Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 31.10.2014

TOTB-kerekasztal: az élelem újrahasznosítása Romániában illegális

dezb0

Jelen pillanatban Romániában illegális az élelmiszerek újrahasznosítása, vagy a szeméttelepekre kerülnek, vagy a Protan hulladékgazdálkodási vállalathoz, amely ezek begyűjtésével és megsemmisítésével foglalkozik. Bár az ország 9. helyen áll Európában az élelmiszerpazarlás terén, csak most jelentek meg olyan kezdeményezések, amelyek az élelmiszerhulladék csökkentését célozzák. A Think Outside the Box által szervezett “Azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit kidobunk” című kerekasztalon Viorica Boboc, a Mezőgazdasági Minisztérium tanácsosa bejelentette, a tárca keretében működik egy munkacsoport, amely az élelempazarlás elleni országos stratégiát dolgozza ki, első számú céljuk a törvényi keret kidolgozása az élelmiszerek újrahasznosíthatóságára.

Roxana Bucată

A Mezőgazdasági Minisztérium szeretné 2020-ig 50%-kal csökkenteni az élelempazarlás mértékét. A 2013-ban megalakított munkacsoport több mint 30, az élelmiszerellátási láncban résztvevő szervezetet és hatóságot is bevont tevékenységébe, de kimaradtak a pazarlásért leginkább felelős tényezők, a termelők, feldolgozók és fogyasztók. A törvényi keret kidolgozásához egy országos kutatás biztosítaná az alapot az élelmiszerpazarlásról, ám ez még nem készült el. Ugyanakkor egész Európában az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó erőfeszítések még gyerekcipőben járnak: 28 államból csupán három ültetett gyakorlatba erre vonatkozó stratégiákat – mondta el Viorica Boboc.

“Három típusú élelmiszer van, amelyet 100%-ban el lehet fogyasztani, amely fogyasztásra alkalmas, ha megfelelően kezelik, illetve amelyet komposztálni kell. Törvényesen nálunk nem engedélyezett az élelmiszerek újrahasznosítása, minden maradék a Protanhoz fut be, amely nem használja fel ezeket – tárolja, megsemmisíti vagy a szeméttelepre szállítja –, és ez a dolog nem jó. Az élelmiszerek szerves anyagok, így átalakíthatóak olyan erőforrássá, ami használható lenne a mezőgazdaságban” – magyarázta Viorica Boboc.

Az élelempazarlás számokban:

1,3 millió tonna élelem kerül a szemétdombra évente = ez háromszor annyi, mint amennyire az emberiségnek szüksége van

750 milliárd dolláros veszteség keletkezik a pazarlás miatt = ez hatszor annyi, mint amekkora a teljes emberiség számára elegendő segélyezési alap lenne

Az élelempazarlás üvegházhatású gázok kibocsátásával jár = kétszer annyi az így keletkezett CO2-kibocsátás, mint ami a teljes globális repülési forgalom során keletkezik

Bár a törvényi keret nem bátorítja az élelempazarlás csökkentését, van néhány kezdeményezés, amely működik ezen a téren. Bukarestben a Somaro szociális üzlet 2010 óta harcol a pazarlás ellen. Lejárati határidőhöz közelítő, megrongálódott termékeket árulnak nagyon alacsony áron a szegényeknek. “A Somaro egy olyan koncepció nyomán jött létre, amit a hetvenes évektől Amerikában vagy a kilencvenes évektől Ausztriában is alkalmaznak. Két problémával veszi fel a harcot: nagyon sok 100%-ban biztonságosan fogyasztható élelem kerül a szemétbe, és nagyon sok ember nem engedheti meg magának anyagilag, hogy elegendő mennyiségű és minőségű élelmet vásároljon. Olyan árut gyűjtünk be, amely az elsődleges piacon már nem értékesíthető: rövid lejárati határidejű, megrongálódott csomagolású, szezonban el nem kelt élelmiszereket (pl. januárban lehet nálunk vásárolni csoki-Mikulást). Romániában több mint 1000 család kapja meg ezeket a termékeket szimbolikus áron, 30-50%, sőt akár 90%-os árengedménnyel” – mondta el Simon Suitner, az üzlet menedzsere, aki beszámolt arról is, mekkora nehézségekbe ütközik termékutánpótlást szerezniük.

Beszállítóik között termelők, kereskedők, importőrök vannak, de teljesen hiányoznak a retail üzletláncok. “Közel semmi kapcsolatunk nincs a retail szektorral. Volt egy üzletlánc, amely az elején segített, de aztán megváltoztatta belső üzleti stratégiáját, a többiekkel pedig szinte lehetetlen együttműködni. Erre több magyarázat létezik. Van olyan köztük, amely más országokban a hozzánk hasonló szociális üzletekkel működik együtt. Mikor megkerestük őket itt Romániában, hogy működjünk együtt, azt mondták, nincs hulladékuk”, mesélte Simon Suitner.

