Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 15.10.2014

A medveátkelőre építkeznének Tusnádon

216,4-ről* 315,33 hektárosra növelnék a beépíthető beltelkek területét Tusnád községben a település új általános területrendezési terve szerint. A szóban forgó kültelkek azok a zöld területek, amelyek a medvék migrációjában fontos szerepet töltenek be: átkelőhelyként funkcionálnak a nagyragadozók számára a Hargita- és a Csíki-havasok még megmaradt erdőségei között.

B.D.T.

Ezek a területek – kaszálók, fás legelők, lápok – Tusnádfürdő határában fekszenek. A város maga is voltaképpen a medvék migrációs útvonalainak ütközőpontjában létesült (nem olyan rég, 1850 körül alakult önálló fürdőteleppé, 1935-ben vált ki Tusnád községből, 1968-ban kap turistavárosi rangot), az Olt szűk völgyében, ahol az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoz a helyieknek és a turistáknak a medvék rendszeres felbukkanása.

Egyre több így is az ember-medve konfliktus, az élőhelyeik és táplálékforrásaik csökkenése miatt a településeken portyázó medvék gyakran okoznak károkat a termésben, állatállományban, az emberi jelenléthez egyre inkább hozzászokott példányok rendszeresen bejárnak a városba – ám képzeljük el, mi történne, ha az a néhány kilométernyi, jelenleg beépítetlen szakasz Tusnádfürdő és Tusnád község között még fokozottabb emberi zavarásnak lenne kitéve? Ha felparcelláznák, kerítésekkel szétszabdalnák, hétvégi házakkal telehintenék?

A beltelkesítési terv első verziója egyáltalán nem vette figyelembe ezt a tényezőt, sem azt a – egy több éves LIFE projekt nyomán megszületett – tekintélyes szakértői dokumentációt, amely többek között útmutatót is tartalmaz a nagyragadozó élőhelyének degradálódása és fragmentálódása megelőzésére. (A LIFE projektben amúgy civil szervezetek mellett az a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is partner volt.)

Az Alcsíki-medence Natura 2000-es terület gondnoksága, a tusnádfürdői ACCENT GeoÖkológiai Szervezet a közvitára bocsátott első verzióhoz részletes kommentárokat fűzött. A terület déli részén található a Tusnád-szoros, ahol az olyan nagyragadozók, mint a medve és a farkas kelnek át a Csíki-havasok és a Hargita-hegység között. Emellett a zóna a növényevő emlősök szaporodóhelye, valamint fontos vizes élőhely a vízimadarak számára. Ezen a területen tilos mindenféle építkezés. Az új területrendezési terv által javasolt beltelkek nem érintik ugyan közvetlenül ezt a zónát, ám ha a hasonló karakterisztikákkal rendelkező Vargyas területrész beépíthetővé válik, azzal pont kettévágja a nagyragadozók átkelőhelyét – figyelmeztetett a gondnokság.

A védett terület kezelési terve egyébként is előírja a természetvédelemben kritikus fontossággal bíró átkelőhelyek megtartását kültelkekként. Ha a Vargyas területrész beépíthető lesz, az átkelő megszűnik létezni. A gondonkság azt is nehezményezte, hogy a javasolt tervben egy szó sem esett a tusnádfürdői habituált medvék problémájáról, a medve-ember konfliktusokról; amennyiben a javasolt területek beltelkekké válnak, Tusnádfürdő elveszíti az utolsó lehetőséget arra, hogy a városon kívülre terelje a medvéket a Vargyas-völgy és a Carpitus oldal felé, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár, a tusnádfürdői lakosságra hatalmas veszélyt jelenthet. A gondnokság kérte a területrendezési terv ilyen szempontok alapján való kiegészítését és a tusnádfürdői lakossággal történő konzultációt.

