Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 30.9.2014

Románia ökológiai lábnyoma a legkisebb az EU-ban, de van baj elég

WWF_3961_infographic_adapt_240914

Negyven év alatt több mint felére csökkent a világ faunájának egyedszáma, figyelmeztet a WWF Élő Bolygó jelentése (Living Planet Report). Ugyanakkor jóval több természeti erőforrást aknázunk ki, mint amennyit a bolygó elbírna. Újra kell gondolnunk a stratégiákat.

Az állatvilág veszteségei leginkább a trópusi és a dél-amerikai térségekben mérhetőek. Az élőhelycsökkenés után a halászat és vadászat, valamint a globális felmelegedés a legjelentősebb romboló tényező.

Sürgős, és a társadalom minden szegmensére kiterjed intézkedéseket kell foganatosítani, hogy egy fenntartható jövőt teremtsünk – nyilatkozta a WWF International vezérigazgatója, Marco Lambertini.

A jelentés kimutatta, hogy azok a védett területek, amelyeket megfelelően működtetnetek, jelentősen segítik a fauna gazdagságának fennmaradását. Nepálban például a tigrispopuláció nőtt. Általánosságban elmondható, hogy a védett területeken kétszer olyan kevés állat pusztul el, mint átlagban más területeken.

A jelentés arra is kitér, hogy az emberiség igényei 50%-kal nagyobbak, mint a bolygó regenerálódási képessége. Azaz másfél bolygó kellene ahhoz, hogy elegendő forrással szolgáljon a több mint 7 milliárd embernek. A tíz ország, amelyeknek egy főre eső ökológiai lábnyoma legnagyobb a következő: Kuwait, Egyesült Arab Emirátusok, Dánia, Belgium, Trinidad és Tibago, Szingapúr, Egyesült Államok, Bahrein és Svédország.

Romániának az egy főre eső ökológiai lábnyoma a legkisebb az Európai Unióban, 1,4 bolygónyi, ha úgy tetszik. „Az eredmény inkább az ipar összeomlásának, mintsem kormánystratégiáknak köszönhető” – mondta Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.

„Habár néhány lépést megtettünk a fenntarthatóság elérésének érdekében, ami az erdőket és vizeket illeti, hiányzik egy átfogó megközelítés a klímaváltozás elleni harcban és az általános környezetvédelemben. Románia és más országok számára a kihívás úgy növelni a gazdasági termelést, hogy közben ne növekedjék a szén-dioxid kibocsátás. Ehhez konkrét erőfeszítésekre, a megújuló energiaforrások kihasználhatóságának technikáira összpontosítva az energiahatékonyság növelésére van szükség. Szerencsére a romániaiak egyre jobban törődnek a környezet állapotával, és egyre aktívabban vesznek részt a szükséges változtatásokban. Reméljük, hogy velük együtt egy olyan társadalom jön létre, amilyet mindig is akartunk, és egy olyan ország, amely tiszteli az embereket és a természetet egyaránt” – fejtette ki Csibi Magor.

Az Élő Bolygó Jelentés egy hónapra rá született, hogy az ENSZ szintén egy jelentésben figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozásnak már most jelentős hatásai vannak az emberek életére világszerte.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, 2014-ben több mint 200 olyan vízgyűjtő medence létezik (ezek több mint 2,5 milliárd embert látnak el vízzel), amelyek területéről évente legalább egy hónapra kifogy az ivóvíz. Már most több mint egy milliárd ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a területhasználat megváltozása együttesen súlyosan érintik a biodiverzitást, és hozzájárulnak az élelemhiány fokozódásához.

Nemzetközi egyezményekkel kell tehát fellépni a klímaváltozással szemben. Létfontosságú, hogy globális megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáról, és a fosszilís üzemanyag-használatot ugyanígy vissza kell szorítani.

A számok aggasztóak, azonban a WWF nem akar riadalmat kelteni velük. Célja inkább egy emberek, vállalatok és kormányok közötti párbeszéd elősegítése, amely során megtalálhatnák közösen a problémákra való megoldást.

A WWF egy One Planet-nek elnevezett modellt javasol, amely tulajdonképpen egy olyan perspektíva alkalmazása lenne, amely a természeti erőforrások ökológiai határvonalon belüli felhasználását szorgalmazná. A WWF a „jobb választást” szorgalmazza, mind politikai, mind egyéni vagy gazdasági szinten. A szervezet ugyanakkor emlékeztet annak fontosságára, hogy „be kell fektetni” a természetbe: ki kell bővíteni a védett területek listáját, konzerválni és újjáültetni az erdőket, a vízkészletet felelősen használni, és meg kell védeni a körülöttünk élő állatfajokat. Ugyanakkor a biokapacitást is figyelembe kell vennünk: fenntartható mezőgazdálkodást és olyan termelési módokat kell folytatnunk, amelyek megtartják az egyensúlyt az ökoszisztémák és a hosszú távú produktivitás között.

Az Élő Bolygó jelentés egy sor tudományos elemzésen és más, előzetes jelentéseken alapszik. A WWF Londoni Zoológiai Társasággal és a Global Footprint Netwok-kal együtt készítette el.

Az első ilyen jelentést a szervezet 1998-ban publikálta, azóta kétévente frissíti az adatokat. A ma kiadott jelentés a Fajok és élőhelyek, emberek és lakhelyek címet viseli. A jelentés több mint 10 000 gerinces faj állapotát m,érte fel 1970–2010 között.

via totb.ro

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!