Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 3.9.2014

Nyárádmente: a természet érdekében konfliktust is vállal a Natura 2000-es gondnokság

Rendre elutasítja az engedélyeket lazán kezelő befektetőket, harcba száll a minisztériummal a Nyárád szabályozása miatt, és bűnvádi feljelentést tesz, ha kivágnak egy fát, melyen védett madárfaj fészkel: a Nyárád- és Küküllő-mente Natura 2000 terület gondnoksága konfliktusokat is bevállal a természet megóvása érdekében.

Sipos Zoltán

A gondnokság három, egymással partner egyesületből áll: ezek a Nyárádmente Kistérségi Társulás, a Kis-Küküllő Térségi Társulás Balavásár-Szováta, valamint a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A civil szervezetek négy, Natura 2000-es védettséget élvező területet felügyelnek, ezek közül három Különleges Természetmegőrzési Terület, egy pedig Különleges Madárvédelmi Terület.

Az összesen 91 ezer hektárnyi terület Hargita, Maros és Szeben megyében terül el, 41 községet és több mint 150 ezer lakost érint. Bár a román kormány a területek fenntartására pénzt nem különít el, és így a gondnokságoknak pályázatokból kell több-kevesebb sikerrel fenntartaniuk magukat, a Nyárád- és Küküllő-mente Natura 2000 gondnokság nem ímmel-ámmal látja el a feladatát. A gondnokság igazgatójával, Kovrig Zoltánnal beszélgettünk.

Kukullo-Nyarad v3

Fittyet hánynak a gondnokságra

A környezetet talán nem annyira károsító, de attól még rendkívül bosszantó esetek jelzik, hogy a befektetők mennyire fittyet hánynak egy-egy Natura 2000-gondnokságra. A Kis-Küküllő mentén, Erdőszentgyörgy határában nemrég egy napelempark épült, amit – egy évnyi hercehurca után és egy sor feltétel mellett – a gondnokság engedélyezett.

A napelempark azonban nem ott, és nem pont úgy épült fel, mint ahogyan előzőleg jóváhagyták. Kiderült, azon a telken, ahova az engedély szólt, tulajdonosi problémák merültek fel, így a befektető gondolt egyet, és az eredeti helyszín mellé, máshova építette fel a parkot. Erdőszentgyörgy polgármestere persze tudott róla, az ő szempontjából azonban a park elhelyezkedése nem volt elsődleges, amíg az önkormányzat adó formájában részesül a beruházás által termelt profitból.

Napelempark Erdoszentgyorgy hataraban

Egy terepszemle után a gondnokság jelentést tett a környezetvédelmi őrségnek: ők a beruházót 30 ezer lejre büntették, kötelezve őket arra, hogy kezdjék újból az engedélyeztetési eljárást. „Egyrészt az a probléma, hogy egy közel egyéves egyeztetés után a befektető semmibe vesz bennünket” – így Kovrig Zoltán, a gondnokság igazgatója.

A gondnokságot ért presztízsveszteség azonban ebben az esetben másodlagos: mivel a napelempark már felépült akkor, amikor a gondnokság tudomására jutott az eset, utólag lehetetlen környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni, mert nem tudni, hogy pontosan mi is volt az adott területen.

Hosszas vita után hagyták jóvá

„A beruházásokat egy tudományos tanács hagyja jóvá vagy utasítja el, tudományos szempontok alapján. Azonban mivel az elkészült hatástanulmány csak részben fedte le az adott területet, a beruházás környezetre gyakorolt hatását sem tárgyalta éppen ezért a megváltozott körülmények szempontjából” – magyarázta Kovrig.

A beruházást hosszas vita után jóváhagyta a tudományos tanács, de csak azért, mert már megvalósult, egy Natura 2000 gondnokság számára pedig fontos, hogy megőrizzék a közösség támogatását.

