Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 15.9.2014

Gyerekek hangja: egy lap, amit utcagyerekek írnak

india
photo by TheFinalMiracle via shutterstock.com

A Balaknama (Gyerekek hangja) nevű lap fantasztikus megvalósítás: Újdelhi utcáin élő gyerekek írják, szerkesztik, koordinálják. A több tízezer olvasóval bíró lap az egyik legelképesztőbb sajtós projekt.

A kis hajléktalanok újságja minden társadalmi konvenciót meghazudtol, úgyhogy lehetőségük nyílik újradefiniálni önnön társadalmi szerepeiket. A lapot egy indiai non-profit szervezet, a Chetna támogatja, a cikkeket az utcagyerekek írják. Kezdetben csak 35-en voltak, de aztán elkezdtek történetek érkezni az ország minden szegletéből. A lap hindi nyelven jelenik meg, a cikkek pedig többnyire azokról a problémákról szólnak, amelyekkel a gyerekek nap mint nap szembesülnek: a velük szemben alkalmazott rendőri brutalitásról, a kiskorúak között kötött házasságokról, a megélhetést biztosító alkalmi munkákról és sok egyébről.

Az egyik riporter például, Shambhu egy szállodában dolgozik éjszakánként, nappal meg egy autómosóban, közben pedig cikkeket ír. A 14 éves Jyothi régen szemetet gyűjtött az utcáról, hogy aprópénzért eladja, most ő a lap területi vezetője. A 16 éves Chandhi főszerkesztő-helyettes, ő felel az anyagok összegyűjtéséért, amelyek négy indiai államból érkeznek, és ő dönti el, mi kerülhet a harmadévente megjelenő lapba. A cikkszerzők nem kapnak pénzt az írásokért, de a cikkíráskor felmerülő költségeket (utazás, szállás, étkezés) fedezi a kiadványokat támogató szervezet. A Chetna nem csupán a nyomtatás költségei vállalja magára, hanem a fiatal újságírók képzését is, különböző műfajokat, technikákat stb. tanítva meg nekik.

Shanno, aki most 19 éves, és szerkesztő, egy fa alatt tanult meg olvasni, egy jótékonysági szervezet által fenntartott szabadtéri iskolában. Most azokról ír cikket, akik nem tudnak írni/olvasni. Shanno szeretné, ha hallhatóvá válnának az ő hangjaik is.

„A probléma, hogy senki nem ismeri a helyzetünket, az életmódunkat. Így nagyon jó ötlet, hogy mi, gyerekek készítsünk lapot saját magunkról. A gyerekek, akiknek a történeteit megírjuk, egy sötét világban élnek, és pont így akarjuk ábrázolni őket, abban a térben, ahol nappal és éjszaka dolgoznak” – fejti ki Chandhi. „Nagyon sok hozzám hasonló gyerek él az utcákon, és lassan-lassan egyre többük történetét ismerheti meg a világ. Én drogfüggő voltam, sikerült leszoknom, de sokan olyan gyerek van az utcán, akiket a függőség meggátol a kitörésben” – mondja Shambu.


Habár az Újdelhi nyomornegyedeiben élőknek mindössze fele tud olvasni, a gyerekek újságja hatalmas népszerűségnek örvend, és már több tízezer olvasóval bír.

Az indiai utcagyerekek nap mint nap létharcot vívnak, bármit megtesznek, hogy túléljenek, akár koldulnak, akár a koruknak nem megfelelő munkákat végeznek nagyon kevés pénzért. Naponta szembesülnek fizikai, verbális, de akár szexuális bántalmazással is, emiatt nagyon sokan a drogok által kínált alternatív valóságot választják menekülésként a mindennapok brutalitásával szemben. Csak Új Delhiben 500 000 gyerekmunkás van, jó részük elképesztően rossz körülmények között lakik, és alkohol- vagy drogfüggőségben szenved.

India területén a felmérések szerint legkevesebb 11 millió gyerek él nyomornegyedekben és dolgozik az utcán. Ők nem részesülnek sem oktatásban, sem a napi élelmiszeradag nem adatik meg számukra, úgy, ahogyan orvosi ellátás, állami segély, vagy könyvek sem. Őket legtöbbször nagyon nehéz munkáknak vetik alá. A Balaknama hasábjai őket célozzák meg, és hozzájuk jutnak el, így megismerhetik egymás történeteit, vagy mások kiútjait. A Chetna egy rúpiáért adja el a lapot, az így összegyűjtött pénzt a gyerekek körülményeinek javítására használják.

Források: The Independent/Vocativ/Oddity Central

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!