Think Outside The Box

Transindex rovatok


Bözsike akcióban | 5.11.2014

Felelős vagy a rókádért: Bözsike a prémiparról

peta
Itt van, ami a bundádból kimaradt (PETA-kampány)

Állítólag a tél slágere újra a szőrme lesz. Ennek én nagyon nem örülök. Egy pillanatig sem akarok elfogulatlannak tűnni, az állatvédőknek adok igazat. Nem a kedvenc témám, nem dobott fel az anyaggyűjtés, de kétségtelenül erről is írni kell.

Bözsike akcióban

Vannak gyermekkori emlékeim rókafarmról és nutriafarmról, nem emlékszem, mit láttam, de a szagot bármikor felismerem. A hetvenes-nyolcvanas években nem ért semmit az a nő, akinek nem volt nutriasapkája, vagy nutriabundája, de divatban volt az ezüstróka, a vörös róka és a nyúl is. A molyok imádták a szőrmét, ezért mindenki naftalingolyókat használt, és párás időben egyszerre volt intenzív állat- és naftalinszaguk a szőrméknek. A legbizarrabb élmény egy szűcs házának vécéje volt, fejmagasság felett, egy rúdra tömörítve, vállfákon lógtak az állítólag értékes bundák.

Gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy egy szőrme megszerzése az állat legyilkolását jelenti.
Ugyancsak gyermekkori emlék, hogy időként iszonyú bűzt hozott a szél, akkor ölték az ezüstrókákat.

Egy szőrmeipari portál szerint idén zajlott a szőrmeipar történelmének legnagyobb lobbi-eseménye. “Ehhez az első jelentős lépést a 2014. január 21-23. között az Európai Parlamentben, Brüsszelben első alkalommal megrendezett ‘This is fur’ (Ez szőrme) szőrmelobbi-esemény jelentette, melyre 16 európai országból érkeztek a nemzeti szőrmeipari szövetségek képviselői, hogy részt vegyenek az európai parlamenti képviselőkkel folytatott több mint 100 kétoldalú megbeszélés egyikén. A tárgyalások célja a szőrmeipar bemutatása volt.”

A magyarországi szőrmeipar egy olyan ágazat, aminek az exportja többnyire harmadik országokba megy és nagy potenciál van benne, állítják a szakma képviselői.

Nem sokan tudtuk, de Magyarország adja az európai csincsillatenyésztés 50%-át. Magyarországon 200 csincsillafarm van, jelenleg csak csincsillát tenyésztenek, de szeretnének nerc/nyérc farmokat is.
Egy tokodi csincsillatenyésztő szerint a csincsillák nem vadállatok, hanem haszonállatok, olyanok, mint a csirkék, vagy a disznók, a prémükért tenyésztik őket.

Vagy úgy? Így már mindjárt más: prémes csirke.

A szőrmelobbi nyomul, divatházak kollekcióiban is egyre többször bukkan fel a szőrme. A szőrmét szeretik luxuscikként tálalni. Mióta a szőrmeipar jelentős díjakat ad olyan tervezőknek, akik szőrmét használnak, többen terveznek szőrmékkel díszített kollekciót.

Egy magyar celeb tokától bokáig szőrmében nyafogott lapos szerelmi élete újabb kihívásairól különféle tévéműsorokban.

Ingrid Newkirk, a PETA alapítója, odaszúr a szőrmehívők sznobizmusának, szerinte a szőrme olyan olcsó lett, hogy az utcai prostik is hordhatják és a kínai bérmunkásnak is lehet szőrmepapucsa.

2013-as cikk szerint Kína 25 millió állati prémet exportál.

Dánia nem véletlenül küzd a nyérc megvédésért, annak ellenére, hogy invazív faj az EU-ban. Jó hír az állatvédőknek, hogy Hollandiában 2024-től tilos az állattenyésztés szőrmeipari célra.