A beltelkesítés és beépítés az EU-nak sem tetszene

A gondokság ugyancsak felhívta a figyelmet a medvéket célzó LIFE+ Nature projekt keretében született dokumentumokra, amelyek nemcsak a romániai környezetvédelmi minisztérium, de az Európai Unió szakpolitikusai asztalára is eljutottak. A szakértők szerint a nem kontrollált turizmusfejlesztés ökológiai katasztrófához vezethet. A Tusnád-Sepsibükszád zónában az Olt szoros a Keleti-Kárpátok legfontosabb átkelőhelye az emlősfajoknak, amelyek elé így is nagy kihívást támaszt a már létező infrastruktúra. Az ökológiai folyosó még átjárható pontjai a most beltelkesíteni kívánt vargyasi rész és a Tusnásfürdő és Sepsibükszád közötti, 12-es országút szakasza (amely a Magyarhermány, valamint a Csomád-Bálványos Natura 2000 területeket és a Mohos-Szent Anna-tó rezervátumot köti össze).

A beltelkesítés a Hargita és Kovászna megyei Natura 2000-es területek közti átjárhatóságot csökkentené, beláthatatlan, hosszú távú hatásokkal járna, tovább súlyosbítaná a vadállatok habituációjának problémáját, és elkerülhetetlenné tenné az ember-állat konfliktusokat. Az átkelőhely felszámolásának az Európai Unió részéről is súlyos következményei lehetnek, a térség eleshet további pályázatoktól – figyelmeztetett a gondnokság.

Módosítás: 650 méter széles szakasz a medvéknek

A PUG-tervezetet következő lépésben módosították: a LIFE Ursus szakértői kiharcolták, hogy legyen egy kis sáv a Vargyas-völgyben, amely biztosan nem lesz beépítve. A 68,3 hektáros Vargyasban meghagynának egy kb. 650 méteres sávot, ami „ökológiai folyosóként” funkcionálhatna a medvék és más állatok számára (a javasolt terület ezen a térképen tekinthető meg.)

tusnad_vargyas

A Tusnád-Sepsibükszád térség a Keleti-Kárpátok központi és déli részének legfontosabb ökológiai folyosója az emlősök számára, a konnektivitást biztosítja a védett vagy nem védett fajok számára – közölte a TOTB megkeresésére Silviu Chiriac, a LIFE Ursus projektmenedzsere. Ennek az ökológiai folyosónak az áthatolható része a Vargyas-köz, amit most beltelkesítésre javasoltak, illetve a Tusnádfürdő és Sepsibükszád közötti rész. A beltelkesítés eredeti verzióban csökkentette volna az átjárhatóságot a Kovászna és Hargita megyei Natura 2000-es területek között, s ennek hosszú távú hatásai lettek volna.

Tusnád község környékének természeti adottságai miatt a térséget intenzíven használják a medvék, és ez számos problémát okoz a medvetámadásoktól a gazdasági károkon át a habituált medvék megjelenéséig. Tusnádfürdő helyzete integrált megközelítést igényel, amikor településfejlesztésről beszélünk: az eredetileg javasolt terv viszont nem vetette fel az ember-medve konfliktust, a település történelmi problémáját – írta Chiriac.

A hulladékkezelés, a turizmus, infrastruktúrafejlesztés nem volt tekintettel erre Tusnád környékén. Egy ilyen helyzetben, amikor a természetvédelmi szempontból egyik legfontosabb zónáról van szó, a helyiekre kivételes felelősség hárul. A vadállatok állandó jelenléte mellett a lakosok biztonságának kérdését a konfliktusok csökkentésével kell megoldani, nem kiterjeszteni a konfliktusokat. Ebben a kontextusban a helyi hatóságok és a környezetvédelmi illetékesek kérték, hogy a LIFE URSUS szakértői üljenek le a településrendezési terv készítőivel, elemezzék a helyzetet, és javasoljanak megoldást az átkelőhelyfragmentáció és az ember-medve konfliktusok lehetőségének csökkentésére. Ez meg is történt, csökkentették a tervezett beltelek méretét, és így került be az új verzióba a Tusnádfürdő és a Vargyas közé ékelt, mintegy 650 méter hosszú átkelőhely.

Abban is megegyeztek, hogy az új településrendezési tervben szabályozzák: az új beltelek szélén villanypásztort helyeznek el, amely meggátolja a medvék behatolását a beépített területre, és amely az állatokat a folyosóra tereli, ahol nem lesznek építkezések. Az új belterületen a hulladékgyűjtést pedig 100%-ban medvebiztos kukákkal oldják meg, amely megelőzi a habituáció kialakulását.