A civil szektor kezdeményezései is tétovák a hiányzó törvényi szabályozás kontextusában. A Reper21 Egyesület, amely a fenntartható fejlődésre neveléssel foglalkozik, elindított 2010-ben egy projektet Societal néven, azzal a céllal, hogy a civil szervezeteket kiképezze arra, hogy példát mutassanak a gyakorlat terén a magánszemélyeknek és cégeknek. Az élelmiszeripari ágazatban a Societal kidolgozott egy sor jó gyakorlatot: külön terítékek helyett svédasztal típusú kínálat a különböző rendezvényeken, a maradékok eladományozása, a catering cégek kötelezése arra, hogy átvegyék a maradékokat és eladományozzák, a szezontermékek fogyasztásának bátorítása stb. “Az egyik legnagyobb probléma az élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatban, amivel szembesülünk, az az ‘50-’60-as években gyökerezik, amikor a mezőgazdasági politika, amelynek társadalmi célt kellene szolgálnia, nem töltötte már be ezt a szerepet, és a külkereskedelem eszközévé vált”, véli Ana-Maria Pălăduș, a Societal képviselője.

dezb1

Cosmina Paul az “O masă caldă” (Egy tányér meleg étel) program kezdeményezője. A program keretében több tucat szegény család kap főtt ételt, amelyet a működtetők adományozott élelmiszerekből készítenek el. A kolozsvári kezdeményezés Bukarestben is működni fog. A cél egy alapszükségletre válaszolni: a nélkülözőknek is jár meleg főtt étel. A program 2013. júniusában indult, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal kantinjában 50 adag meleg ételt főztek. Ezt heti rendszerességgel folytatták, minden csütörtökön 14 és 16 óra között. Az adagokat a kantin mellett osztják ki. Fokozatosan növelték a mennyiséget 70 adagra. 2013 augusztusától együttműködnek a kolozsvári Sürgősségi Szociális Központtal. 2014 januárjától a központ engedélyével az önkéntesek az intézmény konyhájában főznek meg közel 30 adag meleg ételt minden csütörtökön 16 és 18 óra között.

A hasonló közösségi kezdeményezések kezdenek elterjedni. Bukarestben a Carusel Egyesület koordinálja a meleg étel készítését olyan személyek számára, akiket kilakoltattak házukból, és az utcán élnek. Az önkéntesek ugyancsak adományozott alapanyagokból főznek, az adományozók nagylelkűségén múlik, hogy éppen mi kerül a rászorulók asztalára. A projektet a rendelkezésre álló források függvényében folytatják.

dezb2

A vita egy másik meghívottja Baptiste Dubanchet volt, egy francia aktivista, aki 3000 km-t utazott Európán keresztül, kizárólag a kukákból szerezve be a napi élelemadagját. Amikor egy gyorskajáldában, majd egy szállodában dolgozott, tanúja volt annak, hogyan végzi a szemétben naponta hatalmas adag élelem, ekkor határozta el, hogy tiltakozásul tennie kell valamit. Így indult el egy olyan útra, amely megváltoztatta életét. “Mindig elég kaját találtam, és úgy ettem, mintha otthon lettem volna. Most, amikor hazaértem, ugyancsak többnyire a kukákból étkezem, mert tudom, mennyi élelmet kidobnak. Többször szedek ki a kukából élelmet, mint az utazásom előtt. Sőt hülyén érzem magam, ha vásárolnom kell. Annyira sok élelmet pazarolnak el az emberek” – mondja Baptiste. Utazása során több különbséget is tapasztalt a különböző országok pazarlási gyakorlata között. Csehországban és Lengyelországban például, amelyek szegényebbek, mint Németország, nem dobnak ki kevesebb élelmiszert, ahogyan elvárta volna, hanem ellenkezőleg: jobban őrzik a kidobott élelmet, hogy azok, akik rászorulnak, ne tudjanak szert tenni rá. “A gazdag országokban könnyű elvenni a kukákból a kidobott élelmet, a szegényebb államokban nehéz. A szupermarketek stratégiája viszont mindenhol ugyanaz: sok-sok élelmiszer legyen. Tehát sok is megy kárba” – tette hozzá Baptiste. Sokszor szembesült azzal, hogy furcsán néztek rá, mintha bolond vagy hajléktalan volna, amikor a kukákban keresgélt. Németországban tapasztalatai szerint a szupermarketek odaadományozzák a lejárt vagy közeli határidős termékeket, vagy hagyják, hogy aki igényli, elvegye azokat.

Az “Azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit kidobunk” című vitát a Think Outside the Box szervezte, a projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Tempevölgyi
    Közzétéve: 10.11.2014, 4:38 pm

    A sertés pestist ember nem kapja meg! De ha a disznónak adod a maradékot, azt megfertőzi! Ezt nem kötik orrodra! Állam felvásárolja töredék áron, te meg megveszed teljes áron! A szart meg Eu ra kenik, az megtiltja a moslékkal etetést! “moslék politika!”

  2. A hozzászólás szerzője: Tempevölgyi
    Közzétéve: 10.11.2014, 4:40 pm

    „Aki el akarja nyomni a kritikát: annak vagy becstelen szándékai vannak, vagy érzi a maga szellemi silányságát.” Szabó Dezső Moderálásra kereszteltétek a cenzort?

Szólj hozzá!