2012-ben a romániai Négy Mancs is kampányt indított a prémes állatfarmok betiltásáért. 2011-ben a hatóságok ellenőrzéseket végeztek prémes állatfarmokon és mindent rendben találhattak, mert egyetlen büntetést sem szabtak ki. Romániában 2012-ben a România Liberă napilap által kikért adatok szerint 10 prémes állatfarm működését engedélyezte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA), ezeket nyolc megyében találhatjuk. 10.049 kékrókát (a sarki róka egyik változata), 5.714 csincsillát, 364 görényt, 140 nyércet, 88 ezüstrókát és 83 sarki rókát tartottak.

A romániai Négy Mancs felhívta a figyelmet arra, hogy semmiféle előírás nincs a prémes állattenyésztésre. Sem az állatok ketrecének anyagát nem írják elő, sem a ketrec nagyságát, sem az állatok etetését, a rókákat például nem védték az öncsonkítástól vagy a kannibalizmustól.

Az állatok megölésének módjait viszont részletezik és ebből a leghumánusabb a gyógyszer-túladagolás, mert az agy mechanikus átfúrása is megengedett.

Itt egy 2011-ben forgatott film:

Nem teljesen reménytelen a helyzet, mindig van lehetőség a változtatásra. Ha mindenképp szőrme kell, akkor a műszőrme a megoldás, most már nagyon jó műszőrmék kaphatóak.

Vannak olyan divattervezők, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy kollekcióikban szőrmét használjanak, ilyen tervező Stella Mc Cartney. Stella elkötelezett állatvédő, de Henrik Vibskov dán tervező is a műszőrmére esküszik, annak ellenére, hogy Dánia a legnagyobb nyércszőrme-exportáló ország. Nem árulnak üzleteikben szőrmét a következő márkák: Topshop, Miss Selfridge, Dorothy Perkins, All Saints, Vivienne Westwood, Calvin Klein, H&M, Miss Selfridge, Zara. Aki további információkat szeretne, ezen a linken böngészhet. Csak a szemünknek higgyünk, ha valamelyik ruhadarab gyanús, nem kell megvenni.

November elején kezdődik a prémszüret a rókafarmokon. Több millió rókát mészárolnak le.

Címkék: , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Laszlo Horvath
    Közzétéve: 5.11.2014, 12:52 pm

    Aki a szormek viseleset ellenzi, az ne hordjon bor cipot sem. Ugyanis mindenkit emlekeztetek, hogy a bor cipo is allatbol van. Es meg van egy jo par termek amit eszunk, vagy fogyasztunk valamilyen modon, ami allatbol van. Azt sem szabad elfeledni, hogy a sok muanyag es muszal, ami mara az allati premeket, szormeket esetleg boroket is reszben kiszoritotta az mind koolajszarmazek. A koolaj es a kitermelese altal okozott problemak talan meg nagyobbak, mint a szormeipar altal okozottak. Szerintem a kerdes nem ugy kellene feltevodjon, hogy hasznaljunk-e premeket, szormeket esetleg mas allati eredetu termekeket. Hanem inkabb ezen termekeknek az eloallitasanak, a beszerzesenek a modozatait kellene megfeleloen szabalyozni ugy, hogy ne okozzunk folosleges szenvedest az allatoknak, ne okozzuk egesz fajok kipusztulasat. Mert ha jol szabalyozottan hasznaljuk fel akkor akar tartosan hasznalhato megujulo, biologiai es kornyezetbarat nyersanyagforrassa is lehetne tenni az allati termekeket. Gondoljunk csak a juhgyapju felhasznalasara, amit evszazadokon keresztul fenntarthatoan muveltek minalunk. Lett a juhoknak abbol valami kara?! Kivesztek a juhok? A muszorme amit a cikk javasol, minden valoszinuseg szerint ugyancsak koolajszarmazek. A koolajert pedig haboruk folynak, emberek szazezreit meszaroljak le a “koolajtermo” videkek ellenorzeseert. Ezt persze elfelejtik megmondani a fent emlitett allatvedok. A megoldas a szormetermeles reszletes szabalyozasa, oly modon, hogy az allatoknak a legkevesebb szenvedest okozzak es nem pedig a teljes betiltas.