A projektkoordinátor szerint ez az első fontosabb alkalom, amikor egy helyi hatóság, egy környezetvédelmi hivatal a helyi szakértőkkel közösen úgy döntött, hogy együttműködik egy turisztikai település fenntartható fejlődéséért, és hajlandó engedményekre is, hogy a Kárpátok egyik legreprezentatívabb vadállatával az együttélés lehetőségét megőrizze, figyelembe véve a civilek véleményét, és egy Európai Bizottság által finanszírozott kutatás tudományos eredményeit – fogalmazott.

„Az a beerdősödött rész, amelyet korábban átkelőnek javasoltunk, 850 méter hosszú volt. Amit elvesztettünk, az egy 250 méteres rész Tusnádfürdő mellett, amely egybeesik egy erdős legelővel, és ahol 13 borvízforrás található” – magyarázta Chiriac, aki szerint ez az áthidaló megoldás nem okoz teljes fragmentációt, és mindenképp jobb, mint semmi.

Más biológusok szerint viszont egy ekkora – még ha villanypásztorokkal határolt – átkelőhely a medvéknek nem elégséges. Ráadásul az a fás legelő, ami pont kiesik ebből a folyosóból, roppant fontos élőhelynek számít a medvék számára (ezzel kapcsolatban lásd ezt a tanulmányt.) A korábbi kutatások lényege pedig úgy összegezhető: eddig is elég sok kár történt már az élőhelyekben, nem kéne azt még tovább tetézni.

Ami a medvére veszélyes, az ránk is az

A továbbiakban a LIFE Ursus keretében készült szaktanulmányok megállapításaiból szemlézünk. Eszerint a medve számára a Kárpátokban a legnagyobb veszélyt az élőhelyének fragmentálódása, a vadászat, a zavarás, a szállítási infrastruktúra (utak, vasutak) és a települések terjeszkedése jelenti. Az élőhelyfragmentáció és degradáció a legfőbb oka annak, hogy a medve odaszokik az emberi települések közelébe, azaz habituál.

A legeltetés például ezért is (lenne) tilos az erdőkben, mert egyrészt a haszonállatok tönkreteszik a medve élőhelyét, élelemforrásait (ezért aztán a medve élelem után kutatva a gyümölcsösöket, termést rongálja meg), másrészt nagyon is vonzó – mert könnyű – prédát jelentenek a medvék számára. Mivel a medve opportunista és roppant intelligens faj, gyorsan megtanulja, hogyan profitáljon az ember jelenlétéből. Ugyanígy, ha a medve élőhelyein egyre több zavaró tényező jelenik meg, utak, panziók, erőművek stb. épülnek, és egyre több ember jár a környéken (turisták, gyümölcs- és gombaszedők, munkások), már nem lesz – vagy egyre kevesebb – az olyan hely, ahol eredeti, természetes környezetében megélhet, és alkalmazkodva az új helyzethez, így is megtalálja a módját a táplálékszerzésnek.

Az erdőkitermelés, az erdőkben tapasztalható megnövekedett emberi jelenlét, a vadászatok is befolyásolják a faj elterjedését és viselkedését. Ami azonban közvetlenül is veszélyezteti a fajt, azok a kulcsfontosságú élőhelyek, pl. a telelőhelyek, odvak, barlangok bármiféle zavarása. A medve ugyanakkor hatalmas területeket jár be (főleg ha nincs elég élelem, nincs megfelelő zavarásmentes pihenőhely már a környéken, vagy mert nem talál párt), és eredendően nem szeretné ezt az emberek szeme láttára tenni, de az élőhelyfragmentáció pont azt jelenti, hogy ez egyre nehezebben megoldható számára: a valaha összefüggő, nagy erdőségek helyett mára egy utakkal, településekkel, gyárakkal, fakitermelő telepekkel szétszabdalt tájban kell boldogulnia.

Ezért a kutatók hangsúlyozzák, biztosítani kell a konnektivitást a medvék különböző élőhelyei között, valamint ezeknek az átkelőhelyeknek a zavarásmentesítését, nemcsak az állatok, hanem az emberek érdekében is, mert nyilván senki nem boldog, ha rendszeresen szembetalálkozik az élelem- vagy párkereső körúton lévő, vagy éppen telelőhelyére igyekvő vándor macival.

