Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 16.7.2014

Vidrák is élnek Kolozs megye legnagyobb folyójának védett szakaszán

vidra_foto_de_Papp_Tamas
Vidra. Fotó: Papp Tamás

Játékosak, roppant intelligensek és nagyon rejtőzködőek. Csúszdát építenek agyagos folyópartokon, fűből dinnye nagyságú labdát ügyeskednek össze, így játszanak. Ellenség közeledtével elrejtőznek. Az ellenség mi vagyunk, akik beszennyeztük a vizet, amiben úszkálnak és élnek, és vadásszuk őket, mert sajnáljuk azt a néhány halat, amit “előlünk” kifognak. Nem szükségszerű, hogy így legyen!

Bár a Szamos mentén lakók többsége nem hallott róla, és soha nem látott egyetlen példányt sem, friss kutatás bizonyítja: 3-7 eurázsiai vidra (tudományos nevén: Lutra lutra) él a Kis-Szamos védett, mintegy tíz kilométer hosszú szakaszán, vagyis a Kolozs megyei Kis-Szamos Natura 2000-es területen.

akutato_sike_tamas
A képen Sike Tamás, a vidrás felmérés készítője

A kutatás a védett faj állományának felmérését célozta, ami a terület kezelési tervének elkészítéséhez szükséges. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készítteti el. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása.

kisszamos_peterhaza
A Kis-Szamos védett szakasza Péterházánál. Fotó: Markó Bálint

A védett területeket azért jelölték ki Európa Unió-szerte, hogy a ritka fajok egyre szűkülő életterét, elterjedési és vadászterületét megóvják. Ez nem jelenti azt, hogy a Natura 2000-es területeken tilos volna az emberi tevékenység, csak kiemelten tekintettel kell lenni az ott élő fajokra, élőhelyeik megmaradásának biztosítására.

A vidra élőhelyét folyók, patakok, tavak, mocsaras-lápos területek képezik. Az eurázsiai vidra Európán kívül Ázsiában és Afrikában is előfordul.

Az ötvenes évekig, amíg az agrárreform következtében elterjedtté nem vált a masszív vegyszerhasználat, és be nem szennyeződtek különböző vegyi anyagokkal a mezőgazdasági területek és a folyóvizek, sok volt a vidra Európa-szerte. Vadászták is, egyrészt mert a halászok kártékonynak tartották, hiszen főleg hallal táplálkozik, másrészt vízhatlan, sűrű, értékes bundája miatt. A vidra zsákmányol rákot, kagylót és békát is, sőt néha kisebb madarakat. Ha beszabadul egy halastóba, tömegesen pusztítja a halakat – ezt a tavak bekerítésével, villanypásztor alkalmazásával lehet megelőzni.

urulek
Az elfogyasztott hal pikkelyei és csontjai jól látszanak a vidra ürülékében. Fotó: Sike Tamás

Az emberen kívül nincs ellensége, legfeljebb a kóbor kutyáknak lehet esélye elkapni egy vidrát, ha falkában támadnak. Ám ez nem valószínű, hiszen roppant jó hallása van, és idejében elrejtőzik, ha veszélyforrást észlel. Miért szükséges mégis védeni? Természetes élőhelyén fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában: csúcsragadozóként a halállomány egészségét garantálja, hiszen a sérült, beteg halakat ejti zsákmányul.

A vidra nem alszik téli álmot, bundája megvédi a hidegtől, a jeges vízben is úszkál. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testhossza 100-130 cm (ebből 35-45 cm a farka), a hím súlya 10 kg körül mozog. Párzási időszaka februártól júliusig tart. A termetre a hímnél kisebb nőstény legtöbb öt kölyköt szül, akiket 3 hónapos korukig szoptat. A vidragyerekek anyjukkal maradnak legtöbb egyéves korukig, utána saját vadászterületet keresnek maguknak. Emberi szemmel játékosnak érzékelt viselkedésük feltehetően a kölykök vadászképességeit hivatott kifejleszteni, akárcsak pl. a macskáknál.

vidranyomok
Erre járt a vidra. Fotó: Sike Tamás

Még mindig a Kárpát-medencében él a legnagyobb populáció, ezért különös felelősség hárul az országra, hogy megfelelő természetvédelmi kezeléssel megóvja a vidra és más védett fajok állományait. Éppen ezért, Romániában összesen 99 Natura 2000-es területet jelöltek ki a vidra miatt, ezek egyike a ROSCI0394 kóddal ellátott Kis-Szamos-szakasz. A 117 hektáros terület Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek) és Szamosújvár közelében található. Kolozs megye legnagyobb folyójának ez az egyetlen védett szakasza, a többé-kevésbé háborítatlan holtágrendszer egy igazán különleges vízparti élővilágnak ad otthont Péterháza és Szentbenedek között.

Hogy egészen pontosan hány vidra él Romániában, nem tudni, mert egyelőre csak regionális felmérések vannak, a “Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek folyamatban van egy országos kutatása ezzel kapcsolatban. Ami Kolozs megyét illeti, természetesen a Kis-Szamos védett szakaszán kívül is élnek vidrák, egy-egy példány vadászterülete 4-5 km hosszú folyószakaszt fedhet le. A kutatók szerint célszerű lenne a vidra érdekében kiterjeszteni a védett területet.

A projektcsapat tagjai arra kérik az olvasókat, hogy amennyiben vidrát látnak a Kis-Szamoson, ne habozzanak felvenni a kapcsolatot velük (natura2000clujkolozsvar@gmail.com): tapasztalt felmérőknek is ritkán adatik meg szemtől szemben, vagy legalábbis közelről vidrát látni. A mostani kutatással a nyomok, ürülék, táplálkozás után otthagyott maradékok alapján mérték fel a Kis-Szamosban lakó vidrákat. A faj alkonyati-éjszakai életmódja is megnehezíti megfigyelését.

A vidrafelmérés teljes anyaga, valamint még több információ a védett területekről és az ott élő fajokról a projekt honlapján érhető el.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!