Napelempark Erdoszentgyorgy hataraban2

Átjárás és hamvasztó

Egy hamvasztó jó példa arra, hogy egy kis beavatkozás mekkora hatással járhat az élővilágra. „Nem a hamvasztóval van a baj, hanem az építkezés tényével” – magyarázta az igazgató. A hamvasztót Makfalva község külterületén szeretnék megvalósítani Erdőszentgyörgy és Hármasfalu között, egy olyan helyen, ami átjáróként szolgál a nagyragadozó medvék számára.

Nem mindegy, hogy külterületen hol vannak elszórva ezek az építkezések. Ha valami felépül, akkor állandó zavaró tényezővé válik – be lesz kerítve, út fog vezetni feléje, így a szóban forgó terület eleve kiesik az élőlények számára.

A vadátjárók lassan beépülnek

Az egyszeri, konkrét építkezésnél aggasztóbb azonban az a trend, hogy a vadátjáróként szolgáló terület lassan ilyen-olyan építményekkel beépül, így ennek a területnek a permeabilitása elvész. Ha ez így folytatódik tovább, akkor a medvék nem tudnak majd átjárni a Kis-Küküllő két oldalán található dombság erdői között.

„A Natura 2000-es területek hálózatának egyik fontos eleme épp ez: hogy a területek közötti átjárás ne szűnjön meg” – mondja Kovrig. Bizonyos átjárókat meg kell őrizni a vadállomány megóvása érdekében.

Az autópálya, ha lesz, mindent keresztülvág

Az egyelőre tervek szintjén létező Iași-Marosvásárhely autópálya azonban az egész védett területet kettévágja. És mivel egy autópálya nyomós közérdekű beruházásnak számít, egy Natura 2000-gondnokság nem állíthatja le az építkezést.

Annyit tehetnek, hogy tudományos érvekkel megszorítják őket, hogy a megfelelő helyeken minél több vadátjárót készítsenek. Egy ilyen természetvédelmi megoldás valamennyire meg tudja őrizni a terület átjárhatóságát, és minimalizálja a természetre gyakorolt negatív hatást.

A legtöbb ilyen és ehhez hasonló befektetéssel az a gond, hogy a legritkább esetben vonják be a gondnokságot a tervezés folyamatába, panaszolja Kovrig. “Amikor már megvan a kivitelezési terv, akkor jönnek a mi engedélyünkért – ebben a fázisban azonban hiába kérünk módosításokat, azt már nagyon nehéz megvalósítani”, mondta el a gondnokság igazgatója.

Nyarad

“A kolozsvári fiúk meglepődtek”

A Nyárád szabályozása újabb példa arra, hogy a Natura 2000 gondnokságról sokan azt gondolják, hogy nem más, mint egy újabb pecsételőhely.

A folyó áradása évszázadokon keresztül természetes volt: a folyó menti területek éppen azért annyira termékenyek, mert áradáskor a hordalékok feltöltötték gazdag tápanyaggal a területet. A bőséges termések miatt kapta félig vicces becenevét a térség: „murokországnak” nevezték el. Az áradások, ha a víz el is öntött pár hektárt, nem okoztak kárt.

A Nyárád szabályozása nem új terv: az első szakasz tervezése már az 1970-es években elkezdődött. Jobbágyfalván felépítettek egy gátat, mely megakadályozza, hogy a folyó kiöntsön. A gát építését a ’90-es évek közepén fejezték be.

Jobbagyfalvi gat

A második szakasz abból állt, hogy a torkolatától Dózsa György községig szabályozták a medrét: kiirtották a fás növényzetet, szokás szerint a partjait kövekkel, betonfalakkal megerősítették, kétoldalt megemelték a védőgátakat. Most érkezett el a szabályozás harmadik szakasza, mely keretén belül Dózsa Györgytől a jobbágyfalvi gátig végeznének el hasonló munkálatokat.

Hivatalosan sokáig nem tudott róla

„Ironikus módon épp az Európai Unió Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programjából finanszírozzák a munkálatokat, hatalmas összegekről van szó” – mondta Kovrig, akinek sokáig hivatalosan nem is volt tudomása arról, hogy mi készül.

