaszát viszont nem értékelték ki, ezért a Natura 2000-es hálózatot ellenségesen, megértés nélkül utasítják el a teljes EU-ban, Romániában is. Így a tudományos világnak a következő feladata, hogy megértse, honnan indul ez az ellenséges viszonyulás, és felmérje, a társadalmat hogyan lehetne bevonni, hogy annak pozitív hatásai legyenek. A helyi közösségek bevonása nélkül a konfliktusok kiterjednek, és a Natura 2000-es hálózat csak egy újabb elvetélt próbálkozás lesz a biodiverzitás egységes adminisztrációjára” – véli Laurenţiu Rozylowicz, a Bukaresti Tudományegyetem Környezeti és Hatástanulmányok Kutatóközpontjának professzora, a tanulmány szerzője.

Pasunat cu bivoli
A bivalyokkal való legeltetés hagyományos, de eltűnőben lévő gazdasági tevékenység Romániában. A bivalyok fenntartják a kétéltűek számára kulcsfontosságú élőhelyeket, mint amilyenek az időszakos tócsák (fotó: Tóth Orsolya)

A teljes tanulmány itt elérhető: Popescu, V. D., Rozylowicz, L., Niculae, I. M., Cucu, A. L., & Hartel, T. (2014). Species, Habitats, Society: An Evaluation of Research Supporting EU’s Natura 2000 Network. PLoS ONE, 9(11), e113648.

Forrás: közlemény

Címkék: , , , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Simó Anikó
    Közzétéve: 23.12.2014, 1:23 am

    “A helyi közösségek szintjén a természetmegőrzési törekvéseknek kötődniük kell a társadalmi és gazdasági tőkét erősítő aktivitásokhoz.” – tehát a Natura 2000 kiértékelőiről és megbeszéléseiről nem hiányozhatnak a közvetlenül érintett társadalmi rétegek – hiszen nekik is ismerniük “kellene” e munkának a környezetre gyakorolt hatását.
    Áldott karácsonyi ünnepeket !

Szólj hozzá!