Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 30.7.2010

Az erdők rejtőzködő óriása

Egyesek szerint kedves, bohém óriások, mások szerint vérengző fenevadak. Egyesekben a gyerekkori mesék, rajzfilmek, játékok bájos világát idézi fel, és vannak, akik csak az éj folyamán a háziállatokat elrabló, termőföldeket megdézsmáló, esetenként akár az ember számára is veszélyes erdei fenevadat látják benne.

Domokos Csaba

A barnamedve (Ursus arctos) a medvék (Ursidae) családjának legelterjedtebb képviselője. Valamikor az északi félteke nagy részét benépesítette: Észak-Amerikát (a Jeges-tengertől Közép-Mexikóig), Európát, Észak-Afrikát, Közép és Észak-Ázsiát, illetve
Japánt. A különböző emberi tevékenységek és a célzott üldözés miatt mára egykori élőhelyének töredékére szorult vissza. A mai Európában is a barnamedvének meg kellett tanulnia az emberek közelében megélni-túlélni, hiszen más hely nemigen maradt e nagy területigényű faj számára.

A felnőtt barnamedvék a párosodási időszak kivételével magányosan élnek, de mozgáskörzeteik gyakran átfedődnek, és ezeket nem védik más medvékkel szemben. A mozgáskörzet nagysága elsősorban az adott területen fellelhető táplálék bőségétől függ, de fontos szempont a kor, ivar, rangsor, erőnlét, táplálkozási szokások, az adott élőhely földrajzi sajátosságai és az alkalmas búvóhelyek jelenléte, valamint esetenként az emberi zavarás mértéke.

Egy adott terület medveállományának sűrűsége az év folyamán változó. Függ az illető élőhely földrajzi jellegzetességeitől és az adott időpontban éppen fellelhető táplálék bőségétől. Időszakosan nagy számban gyűlhetnek össze bőséges táplálékforrások közelében (állati tetemek, erdei vagy termesztett gyümölcsökben gazdag területek, mezőgazdasági területek, hulladéktárolók). Ilyenkor az agresszív, domináns állatok elsőbbséget élveznek. Aktivitásuk az időjárási körülményektől, a táplálék bőségétől és helyenként az emberi tevékenységek zavaró hatásától függ. Olyan helyeken, ahol intenzív az emberi zavarás, gyakran teljesen éjszakai, rejtőzködő életmódra térnek át, míg máshol a nap bármely időszakában meg lehet figyelni aktív medvéket.

Ásott medvebarlang a Kis-Küküllő vízgyűjtő medencéjében

A téli álom egy alkalmazkodás a téli időszakra jellemző táplálékhiányhoz A barnamedvék kiáshatják saját maguknak a barlangokat, vagy pedig sziklarepedéseket, természetes barlangokat használnak. Esetenként kidőlt fák gyökerei között, vagy akár a szabadban (például egy fa lombkoronája alatt) is telelhetnek.

A téli álom (melyet sokan nem tartanak valódi hibernálásnak) közben az állat testhőmérséklete 4-5°C-kal csökken, szívverése pedig a normális 40-50 szívverés / percről 8-10-re csökken. A medvék a téli álom idején nem táplálkoznak, nem isznak, nem vizelnek, nem ürítenek, és a felhalmozott zsírkészletekből élnek. Bizonyos területeken, a táplálékban gazdag évek vagy az enyhe telek miatt, a medvék egész évben aktívak maradnak. A téli álom megzavarása, illetve a barlang elhagyása a felnőtt egyedek számára kockázatos, a fiatalok számára pedig néha végzetes kimenetelű.

A barnamedve mindenevő és ezt fogazata és emésztőcsatornájának módosulása is tükrözi. Jól fejlett szemfogakkal rendelkezik, amelyeket védekezésre, zsákmányolásra és a tetemek feldarabolására használ, a nagy őrlőfelülettel rendelkező zápfogai viszont a többnyire növényekből és gerinctelenekből álló étrenddel hozhatóak összefüggésbe. Emésztőcsatornája a húsevőkre jellemző tipikus ragadozó emésztőcsatorna, amely azonban kissé megnyúlt, hogy a túlnyomóan növényi eredetű étrend hatékonyabb emésztését és felszívódását szolgálja. Mivel nem rendelkezik a növényevők szakosodott szerveivel (mint például a vakbél), nem tudja megemészteni a növényi sejtfalakat, viszont képes hasznosítani a növényi fehérjéknek szinte a felét, valamint a keményítők és cukrok nagy részét. Ősszel rendkívül fontos, hogy magas táp- és energiaértékű táplálékhoz jusson, mivel ilyenkor halmozza fel a téli időszakra szükséges zsírtartalékokat.