„Tavaly májusban felhívott egy itteni polgármester, hogy egy kolozsvári cégtől kapott egy térképet, bizonyos pontokkal bejelölve. Azt kérték az elöljárótól, azonosítsa be a kérdéses területek tulajdonosait” – emlékezik vissza az igazgató. Mivel ő sem tudott semmit, rákeresett a cégre az interneten, majd felhívta őket.

Elmondta, szeretné látni a terveket: utólag úgyis engedélyeznie kell azt a gondnokságnak, és jobb, ha már a tervezés idején konzultálnak, mintsem hogy a már elkészült tervet elutasítsák. Megígérték, hogy elküldik, ám végül nem küldtek semmit.

„Két hét múlva felhívtam őket: kiderült, titkosították az ügyet, nem szabad kiadják a terveket. Mivel ez egy nem hivatalos beszélgetés volt, a gondnokság igazgatójaként én nem volt mit tegyek” – mondta Kovrig.

Holnaputánra kell engedély

A beszélgetés után bő fél évvel, decemberben megérkezett a gondnokság székhelyére a cég két képviselője, és közölték: holnaputánra szükségük lenne a Natura 2000-es engedélyre. Kovrig ekkor közölte velük, hogy az engedélyezésnek van egy procedúrája, el kell készíteni egy környezetvédelmi hatástanulmányt.

„December lévén ezt a hatástanulmányt nem lehetett elkészíteni: a madarak nagy része nincsen a térségben, a vegetáció pedig inaktív. Ez a beszélgetés december 5-én hangzott el, december 15-ére hoztak egy környezetvédelmi hatástanulmányt” – mesélte az igazgató.

Vegetacio a Nyarad menten

A tanulmány nem is volt rossz, azt leszámítva, hogy nem a megfelelő időszakban volt ekészítve, így nem voltak benne olyan konkrét eredmények, melyekről tárgyalni lehetett volna. Így tehát május végéig adott határidőt a gondnokság arra, hogy a kivitelező egy kiegészítő tanulmányt készítsen el.

Fontos részlet, hogy a Nyárádnak csak egy kisebb, mintegy 2 kilométeres szakasza esik bele a Natura 2000-es területbe, azonban a törvények szerint attól még az egész projektet jóvá kell hagyja a gondnokság.

Régi térképek alapján dolgoztak

A gondnokság következő lépésként a folyó egész hosszában megnézte, hol milyen munkálatokat terveznek. Ekkor kiderült, hogy a tervezőcég terepmunka nélkül, régi térképek alapján tervezte meg a munkálatokat, a Nyárád medre és a part vonala azóta egyes esetekben változott: előfordult, hogy oda is terveztek védőgátakat, ahol ma házak állnak.

„A terveket nyilván módosítani lehet, az ők szempontjukból az a fő probléma most, hogy mi egy csomó, bekalkulált betontömeget kivetetünk velük” – így az igazgató, aki szerint a kivitelezőnek talán érdekében áll minél több betont leönteni akkor, amikor köbméterre fizetik. A gondnokság egy olyan 4 oldalas feltételrendszert állított össze, amit a beruházónak szükséges teljesíteni.

Azóta az ügy leállt, azonban más irányból próbálnak nyomást gyakorolni a gondnokságra. Épp ottjártunkkor hívta Kovrigot Bukarestből a befektetési igazgató a Környezetvédelmi Minisztériumtól: el kéne utaznia Bukarestbe, tárgyalják át ismét a feltételeket és próbáljanak közös nevezőre jutni, mert így, szerinte, a mederszabályozási munkálatokat nem lehet kivitelezni.

Akár le is vághatják a támogatást

A gondnokságot azért sem könnyű megkerülni, mert már annyira szorosság vált az együttműködésük a környezetvédelmi hivatallal, hogy feltételrendszerüket szóról szóra átveszik. A környezetvédelmi engedély pedig az utolsó, törvényerejű engedély, ami szükséges a munkálatok elkezdéséhez.