Zavartalan közlekedésre lenne szüksége az élőhelytípusok között

A medvék tavasszal a téli álom után az alacsonyabban fekvő, korábban zöldülő területekre vonulnak, a szaporodási időszakban – május-júniusban – a gyümölcsökben gazdag területeket (vagy azok hiányában a gabonaföldeket) keresik, ugyanakkor a hímek hatalmas távokat tesznek meg a nőstényeket keresve. Ősszel öreg fákkal teli lombhullató erdőkbe vonulnak, ahol van elég makktermés, vagy annak hiányában megdézsmálják a gyümölcsösöket. Télire a magasan fekvő területekre vonulnak, barlangba, odúba fészkelik be magukat. E különböző típusú élőhelyek között tehát összeköttetés kell legyen, ökológiai folyosók, átkelőhelyek révén.

atkelok
Forrás: LIFE Ursus

A kutatók egy útmutatót is kidolgoztak, amelyben az átkelőhelyek zavarásmentesítésére javasolnak megoldásokat, illetve szorgalmazzák a Natura 2000-es területek valódi, összefüggő hálózatának megvalósítását is országos szinten (tehát hogy ne elszigetelt foltokban legyenek ezek a védett területek, hanem terjesszék ki és kössék össze őket, az állatok migrációs útvonalait is figyelembe véve).

A kutatók Kovászna, Hargita és Vrancea megyében vizsgálták a medvepopulációk helyzetét, és dolgozták ki az útmutatót, amely azonban más régiókban is alkalmazható.

Ha a Keleti-Kárpátokban – ahol a medvék hatalmas területeket használnak – folytatódik az élőhelyek leromlása, és a területi konnektivitásuk is csökken, ez a populációk csökkenéséhez vezet. Ha kevés az élelem, a nőstény egyedek kevesebb zsiradékot tudnak felhalmozni, ez pedig szaporodóképességük rovására megy. Egymástól elszigetelt mikropopulációk jöhetnek létre, amelyek így még kitettebbek lesznek a negatív antropikus hatásoknak, és könnyebben habituálnak az emberrel – hívják fel a figyelmet a kutatók.

Az ember-állat konfliktusok megelőzése lenne a fontos

A környezetvédelmi törvény egyik fontos elve a megelőzés, és a döntéshozatali óvatosság: ha a medvék élőhelyét érintő intézkedésről van szó, ennek szellemében kellene eljárni – írják az útmutatóban. A medvék által használt területeket például nem szabadna beépíteni, és az erdőgazdálkodási tevékenységek során is figyelni kellene a szabályok betartására. Ám a tereptapasztalatok azt mutatják, a fakitermelés a védett területeken is az élőhelyek lepusztulását okozza, a terméssel rendelkező fák kivágásával, illegális erdőkitermelő utak létesítésével, forrásmedrek feldúlásával, a természetes erdő eltűnésével jár.

Egy-egy parcellán és annak szomszédságában több mint 3 évente lenne szabad csak fakitermelést végezni, hogy ne legyen állandó a zavarás a medvéknek. Hektáronként legalább öt idősebb tölgy- vagy bükkfát kellene meghagyni, hogy legyen elegendő élelem a vaddisznóknak és medvéknek – máskülönben a mezőgazdasági terményeket fogják megrongálni a felelőtlen erdőgazdálkodás miatt.

A vadászat, orvvadászat és a kóbor kutyák jelenléte csökkenti a medve potenciális zsákmányállományát is (szarvas, őz, vaddisznó), ami pont a telelésre való felkészülés időszakában fontos élelemforrása lenne a medvének. A kutatók megállapították, a medve egyik legfontosabb szempontja a telelőhely kiválasztásában a vízforráshoz való közelség; az erdei források tönkretétele, elvezetése a medvék élőhelyeiről ezért korlátozandó. Főleg a szoptató anyamedvéknek nélkülözhetetlen az állandó és biztonságos hozzáférés a vízhez, emiatt ha a térségben törpe vízierőművek vannak, azokat és a vízhozamot rendszeresen ellenőrizni kell.

Mindenféle infrastruktúrafejlesztést (turisztikai célú épületek, sípályák stb.) a medvék élőhelyei és vonulási útjai zavarásmentességének fenntartása szempontjából is meg kell vizsgálni. A motoros sportokat és a motoros járművek közlekedését korlátozni kellene a medve számára kulcsfontosságú helyeken.