A barnamedve hosszú életű faj, amely későn válik ivaréretté, szaporodási ciklusa elnyújtott, reprodukciós (szaporodási) rátája pedig alacsony. A 10-30 napos tüzelést megelőzően, vagy ezt követően egyik nem sem mutat szexuális érdeklődést a másik nem irányába. A párosodás május közepe és július között történik. Ebben az időszakban a nőstények akár több hímmel is párosodhatnak. A bocsok január és március között jönnek a világra. Az alom nagysága 1-4 között változik. A medvebocsok születéskor hozzávetőlegesen 0,5 kg-ot nyomnak, a szemük még nincs kinyílva. A kis medvék 2-3 éves korukig maradnak anyjukkal.

A fajt veszélyeztető tényezők közül a legfontosabbak: a megfelelő élőhelyek feldarabolódása (pl. a fejlődő úthálózat által), tönkretétele (egyre nagyobb méretű emberi térhódítás), az orvvadászat, valamint a viszonylag kevés tudományos információ a fajról (ezáltal az ezekre alapuló védelmi tevékenységek eredményessége is megkérdőjelezhető). A barnamedve manapság világszerte (így Romániában is) nemzetközi egyezmények és hazai törvények által egyaránt szigorúan védett faj.

Általában csak a mellső lábnyom árulkodik gazdája jelenlétéről (a hátsó láb nyoma inkább az emberére hasonlít)

A foci és a mezőgazdaság után talán a medve foglalja el az előkelő harmadik helyet azon témák listájában, amelyekhez mindenki ért Erdélyben. Ennek ellenére számos tévhit és mendemonda övezi e meglepő módon még mindig elég kevéssé ismert fajt. A következőkben a legelterjedtebbeket gyűjtöttük össze:

– nálunk nincsenek „fekete medvék” – Európában (és így nálunk is) csak a barnamedve fordul elő. Maga a megnevezés megtévesztő lehet, hiszen a faj egyedeinek színezete rendkívül változatos, így a barna minden árnyalatát felöleli, a sárgásbarnától egészen a szinte teljesen feketéig. (a fekete medve vagy baribál egy más faj, csak Észak-Amerikában fordul elő);
– nálunk nincsenek „örvös medvék” – habár egyes bocsok vagy akár felnőtt egyedek nyaka körül is egy világosabb sáv figyelhető meg, ezek az egyedek is „normális” barnamedvék (az örvös medve egy más faj, csak Ázsiában fordul elő);
– nincsenek „hangyász medvék”: bármely barnamedve szívesen fogyaszt hangyákat, illetve ezek tojásait, és mégsem marad kisebb, mint fajtársai;
– nincsenek „vérmedvék”: habár táplálékuknak kb. 80%-át növények alkotják, a medvék húsevők és szervezetük is sokkal hatékonyabban tudja hasznosítani az állati eredetű táplálékot. Ezért minden medve, hacsak teheti, húst fog fogyasztani. Viszont az ún. „vérmedvék” is előszeretettel fogyasztanak továbbra is növényi táplálékot.

Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés a medvékkel kapcsolatosan az, hogy mit kell tenni, ha megtámad egy medve? A kiábrándító válasz az, hogy nem létezik egy bevált „recept” az ilyen esetekre. A medvék intelligens, tanulékony állatok, melyek viselkedését egyénenkénti temperamentumuk, illetve korábbi élettapasztalataik befolyásolják, alakítják. A medvetámadásokról általánosan elmondható, hogy ezek – néhány esetet leszámítva – nem ragadozó jellegűek, hanem önvédelemből, a bocsok védelmezéséből, vagy pedig egy táplálékforrás emberek elleni védelmezéséből történnek.

A barnamedvét rejtőzködő életmódja miatt még a “medvés helyen” élők is csak ritkán pillantják meg

Több tényező járulhat hozzá egy medve agresszivitásának fokozásához. Ezek – csökkenő fontossági sorrendben – a következők: bocsok jelenléte, táplálék jelenléte, meglepetésszerű találkozás, barlangnál történő zavarás, illetve kutya jelenléte. Az általunk kivizsgált medvetámadások is ezen okokból kifolyólag történtek.

A legtöbb baleset megelőzhető azzal, hogy a medvét egyszerűen elkerülik, békén hagyják. A medve általában megpróbálja elkerülni az emberrel való találkozást. Ha mégis támadásra kerül sor, a legtöbb esetben a medve hamar otthagyja a megtámadott embert és elmenekül.