„Figyelmen kívül lehet hagyni a feltételeinket, de mi folyamatosan figyeljük a munkálatokat. Ha valami problémát észlelünk, jelezzük a környezetvédelmi őrségnek, és, ha szükségét érezzük, akkor az Európai Uniónak is. Ha ők kiszállnak és rendellenességeket észlelnek, talán levágják a támogatást” – így a környezetvédő. A cég valószínűleg ettől az eshetőségtől tartva nem merte meglépni azt, hogy a Natura 2000-es területen húzódó folyószakaszt egyszerűen kihagyja, és a többi szakaszon betonozzon.

Geges patakan vegzett meder-munkalatok

Geges patakát már „regularizálták”

A szintén a Natura 2000-es területén átfolyó Geges pataka medrét már szabályozták a Román Vízügyek megbízásából: kikotorták, kétoldalt pedig kiszélesítették, de úgy, hogy a buldózer minden fát gyökerestül kitépett. Most a patakpart tele van invazív növényekkel.

A gondnokság hiába írt jegyzőkönyvet, felszólítva a kivitelezőt, hogy állítsa vissza eredeti formájába a partot, ültessenek fűzfákat, szórjanak fűmagot, a cég ennek nem tett eleget: bíróságon megtámadták a jegyzőkönyvet, formai okokra hivatkozva: szerintük hibásan volt kitöltve a jegyzőkönyv. A határidőt azonban két nappal lekésték, így a bíróság formai okokra hivatkozva elutasította a fellebbezést.

Geges patakan vegzett meder-munkalatok2

Erdőirtás, falopás: a védett madárfajok szempontjából is veszélyes

Akár az ország többi részén, a Nyárád és Kis-Küküllő mentén is problémát jelentenek az állandó falopások. Ez főként a nem szerződéses erdőrészeken fordul elő gyakran, ahol nincs, aki bélyegezzen, és üzemterv sincs, ami megszabná, hogy mennyit, hol lehet vágni.

Az igazgató szerint ugyanakkor van az éremnek egy másik oldala is: a falopások általában kisebb mérvűek, nem gyakorolnak akkora nyomást a környezetre, mint azok a kitermelések, amelyek erdészeti kezelés alatt levő erdőkben történnek.

Bekaszosas-feszek kivagva

A favágó nem nézte meg

A Natura 2000-es területek gondnokának egyik legfontosabb feladata többek között a ritka madárfajok védelme. Két védett békászósas-fészek például illegális fakivágás miatt megsemmisült a Nyárád mentén: a favágó egyszerűen nem nézte meg, van-e fészek a fán, amit kivágni készült.

Egyébként ma már minden egyes fa kitermelését a Natura 2000-es gondnokságok kell(ene) engedélyeznie az általuk gondozott természetvédelmi területen. Minden egyes kitermelő cég be kell mutassa az erdészet által kiállított okmányokat, amelyeket a gondnokság átvizsgál, illetve terepen is felméri ezek jogosságát.

Egyes esetekben kis változtatást is eszközölhetnek, például jelzik, ha az adott területen ragadozó madár fészkel, és ekkor az a fa állva maradhat az esetleges költési periódus végéig. Esetleg kérhetik, hogy a kitermelés periódusán változtassanak.

Sajnos a kitermelt fa mennyisége az erdészeti üzemterv által van meghatározva, a famennyiségre már a kitermelő az árverést megnyerte, tehát a gondnokság keze nagyjából kötve van.

Bekaszosas-feszek fa kivagva2

A bűnvádi feljelentésnek híre megy

A békászósas-ügyben egyébként a gondnokság két bűnvádi feljelentést is tett: ugyan nem került elő a tettes, de az ügy híre elterjedt a környéken, így a lakosság jobban odafigyel – mondta az igazgató. A békászósas-fészkekről egyébként nem véletlenül tudtak: ezeknek a fészkeknek a feltérképezésére korábban már volt egy külön EU-s projektje a gondnokság partnerének, a Milvus Csoportnak.

