Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 28.4.2014

Bio- vagy hagyományos gazdálkodás? Melyik hoz több hasznot?

Az Európai Bizottság egy nemrég közzétett tanulmánya összehasonlította a hagyományos és a bio mezőgazdasági módszereket, hogy megtudja, melyikkel lehet nagyobb profitot elérni. A kutatás olyan vonatkozásokat vett figyelembe, mint a termőföldek hatékonysága, befektetési összegek, támogatási összegek és termékárak. A vizsgált országok közép- és nyugat-európaiak, az elemzést az Arc2020 tette közzé.

A tanulmányban szereplő országok vizsgálata során az derült ki, hogy az organikus mezőgazdaság nem hoz nagyobb hasznot a hagyományosnál, sőt, néha kevesebbet. Ez tulajdonképpen annak köszönhető, hogy az organikushoz jóval nagyobb befektetésre van szükség, bár a vegyszerek, a műtrágya és az üzemanyag árát mind meg lehet spórolni a biogazdálkodás során, így ez előnyt jelenthet. A biogazdaság szélesebb körű tudást igényel, amelyben nem elfogadható a műtrágyák és (az egyébként drága) vegyszerek használata, a gépiesítés esetén pedig a hatékonyság növekedésével a környezeti szennyezés esélye is növekedne.

A biogazdálkodás több munkaerőt igényel, mint a hagyományos. Minden 40 hektárnyi terület hatékony megműveléséhez szükséges egy ember, hagyományos mezőgazdálkodás során egy ember 46 hektárnyi területet tud kezelni. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a bió módszerekkel kezelt tehenek esetében 17 állathoz szükségez egy ember, nem biofarmok esetében egy emberre 21 tehén jut. A fenntartási költségek szempontjából vizsgálva a hagyományos mezőgazdaságban egy hektárnyi területre évi 960 eurót kell fordítani, a biogazdálkodásban ez az összeg 860 euró.

A kémiai stimulánsok hiánya miatt a biogazdálkodásban kevesebb a termény is. A gazdálkodók hektáronként 5–8 tonna terményt takarítanak be a hagyományos gazdaságban, a biogazdaságban csak 2–3 tonnát. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a hagyományos tehéntartók 7 tonna tejet gyűjtenek be, a „biotehenek” körülbelül 5 és fél tonnát adnak. A kevesebb termény azonban az árakban visszajön, átlagban egy tonna tej 90 euróval drágább, amennyiben megfelel a bioszabványoknak. Azonban az állami és EU-s támogatások is kiegyenlítik a viszonyokat: az EU területén ezek a támogatások a biogazdák profitjának 59%-át teszik ki, a hagyományos termelők esetében az 54%-ot. Franciaország az egyetlen kivétel, ahol nagyobb támogatást lehet igényelni a hagyományos gazdaságokra: náluk az arány 60-40% a hagyományos javára.

A tanulmány szerzői mindezekből arra következtetnek, hogy a két módszer között a nyereség szempontjából nincs nagy különbség. A vizsgált országokban egy alkalmazott évi átlagjövedelme 28 114 euró a biofarmok, és 27 836 a hagyományos mezőgazdaságok esetén. Ez a zöldségfarmok esetén 29 097 átlagjövedelmet jelent a hagyományos gazdálkodóknak, 28 270-et a biogazdáknak. A tejtermelők esetében van a legnagyobb különbség, a hagyományos farmok átlagban 25 734 eurós profitot termelnek, ezzel szemben a biofarmok 27 853 eurót.

A másik nagy különbség természetesen az, ha a haszon helyett a szociális és környezeti vonatkozásokat vizsgáljuk meg, itt a biofarmok javára billen a mérleg:

– hosszú távon olcsóbb befektetés és nagyobb termésbegyűjtés, a helyi biodiverzitásra alapozott gazdálkodás
– az életkörülmények és az élelmiszer-biztonság javítása
– a pénzügyi kockázat redukálása azzal, hogy a kémiai vegyszerek megvásárlása helyett helyi, megújuló forrásokat használhat
– a hagyományos mezőgazdasági módszerek integrálása
– a biofarmok jobban ellenállnak az extrém időjárásnak, a szárazság és a túl sok eső is kevesebb kárt okoz
– az emberi egészségre való odafigyelés, a környezetvédelmi szolgáltatások javulása

Forrás: TOTB.ro

Címkék: , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Fatima
    Közzétéve: 19.11.2015, 4:53 pm

    Szerintem a bio/organikus mezőgazdaságot lehet hagyományosnak nevezni, hiszen évezredeken keresztül termelt az ember bio/organikus módon. A cikkben hagyományosnak nevezett mezőgazdaságot pedig vegyszeres mezőgazdaságnak nevezném, ami csak kb 150 éve létezik.
    Miért a kb 150 éve létező kemikálékat, vegyszereket felhasználó mezőgazdaságot nevezik hagyományosnak a többezer éves múltú bio/organikus mezőgazdasággal szemben?

Szólj hozzá!