  2. A hozzászólás szerzője: EDLER András György
    Közzétéve: 5.11.2014, 5:28 pm

    Hogy milyen módszerrel őlnek meg egy állatot, természetesen az is fontos, de a legfontosabb azt észrevenni, hogy ha elvettük egy teremtmény életét, azt már nem lehet visszacsinálni. Az a teremtmény, aki azért született, hogy hozzánk hasonlóan élvezze az Életet, meghal, mert épp az a divat, hogy a bőrének egy darabja a ruhánkat diszítse…

  3. A hozzászólás szerzője: pistike tibor
    Közzétéve: 7.11.2014, 9:50 am

    lehet sirankozni , es vedeni alszent modon a termeszetet, de inkabb egy esszeru modjat kellene megtalani a termeszet adta lehetosegek kiaknazasanak.
    az ember nem lehet meg a termeszet kincsei nelkul , meg a Biblia is valahogy ugy irja a Teremtes konyveben, hogy az ember uralja es hasznalja az allatokat es novenyeket, de ne a luxusigenyeinek kielegitesere, hanem esszeruen.
    ezt kellene felfogni es nem nyivakolni , mert a termeszet vedok es foleg allatvedok viselkedese es ervrendszere, foleg a nyavalygo stilusuk miatt nem elfogadott sot irritalo a tobbseg szemeben-lasd kobor kutya ugy.

  4. A hozzászólás szerzője: Bözsike
    Közzétéve: 7.11.2014, 12:09 pm

    Próbáljunk a prémiparra koncentrálni.
    Ez a cikk elsősorban a prémiparról szól, így most nem beszélnék a juhokról, mert a juhokat nem csak a szőrméjükért tenyésztik. A juhok esetében nem csak a szőrük és bőrük értékes, de piaca van a sajtnak és a húsnak is. Nem hasonlítanám össze a juhokat a fém nyakpereccel ellátott csincsillákkal, akiknek életterük életük végéig egy drótketrec. A juhoknak sincs aranyéletük, de erről majd később lesz cikk.
    A prémükért tenyésztett állatok hulláit megsemmisítik, mert kizárólag a prém értékes. A szőrmeipar, minden általam ismert anyagában, a gazdasági hasznot hangsúlyozta, állatjóléti kérdésekről csak szőrmentén esik szó.
    A szőrmeszakma szívesen hangsúlyozza, hogy a szőr mennyire öko alapanyag. Ha jobban megnézzük, kiderül, hogy szennyező ipar. A bőr feldolgozásához különféle vegyszereket használnak és itt újra megemlíteném, hogy állati hullákat termel, amiket valamilyen módon megsemmisítenek.

    Csincsilla kivételével az összes(Európában) prémjéért tenyésztett állat húsevő, ezért az ellátásuk nagy mennyiségű állati eredetű élelmet feltételez, kiszolgálóik a nagyüzemi állatfarmok és ugyancsak a szőrmeipar reklámjaiból tudom, hogy szükségük van a gyógyszeriparra(vitaminok). A nagyüzemi állattartás sem az állatvédők kedvence, a gyógyszeripar meg ismert arról, hogy kőolajszármazékokat használ. Dániában a nyércfarmokra halászok viszik a friss halat, érdemes lenne utánanézni, hogy milyen halakat, mikor a halászati kvóták betartatása örök probléma.

    A legjobb állatjóléti előírása prémes állattartásra Svájcnak van, de az már túl sokba kerülne a tenyésztőknek és inkább nem fektetnek be. Európában egyre szigorúbb törvényeket hoznak és a szőrmeipar lassan háttérbe szorul, ezért az elkeseredett lobbizás.

    A kőolaj mindennapjaink része, szinte mindenütt jelen van, a kőolajfüggőség hatalmas probléma, hisz ott van a műtrágyáktól kezdve a tusfürdőkön át az elektronikáig mindenütt, de a műszőrme előállítást megtenni bűnbaknak a kőolaj-felhasználásért szemforgató dolog.

Szólj hozzá!