Egyébként most folynak azok a felmérések, amelyek során minden egyes védett faj és Natura 2000-es élőhely feltérképezésre kerül, külön kitérve a fajok és élőhelyek elterjedésére, elhelyezkedésére, a populáció állapotára. Ennek alapján 2015 tavaszáig elkészül a Natura 2000-es területek kezelési terve.

Bekaszosas-feszek fa kivagva3

Az égetésre nincsen egyszerű megoldás

A Natura 2000-es területek felügyelete számos olyan problémát is felvet, amire nincsen egyszerű megoldás. Az égetés, tehát az a gyakorlat, hogy a gazdák egyszerűen felperzselik a kiszáradt gyepet, az egyik ilyen téma. Ez azért nagyon káros, mert a növényzetben élő apró, menekülni nem tudó élőlények is elpusztulnak a tűzben.

„Próbáltunk egy stratégiát kidolgozni arra, hogy fékezzük a tarlótüzeket. Bejártam a Nyárád- és a Kis-Küküllő-mentét, és azokon a helyeken, ahol tüzet észleltem, felvettem a GPS-adatokat. Az a tervem, hogy készítünk egy adatbázist a földterületek tulajdonosairól, és így be tudjuk azonosítani, ki felel a tűzért. Így majd küldhetünk neki egy felszólítást, melyben figyelmeztetjük: többet ne égesse fel a tarlót, mert elveszítheti az esetlegesen igényelt területalapú támogatást az adott területen” – magyarázta az igazgató.

P1000737

A quados turisták nem értik

Az időről időre feltűnő quados-motoros turisták szintén gondot okoznak. Ők egyes esetekben húszas-harmincas csoportokban érkeznek, gyakran geocachingelnek (egy, GPS-en megadott pontot keresnek), nem állnak meg, ráadásul gyakran hollandul vagy éppen kínaiul beszélnek: szinte lehetetlen velük szót érteni.

A hangos, a földet már-már felszántó motorosok érkezése teljesen kiszámíthatatlan, és rövid időn belül tovább is állnak, nagyon nehéz bármilyen eljárást foganatosítani ellenük. „Ha észrevennénk, hogy több ideig ugyanoda járnak, akkor a rendőrséggel meg lehetene próbálni tetten érni őket” – mondja Kovrig, hozzátéve, hogy ez a munka azért már messze meghaladja a gondnokság kapacitását.

Önkormányzatokkal, lakossággal jó együttműködés

A gondnokság általában jól együtt tud működni a polgármesterekkel: sokszor már előre szólnak, ha valamilyen megkeresés érkezik, vagy pedig a befektetőket irányítják a gondnoksághoz. „Nyilván, minden önkormányzatnak vannak olyan politikai vagy gazdasági érdekei, melyek meghatározzák az álláspontját” – fogalmazott az igazgató.

A nyárádmenti falvak körzeti rendőrparancsnokával szintén nagyon jó ez együttműködés, ahogy a környezetvédelmi őrséggel is jól együtt lehet dolgozni, a két szerv kölcsönösen segíti egymást a hatékonyabb fellépés érdekében.

A gondnokságnak ugyanakkor nem annyira gyümölcsöző az együttműködése a vízügyi hatósággal és az állami erdészetekkel. Utóbbiak vélhetően azért húzódoznak, mert a Natura 2000-es gondnokságban egy újabb szervet látnak, amely esetlegesen felülbírálhatja a munkájukat.

Címkék: , , , , , , , , , , ,

4 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: hegyi Istvan
    Közzétéve: 3.9.2014, 11:10 am

    Magan tulajdon felett ne vednokoskodjon egy egyesulet se a tulajdonos beleeggyezesi nelkul,amire mas fizet adot.

