Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás, Védett fajok | 17.9.2014

A Kis-Szamosban még él, a Bükk-Malomvölgyből eltűnt a mocsári teknős

foto_Benkő_Zoltán
Fotó: Benkő Zoltán

A teknősökről elsőként talán a több száz évet élő óriásteknősök, a szomszédunknál akváriumban látott ékszerteknős vagy a Tini Nindzsa Teknőcök juthatnak eszünkbe. A ma élő hüllők legősibb csoportjának mintegy 270 faja ismert. Sokan nem tudják, hogy Romániában él egy őshonos édesvízi teknősfaj – ráadásul nemcsak a Duna-deltában található meg, hanem többek között Kolozs megyében is előfordul.

A mocsári teknős (Emys orbicularis) a folyók holtágai mentén lévő, gazdag és sűrű növényzettel rendelkező vizes területeket kedveli. Erdőkben, az időszakos vizek mentén is megjelenhet. Idén a természetvédelemmel foglalkozó szakértők egy uniós pályázat keretében Kolozs megye két Natura 2000-es területén kutattak a mocsári teknős korábban jelzett populációi után. A jó hír az, hogy a Kis-Szamos területén, főképp a holtágakban még előfordul a faj, ám sajnos a Bükk-Malomvölgyben már nem akadtak nyomára.

A kutatás a védett faj állományainak felmérését célozta, ami a területek kezelési tervének elkészítéséhez szükséges. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készítteti el. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása.

A védett területeket azért jelölték ki Európa Unió-szerte, hogy a ritka fajok egyre szűkülő életterét, elterjedési és vadászterületét megóvják. Ez nem jelenti azt, hogy a Natura 2000-es területeken tilos volna az emberi tevékenység, csak kiemelten tekintettel kell lenni az ott élő fajokra, élőhelyeik megmaradásának biztosítására.

A mocsári teknős Románia-szerte előfordul, ahol megfelelő vizes élőhelyek maradtak meg, ám mindenhol kis populációi élnek már csupán. Ezért is kiemelten fontos, hogy főképp azokon a településeken, amelyek közelében maradtak még mocsári teknősök, a lakosság tudjon létezésükről, és hozzájáruljon a törékeny populációk fennmaradásához.

foto_Gabos_Ede1
Fotók: Gábos Ede

A ROSCI0074 kóddal ellátott, 1667 hektáros Bükk-Malomvölgy területéről valószínűleg azért szorult vissza a faj, mert eltűntek a számára megfelelő élőhelyek, kiszáradtak a vizes területek. Ráadásul a turizmus és az illegális, de mégis gyakran alkalmazott égetések miatt a faj fokozott emberi zavarásnak volt kitéve.

A ROSCI0394 kóddal ellátott Kis-Szamos Natura 2000-es terület 117 hektáron terül el Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek) és Szamosújvár közelében. Kolozs megye legnagyobb folyójának ez az egyetlen védett szakasza, a többé-kevésbé háborítatlan holtágrendszer egy igazán különleges vízparti élővilágnak ad otthont Péterháza és Szentbenedek között. Mégis, itt is a kutatók a mocsári teknősnek csupán egyetlen példányát látták és fotózták le. Megállapították ugyanakkor, a faj a folyónak majdnem a teljes védett szakaszán előfordulhat. Mintegy 40 ilyen pontot jelöltek ki, ahol megélhet a mocsári teknős.

A Kis-Szamosban leginkább a sporthorgászat miatt csökkenhetett az állomány, ugyanakkor az élőhelyek szomszédságában végzett mezőgazdasági tevékenység és az égetések is zavaró tényezőként hatnak. A vizekbe kerülő növény- és rovarirtó szerek is károsak a teknősre, mint ahogy egyébként más fajokra is: kevesebb táplálékhoz jutnak, vagy az elfogyasztott táplálékban már jelen vannak ezek a mérgező anyagok. A még létező nedves területek esetleges lecsapolása is veszélyezteti a faj fennmaradását.

Életbevágó tehát odafigyelni, hogyan folytatunk különböző tevékenységeket a teknősök élőhelyén vagy azok közelében. Emellett kiemelten fontos a környezet tisztán tartása: szedjük össze a szemetet a környéken, mert a teknős – más fajokhoz, pl. madarakhoz hasonlóan – tápláléknak vélheti a műanyag hulladékot, és megfulladhat tőle. Ha beleakadnak egy ottfelejtett műanyag hálóba, nem képesek kiszabadulni, súlyosan megsérülhetnek, eltorzulhat a páncéljuk.

SAMSUNG

A mocsári teknős egyébként egyáltalán nem “kártékony”, a halastavakra nem jelent veszélyt: elsősorban beteg, sérült, legyengült, kisebb halakkal, kétéltűekkel, rákokkal, csigákkal, rovarokkal táplálkozik, de növényeket is fogyaszt. A faj március-június között aktív. A májusig tartó szaporodási periódus után, május-június folyamán a nőstény 9-10 tojást rak le a víz közelében, amelyek 57-90 nap után kelnek ki, ősszel, vagy majd csak a következő tavasszal.

A felnőtt példány hátpáncélja legfeljebb 20 centi hosszú. Bőre zöldes, barnás vagy feketés, amit sárgás vagy fehér pettyek, vagy csíkok tarkítanak. Vannak teljesen sötét, egyszínű, vagy éppen sárga példányok is. Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni: ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá.

Régebb a teknőst előszeretettel vadászták és fogyasztották (“böjtös” ételnek számított a húsa), ez is okozta állományainak visszaszorulását. Ma már az élőhelyei tönkretétele mellett az jelenti a legnagyobb fenyegetést a mocsári teknős számára, hogy egyesek “házikedvencként” illegálisan tartják. Ha sérült mocsári teknőst találunk, vigyük állatorvoshoz, és amíg felgyógyul, magunknál tarthatjuk, ha más megoldás nincs, de utána vigyük vissza oda, ahonnan felvettük, és engedjük szabadon! Ha a talált teknősnek nagyobb baja nincs, minthogy bőrének puhább részein kullancsok vannak, ezek egy sima csipesszel mi magunk is kiszedegethetjük. Ha tudomásunk van arról, hogy valaki mocsári teknőst tart fogságban, világosítsuk fel arról, hogy ez illegális, és ha nem ért a jó szóból, értesítsük a rendőrséget.

Egy másik veszélyeztető tényező a szabadban élő mocsári teknősök számára, hogy felelőtlen állattartók miatt a szabadba kerülnek más, nem őshonos teknősfajok, pl. a vörösfülű ékszerteknős, amelyek kiszorítják megmaradt élőhelyeiről az őshonos teknőst. Tehát ne próbáljuk az őshonos teknőspopulációt állatkereskedésben vásárolt idegen fajok szabadon engedésével “duzzasztani”, mert csak rosszat teszünk. Ha szabadulni szeretnénk az otthon tartott állatoktól, vigyük vissza az állatkereskedésbe.

A teknős a távolkeleti kultúrákban a hosszú és egészséges élet, a biztos anyagi háttér jelképe. Még ha nem is hiszünk a feng shuiban, az bizonyos, hogy a mocsári teknős fontos szereplője ökoszisztémáinknak, és pótolhatatlan űrt hagyna maga után, ha a felelőtlen emberi tevékenység miatt végleg eltűnne.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: tibor.sos
    Közzétéve: 27.9.2014, 11:56 am

    Nem tűnt el, itt van: http://www.tocmai.ro/broasca-testoasa-18244839.html

Szólj hozzá!