A hajtóvadászatok miatt az anyamedvék elmenekülnek, hátrahagyják a bocsokat, amelyeket vagy a kutyák tépnek szét, vagy az emberek fognak el – 2002-2012 között nagyon sok ilyen eset történt a vizsgált térségben. A kutatók azt is javasolták, az érvényben lévő törvényeket betartva a barlangok és a medvék elrejtőzésére alkalmas területek környékén, valamint a védett területeken vadászati tilalom legyen.

Valódi hálózat legyen a Natura 2000

A LIFE Ursus jelentéseinek konklúziója, hogy a további fejlesztéseket szigorúan alá kell rendelni a védett nagyragadozó élőhelyei és átkelőhelyei megőrzésének, és ahelyett, hogy újabb akadályokat építünk ki a térségben, inkább a meglévő infrastruktúrát kellene olyan irányban átalakítani, hogy kedvező legyen: például a medvék számára alagutakat létrehozni utak, vasutak alatt.

A közösségi jelentőségű védett területek csupán a barnamedve élőhelyeinek mintegy 30%-át fedik le, és csak akkor tölthetik be természetvédelmi szerepüket, ha valódi hálózatként tudnak működni, ehhez pedig elengedhetetlen az átkelőhelyek fenntartása és átjárhatóságuk további javítása. Erre az Európai Tanács 92/43 számú Élőhely-védelmi Irányelve (Habitat Directive) is kötelezi Romániát – hívták fel a figyelmet a kutatók.

A tusnádi területrendezési terv további sorsa

Abban minden szakértő egyetért, hogy a beltelkesítési terv a medve, de más emlősök élőhelye esetében is további leromlást és fragmentációt okozna, és az állat-ember konfliktusok elfajulását. A LIFE projekt egyik szakértője, Mihai Pop szerint ugyanakkor érthető a településfejlesztési terv szükségessége is, ezért olyan javaslatokat tettek, amelyekkel csökkenteni lehet a negatív hatásokat. „Úgy érzékeltem, van nyitottság ezek alkalmazására” – nyilatkozta a TOTB megkeresésére.

Nyilván, a közösség számára az lenne jó, ha a Vargyas-terület legalább részben beltelek lenne; a medvék szempontjából pedig az, ha egyáltalán nem építkeznének az emberek – magyarázta. Az elkövetkező időszakban a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a polgármesteri hivatal, a tervezők és más illetékesek feladata, hogy olyan közös megoldást találjanak, amely mind a település lakói, mind az élőhelyek szempontjából a lehető legkevesebb negatív hatással járna – tette hozzá.

>> Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet álláspontja a medveátkelő beépítéséről >>

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Szabó Szilárd – aki a LIFE Ursus jelentéseinek kidolgozásában is részt vett – megkeresésünkre úgy fogalmazott, az útmutatóban egy „ideális esetet” vázoltak, de kompromisszumot kellett kötni, nem lehetett teljesen elutasítani a beltelkesítés tervét, mert az a fejlődésben gátolná Tusnád községet.

Domokos László József, az ügynökség igazgatója megerősítette, a LIFE Ursus-projekt szakértőivel folytatott konzultáció után az intézmény úgy döntött, már nem kér környezeti hatásvizsgálatot. Egy héten belül nyilvánosságra hozzák a tusnádi településrendezési terv környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló határozattervezetet. Az érintettek két-két** egy-egy román és magyar nyelvű újsághirdetésben értesülnek erről. A megjelenés időpontjától számítva tíz napon belül még fellebbezhetnek a határozat ellen. Amennyiben ez idő alatt nem érkezik óvás, kibocsátják a környezetvédelmi engedélyt a tusnádi tervre.

*Módosítva október 16-án: a cikkben eredetileg 129 hektár szerepelt, amely a PUG első verziója nyomán került a szövegbe. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség pontosított, hogy valójában 216,4 hektár a már létező beltelek.
**Módosítva október 16-án, szintén a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség pontosítására.

Címkék: , , , , , , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: petrass kata
    Közzétéve: 15.10.2014, 2:36 pm

    Herculian magyarul Magyarhermány

Szólj hozzá!