    • A hozzászólás szerzője: Laszlo Horvath
      Közzétéve: 5.9.2014, 11:02 am

      Igen is vednokoskodjon, mert attol, hogy valami magantulajdon, meg nem jelenti azt, hogy a tulajdonosa teljhatalmu ur felette. A maganteruletek tulajdonosaira is vonatkoznak az orszag torvenyei, szabalyozasai. A tulajdon az nem csak jogokkal, hanem kotelezettsegekkel is jar. Hiszen a magantulajdon az nem valahol a semmiben lebeg, teljesen elszigetelve a kornyezo tajtol, teruletektol, hanem szorosan osszekapcsolodik azokkal. Igy amit az egyik tulajdonos csinal, az a kozosseget is erinti. Azonkivul ne feledjuk el, hogy egy terulet tulajdonosa nem birtokol mindent ami a teruleten talalhato. Peldaul a vadon elo allatok azok a magantulajdonu erdokben is az allam tulajdona maradnak. A talajfelszin alatt talalhato termeszeti kincsek ugyancsak nem magantulajdon, hanem allami, azaz koztulajdon. A levego a magantulajdon felett szinten nem magan, hanem koztulajdon. Azaz csak azert mert valaki birtokol tiz-husz hektar foldet, nem jelenti azt, hogy ratehet egy szennyezo gyarat es kedve szerint fustolheti tele a sajat tulajdonan a levegot. Ha egy patak folyik at egy magantulajdonon, annak a vize sem magantulajdon, hiszen valahonnan mashonnan folyik oda es onnan tovabb folyik. Tehat azt sem szabad a terulet tulajdonosa kenye kedve szerint szennyezze, gattal elzarja, vagy eppen elterelje a sajat magan hasznara.

      Ugyhogy legyszives, Hegyi Istvan vedd eszre magad, hogy a terulettulajdonos, erdotulajdonos az nem kiskiraly, nem csaszar es nem foldesur, aki kenye es kedve szerint, semmire es senkire tekintettel nem leve, rendelkezhet a teruletevel. Igenis jogos, hogy az allam, azaz az osszes allampolgarok erdekeit vedo szervezet a magantulajdonost felugyelheti es kenyszeritheti, hogy az a kozosseg erdekeit is erinto sot serto tevekenysegeket ne folytasson a maganteruleten. Mert ugye az hogy a maganteruleteden vagy, meg a kenyv kedv szerint valo gyilkolasra, vagy egyeb buntenyekre sem jogosit fel. Nost hat pontosan ugyanigy van ez a kornyezet elleni buntenyekkel is.

  2. A hozzászólás szerzője: Laszlo Horvath
    Közzétéve: 3.9.2014, 2:04 pm

    Nagyon jo cikk egy fontos temarol. Az erdelyi taj egy nagyon termeszetes es megkimelt allapotban van meg, hogyha a nyugati iparosodott allamok tajaihoz hasonlitjuk. Ez egy nagy kincs es fontos, hogy tovabbra is megorizzuk es megkimeljuk. A fejleszteseket kell alavetni a kornyezetvedelmi szempontoknak, hiszen szuksegunk van a termeszetre. Gratulalni tudok a Natura 2000-es terulet gondnoksaganak a vegzett ertekes munkaert.

  3. A hozzászólás szerzője: Andras
    Közzétéve: 4.9.2014, 10:56 am

    Gratulalok a kiallasert, remelem hogy tobb szavuk es hatalmuk lesz a jovoben, es meg tudjak allitani az esztelen termeszet-pusztitast ami ma itthon folyik. Ami felepul az messze nem eri meg azt amit elveszitunk, azok akik hatastanulmanyok nelkul, regi terkepekkel es kizarolag profit-orinetaltan dolgoznak anelkul hogy a kozosseg javat is figyelembe vennek, nem kepesek maradando ertekeket alkotni amugy sem.

Szólj hozzá!