Felhasznált irodalom:
Pasitschniak-Arts, M. 1993. Ursus arctos. Mammalian Species No. 439, The American Society of Mammalogists
Swenson, J. E., Gerstl, N., Dahle, B., Zedrosser, A. 2000. Action Plan for the conservation of the Brown Bear (Ursus arctos) in Europe. Nature and environment, No. 114, Council of Europe Publishing
Sepsi, Á., Kohl, I. 1997. A Kárpáti barnamedvéről (Über den Karpatischen Braunbaren), Erdélyi Múzeum Egyesület
Mertens, A., Ionescu, O. 2000. Ursul – Biologie, ecologie şi management, Editura Haco
Domokos, Cs., Kecskés, A. 2005. Ragadozók és emberek – lehetséges békésen együttélniük Romániában?, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A szerző a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület barnamedve-védelmi és kutatási programjának koordinátora

Címkék: , , ,

9 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: terembura
    Közzétéve: 30.7.2010, 9:09 am

    ha annyira ritkán látni medvét, akkor hogy van az, hogy tusnádon mindig belebotlok? akárhányszor arra járok, mindig kerül egy mackótestvér?

  2. A hozzászólás szerzője: Imecs Istvan
    Közzétéve: 30.7.2010, 10:07 pm

    Én tusnádi vagyok, tusnádfürdői és elmondhatom, hogy közvetlen az erdő szélén lakom, így ‘medvék’ között nőttem fel:) Gyerekkori emlékeim között van, ahogy az éjszaka közepén kergetjük a medvéket a gyümölcsösünkből mert fel vannak mászva a fákra és letörik az ágakat, illetve múltheti emlékeim között van, hogy a nyúlpajta tetejét leszedték. Az, hogy tusnádon medvék vannak nem meglepő, egyrészt hegyekkel vagyunk körülvéve, ahol több barlang is van, télen mindeniknek van lakója. Nyáron turistaőrület van és akkor megtelik a város “2lábú medvékkel”:) Na de viccet félre téve, turistalátványosság volt és most is az a medve nálunk (és nem csak) sajnos, sokan nyáron abból élnek, hogy ‘beetetett’ helyekre jópénzért vendégeket csaloganak el medvelesre. Persze megy ez hivatalosan is, turisztikai szolgáltatásként. A nem megfelelő hulladéktárolás, medvecsalogatás, számukra ‘ingyenkaja’ mind arra enged következtetni, hogy a medvék jól alkalmazkodtak és mindezt kihasználják. Télen is elég gyakran látogatják a kukákat. Alkalmazkodóképességüket sok extrém helyzetben bizonyították, pl. Tusványosi koncert alatt a táborba bejott a maci és nem zavarták a decibellek. Valójában jó racionálisan megtanulni együttélni. Ne feledjük el, ők jóval előttünk ott voltak a jelenlegi Tusnádfürdő területén. Gratula a cikkhez, minden jót

  3. A hozzászólás szerzője: figyelő
    Közzétéve: 31.7.2010, 7:46 am

    Rejtőzködő? Mondják meg ezt legyenek szívesek a Tekerőpatakiaknak, a Gyergyószentmiklósiak, de akár a Brassóiaknak vagy a Prahova völgyében lakóknak is elmesélhetnék.
    Kedves bohém óriás? Garantálom, hogy ha majd összetalálkoznak vele, vagy ha látogatást tesz Önöknél, akkor nagyon meg fog változni a véleményük.

    • A hozzászólás szerzője: Domokos Csaba
      Közzétéve: 2.8.2010, 11:13 am

      Kedves terembura:

      Amint azt Imecs István is leírta válaszában, a medvék (és az emberek által becsalogatott medvék) jelenléte Tusnádon és környékén nem újkeletű. Ezt személyesen is megerősíthetem, hiszen 8 éves koromban én is néztem az erdő szélére kitett kifliket falatozó medvéket Tusnádfürdőn. És azt is tudom, hogy továbbra is etetik egyesek a medvéket, legyen az naív “jóindulatból”, vagy pedig öncélú megfontolásokból. Ugyanakkor az is tény, hogy Tusnád környéke megfelelő élőhely a medvék számára, a célzott etetés, a település nem megfelelő hulladékgazdálkosa, stb. pedig hamar megtanította a medvéket arra, hogy érdemes benézniük a településre is, mert itt könnyen táplálékhoz juthatnak. És általában ezek – végső soron maga az ember által létrehozott – az ember iránti félelmüket elvesztett, sőt az embert egyenesen táplálékforrással asszociáló állatok azok, amiket gyakran lehet látni (a legtöbbjük pontosabban érkezik, nap mint nap, mint a Tusnádon áthaladó vonatok).
      Sajnos ez nem egy egyedülálló eset Romániában és sajnos – mint más esetekben is – igazából semmi sem történik az orvoslására. Pedig megoldások léteznek: a medvéket etetni tilos (ezt ellenőrizni lehetne-kellene), léteznek medvebiztos kukák, villanypásztorok, elriasztó módszerek, stb. A helyzet igazából úgy az emberek, mint a medvék szempontjából igencsak ártalmassá válhat, és ez sajnos időnként meg is történik…

