Think Outside The Box

Transindex rovatok


Wélemény | 30.6.2014

Fajok és népek átjáróháza: a Duna-delta, ahogyan mi láttuk

IMG_3000

Ahol a Duna találkozik a Fekete-tengerrel, létrejött Európa legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelye. 600.000 hektár. Maga a nagy kék-zöld-barna végtelenség. Motorcsónakban utazunk, mert siettet az idő: így még inkább megérinthetetlen és felfoghatatlan a táj. Végtelen, a mi siető időnkön túli. Mintha örök.


B.D.T.

Pedig nem, persze. Többször is alkalmunk van meghallgatni, hogyan alakult ki a delta: először a Szent György-ág, aztán a Sulina, aztán a Chilia, utóbbi nem is olyan régen, négyezer éve. És mai napig változik: földterületek bukkannak fel lassan, de biztosan, ahogyan a folyam hordaléka felgyűl; öblök, majd tavak, szigetek jelennek meg, tűnnek el az évezredek során.

P1450209

A deltában – ha nem is látható, de – érzékelhető a genezis. Minden mozgásban van, hullámzik, cserélődik, átalakul, és a delta lakói a pillanatnak kiszolgáltatva élik ezt az életet. Törékeny kis lebegő növényzetre rakják fészkük, nádasokban bujkálnak, vadásznak és vadásznak rájuk, ölnek, esznek, jóllaknak, párosodnak, költenek, etetnek, költöznek és visszajönnek. A delta: átjáróház.

Nemcsak fajok, de népek, népcsoportok átjáróháza. Kozákok leszármazottja, lipován halász, nyugati poszthippi, nyaralótulajdonos nagyvárosi, élelmes befektető telepszik meg, foglalja el, használja a földet, vizet, “ökoszisztéma-szolgáltatásokat”, csak a léptékben van némi – bár lényeges – különbség. Mert mindannyian látjuk, érzékeljük és nyugtázzuk a nádfedeles kunyhók és a magasodó betonépítmények – és megkockáztatnám: lakóik – között, az ebédre néhány halat kifogó idős ember és a modern halfeldolgozó, az evezős csónak és a motorizált vízi járművek zaja közötti diszkrepanciát.

Ledöbbenthet a szegénység, kiszolgáltatottság, az elhagyatott régi házak, templomok, ősi örökségek, nyelvek, kultúrák eróziója, felháboríthat a lelkiismeretlen önzés, korrupció, emberi rosszindulat vagy közömbösség. Valahogy mégsem a védendő, közreműködésünk, segítségünk, támogatásunk nélkül összeomló, elromló, még nagyobb bajba kerülő tájak és közösségek képe az erősebb, ha a deltára gondolok. Hanem a még mindig szinte végtelen erőforrásokból táplálkozó, törékeny, de rugalmas rendszeré, ami volt, van és lesz, függetlenül tőlünk. Egy hely, ahol fel lehet szívódni, elbújni, eltűnni és mégis-ott-lenni, beleoldódni a tájba, ahogy a sós és édesvíz keveredik a torkolatnál.

P1450182

Az az elemi erejű esztétikai benyomás, amit vázolni próbálok, nem feledteti, persze, Letea rongyos kisgyerekeit, vagy nem ad szemellenzőt, hogy ne vegyek tudomást az emberi ignorancia megnyilvánulásairól. Ha például valakik “kiváltságos turistaként” egy rezervátumban csokorban szedik egy gyógynövény virágát… Apróság? Keresem a kákán a csomót? “Úgyis olyan sok van belőle”? “Nem lesz baj, a gyökere benne maradt, kihajt újra”? Tudom, vezetőnk vendégszeretetből ajánlotta föl nekünk, idegeneknek a lehetőséget, de visszásnak tűnt élni vele, függetlenül az amúgy ezt tiltó szabályozástól is.

Visszás az is, hogy a deltában a belepumpált összegek ellenére nem igazán működik a szelektív hulladékgyűjtés. Crisanban a Duna-delta Bioszféra Rezervátum információs központjában – ami egyébként remek kiindulópont egy csillagtúrához, miután ellátnak tudnivalókkal, térképekkel – egy félmondatból az is kiderül, a szemetet sokan zsákostól dobják a Dunába.

P1450126

Tavirózsák között PET-palackok lebegnek. Pedig sok helyen láttunk már kifakult plakátokat, ahol a lakosságot próbálják figyelmeztetni ennek káros következményeire. (A szemetelés biztosan nem tartozik a dunai országok kulturális identitásához. Legalábbis nem kellene. Ugyanez a probléma egyébként az erdélyi falvakban is, egyes patakok ott is szemétlerakókként működnek.)

Amilyen kevés a lakosa Tulcea megyének, annál sokszínűbb és gazdagabb ökoturisztikai szempontból. A megyeközpontban az állami kulturális és oktatási profilú intézmények erre rá is álltak. A tulceai Duna-delta Tulceai Ökoturisztikai Múzeumának Központja és szomszédságában az etnográfiai múzeum a Gavrila Simionról elnevezett ökomúzeum-kutatóintézet része. A régészeti, természeti és kulturális örökség feltárása, kezelése és népszerűsítése a feladatuk. A kutatóintézetben nyolcvan alkalmazottal dolgoznak, a megyébe látogató turistáknak és a helyieknek szerveznek megyeszerte kulturális és ismeretterjesztő programokat. Itt, a tulceai központban látható jelenleg a WWF és a Rewilding Europe kiállítása, emellett interaktív alapkiállításon mutatják be a delta élővilágát és az ott élők hagyományos tevékenységeit. A központ 5 éve nyílt meg, akváriuma is van.

Az összkép a deltáról, több falu és helyszín végigrohanása után, a következő:

Bár vannak tényleges megvalósítások is a természetvédelem terén, például nagyon komoly élőhely-restaurációs kísérletek, vagy a Ceaplace-sziget mesterséges megerősítése a borzas gödény populációjának védelmében, mindent összevetve az jött le, még iszonyú sok tennivaló lenne, közben meg Dunát lehetne rekeszteni már a sok brosúrával, fotóval, kiadvánnyal, ami a deltáról született. Mi is elkészítettük a magunk deltás fotóit (csekk), leteai erdős selfie-it (csekk). Csak remélni tudjuk, valami eljut a deltába nyomott eurómilliókból azokhoz a helyi közösségekhez is – pl. a falusiak valóban fenntartható, valóban ökoturisztikai kisvállalkozásai támogatása révén -, akik múlt századi nyomor és 21. századi kihívások ütközőpontján, egy gazdag, de törékeny élővilágban – sokszor eszközök nélkül vagy rossz eszközökkel – alakítják önmaguk és a táj sorsát.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újságíróknak, turizmussal foglalkozóknak, szakértőknek szervezett egy körutat Észak-Dobrudzsában, azzal a céllal, hogy a térség etnikai-kulturális-vallási sokszínűségét feltérképezzék és népszerűsítsék. A projekt a 2011-ben elfogadott Duna-stratégia része, az abban résztvevő 14 ország összes nemzetiségét bevonva a dunai országok kulturális identitásának Kék Könyvét szeretnék összeállítani.

>> KISEBBSÉGEK DOBRUDZSÁBAN: A HELYSZÍNRŐL >>

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!