  4. A hozzászólás szerzője: Domokos Csaba
    Közzétéve: 2.8.2010, 11:19 am

    Kedves Imecs István:

    Köszönöm! Én csak annyit ajánlanék, hogy ha a medvék által okozott károk gyakoriak és anyagiakban is jelentősek, esetleg érdemes utánaérdeklődni egy villanypásztornak. Saját tapasztalataink szerint ezzel meg is oldódnak a problémák – mi szereltünk már ilyeneket esztenák és termőföldek köré is, és minden esetben 100 %-osan beváltak…

    Üdv,
    Csabi

  5. A hozzászólás szerzője: Domokos Csaba
    Közzétéve: 2.8.2010, 11:40 am

    Kedves figyelő:

    Lásd előző válaszaimat is.
    Rejtőzködő, igen, mert néhány esetet leszámítva (mint amilyeneket Ön is említett), valóban az. Amúgy az Ön által említett esetek nagyrészébene a faj normális viselkedésétől eltérő egyedekről van szó – ennek oka, mint azt már előzőleg is írtam, elsősorban a célzott vagy nem célzott etetés. Ez Brassóban meg a Prahova völgyén ugyanúgy folyik tovább, az itt élők meg a medvék kárára egyaránt… A többi helyzetet nem ismerem. Annyit még megjegyeznék a Brassó-beli Rakodó negyeddel kapcsolatosan, hogy ez a lakónegyed nemcsak hogy beépült a medvék hagyományos élőhelyére, itt azelőtt medveetetők is voltak, amelyeket a vadászok működtettek. Ugyanígy, míg a lakosok egy része retteg a medvéktől, egyes helyiek kézből etetik őket, esetenként a konyha ablakából… Pár éve még a Brassóról szóló turistacsalogató anyagok szerves részét képezték a fényképek a kézből való medveetetés lehetőségéről…. (http://www.youtube.com/watch?v=mCtkqYxKP4c&feature=related)

    A munkámból kifolyólag többször találkoztam medvével, közelebbről-távolabbról… A valóság, mint általában, valahol félúton található. A közvélemény viszont ez a két extrém (kedves bohém óriás – vérszomjas fenevad) között váltakozik – ezt úgy saját kutatásaink, mint sokkal alaposabb közvéleménykutatások is igazolják.

  6. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 2.8.2010, 11:55 am

    En Pipe-Vecke-Zsakod kornyeken nottem fel (Nagy es Kis Kukullo kozott) es meg mindig jarok “haza” dolgozni . Az Istvan altal leirt kep arra a videkre is jellemzo. A medvek iden is tettek “karokat” az udvarokban (a mamam kertjet osszetaposta, leszakitotta a kertet es a szomszed mehkaptarait(!!!!:DDDD) felbolygatta). Nem tudok halal esetrol medve miatt a videken, mert elszaladnak:)

    Utobbi evekben egyre tobb a harmadfoku talalkozas medvekkel Szaszfoldon is (halaleset vagy baleset nelkul). Egyre kozelebb kerulnek a falvakhoz, valoszinu kapcsolatban van ez azzal hogy a foldeket felhagytak az emberek es nincs mar “zaj” a tajban. Amugy biztos vagyok benne hogy legalabbis a Szaszfoldi tajakon, ahol a kozeljovoben a foldek intenziv hasznalatara varhatunk, a medvek napjai meg vannak szamolva.

  7. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 2.8.2010, 11:55 am

    a keritest nem kertet bocs

  8. A hozzászólás szerzője: Imecs Istvan
    Közzétéve: 2.8.2010, 1:06 pm

    Kedves Csaba!
    Köszönöm az ajánlatát, valóban már többen ezt a megoldást tartják hatékonynak és alkalmazzák is. Az idén egyelőre nem volt nagyobb kár, viszont az utcánkban történt egy olyan jelenség, ami eddig nem fordult elő: 1 hónap leforgása alatt 5-6 kutyát “tettel el láb alól” a medve és nagyjából ennyi volt a szereplése az udvarokon. Érdekelne, hogy mi ennek az oka, hogy csak a házörzőkre “támad”, hisz eddig is jártak be medvék de ilyen nem fordult még elő. Nekünk is van 2 kutyánk és biztos vagyok benne, hogy van rá magyarázat és megodás, hogy elkerüljük a bajt. Sőt az egyik alkalommal csak a kutya lábait és fejét hagyta meg, amit az egykori gazdája távolabb elásott viszont következő éjszaka a medve kiásta és elvitte azt is. Az egész utca erdő szélén van így nehéz lenne kb 30 ház udvarát és kertjét villanypásztorral körbevonni. Valójában az okra lennék kiváncsi és gondolom mást is érdekelhet, ami a medvék kutyákkal való viszonyát, jelen esetben azok “elejtését” érinti. Köszönöm

Szólj hozzá!