Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 2.7.2010

Lovagi torna a tölgyfák alatt

Fotó: anabis/flickr.com

A szarvasbogár gigantikus méretű rágója, az ún. agancs a párzótársért folytatott vetélkedésben játszik főszerepet. De nekünk sem javallott kipróbálni, vajon mekkora erőt is képes kifejteni egy agancs, amikor ujjbegyünkön összecsapódik. A rövidebbet mindenképpen mi húznánk.

Markó Bálint

“Slattyog a szélesszájú kisbéka az erdei ösvényen. Szembelohol vele egy négylábú lomposfarkú.
– Én vagyok a szélesszájú kisbéka. Apám béka, anyám béka. Hát te miféle vagy?
– Én vagyok a farkaskutya. Apám farkas, anyám kutya.
Pislog erre egyet a szélesszájú kisbéka, oszt továbbslattyog. Szembetrappol vele egy nagyfülű patás.
– Én vagyok a szélesszájú kisbéka. Apám béka, anyám béka. Hát te miféle vagy?
– Én vagyok az öszvér. Apám ló, anyám szamár.
Hümment erre egyet a szélesszájú kisbékának, de továbbslattyog. Szembemászik vele egy páncélos hatlábú.
– Én vagyok a szélesszájú kisbéka. Apám béka, anyám béka. Hát te miféle vagy?
– Én vagyok a szarvasbogár.
– NA NEEE…! – sipít fel hitetlenkedve a szélesszájú kisbéka.”

A nagy szarvasbogárnak (Lucanus cervus) apja-anyja szarvasbogár volt, igaz, némileg különböznek testfelépítésben a nemek, így kívülállóként könnyen vélhetnénk őket külön fajnak. A rovarok (Insecta) osztáyán belül a bogarak (régiesen fedelesszárnyúak) (Coleoptera) rendjébe, és azon belül a szarvasbogarak családjába (Lucanidae) tartozó lény nevét a felnőtt hím egyedekre jellemző nagyranőtt rágóról (és nem csáp vagy csáprágó, ahogy sokan tévesen nevezik) kapta. A szarvasbogarak családjának felnőtt tagjaira többnyire e szájszervnek a nőstényekhez képest lényegesen nagyobb mérete jellemző. A nagy szarvasbogár felnőtt hímje abszolút méretben is hatalmas, hiszen egyike legnagyobb szárazföldi rovarjainknak (3-10 cm). A nőstény valamivel kisebb, de szintén nagytermetű (3-5 cm) és kisméretű rágóját leszámítva mindenben a hímre emlékeztet. Sötétbarna szárnyfedőjén és “agancsán” kívül a szarvasbogár teste egységesen fekete, de gyakran még a szárnyfedő is feketés árnyalatú. A lárva, mint minden bogáré, a felnőtt egyedtől teljesen eltérő kinézetű. A szarvasbogár lárvája leginkább a cserebogarak csimaszára emlékeztető, pajor lárva: puha, fehértestű, keveset mozgó, növényevő típus. Egy szarvasbogár élete legnagyobb részét ebben az állapotban tölti (akár öt évet is), míg felnőttként csupán néhány hetet él május-júniusban megjelenve, s ezalatt szinte csak a szaporodással foglalkozik.

Hím és nőstény szarvasbogár. Fotók: denovich/flickr.com

De mire is jó a felnőtt hímnek egy ilyen nagyranőtt, agancsszerű rágó? Táplálkozásra semmiképpen sem, a szarvasbogár amúgy sem ragadozó, bármilyen félelmetes is legyen e képlet, hanem békés növényevő, felnőttként, ha táplálkozik egyáltalán, ilyen-olyan fákból kicsorgó nedveket nyalogat. A szarvasbogár “agancsa” ugyanazt a funkciót látja el, mint a szarvasbikáké: a hímek között a nőstények birtoklásáért vívott harc kulcseleme. Bár két hím vetélkedése a nőstényért véres lovagi tornára emlékeztető lehet, hiszen komolyan egymásnak is esnek e félelmetes fegyverekkel, de általában mégis a legyőzött fél eloldalgásával ér véget. A győztes meg elnyeri a nőstény kegyeit. Habár néha egy harmadik, csalafinta hím is leléphet a nősténnyel. A párzótársért folytatott küzdelem mellett a bogár testéhez képest gigantikus méretű rágó a védekezést is szolgálja. Semmiképpen sem javallott kipróbálni vajon mekkora erőt is képes kifejteni egy agancs, amikor ujjbegyünkön összecsapódik. A rövidebbet mindenképpen mi húznánk.

Fotó: denovich/flickr.com

A nagy szarvasbogár lárvája főleg öreg tölgyfákban fejlődik, fával táplálkozik. Ilyen módon a felnőtt egyedekkel is öreg tölgyesekben találkozhatunk, a lárvák fejlődéséhez alkalmas fák közelében. Viszonylag riasztó, agresszív kinézetének és hatékony védekezést lehetővé tevő rágóinak (azért a nőstényé is erős) köszönhetően látszólag semmi sem fenyegeti a nagy szarvasbogarat igazán komolyan, még a turisták is inkább békén hagyják. Ahol van, ott általában gyakorinak tűnik, hiszen tömegesen egyszerre jelennek meg a felnőtt egyedek. A veszélyeztetett rovarokra jellemzően a nagy szarvasbogár esetében is a komoly veszélyt élőhelyének pusztulása jelenti. A jelenlegi erdészeti gyakorlat korántsem kedvez ugyanis az öreg tölgyfák vagy a szintén potenciális élőhelyként szolgáló elhalt fák megmaradásának, ezek az elsők, amelyek áldozatul esnek a favágásnak vagy az erdőtisztításnak. Paradox módon néhány öregebb tölgyfa kivágásával kritikus esetben egy szűkebb környék teljes szarvasbogár-populációja kiirtható, vagy legalábbis a kihalás szélére taszítható.

A szarvasbogarak családjába tartozó fajok többsége egyébként inkább a trópusokon él, ezek jó része nagyon különleges kinézetű. Ugyanakkor nálunk is megtalálható néhány rokonfaj, ezek közül messze a legismertebb és legközönségesebb a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus). A tiszta fekete testű rokon jóval kisebb (1,8-3,2 cm). A kis szarvasbogár hímjének rágója ugyanakkor, bár valamivel nagyobb mint a nőstényéé, korántsem agancsszerű, nagyobb rokonáéhoz egyáltalán nem hasonlít. Ellentétben a nagy szarvasbogárral a kis szarvasbogár lárvája jóval több fafajban megél így nemcsak gyakoribb, de nem is veszélyeztetett.

A nagy szarvasbogár bár jelen van több helyen is Erdélyben, a Kárpát-medencében, Romániában, a kíméletlen, intenzív favágások ellenére veszélyeztetett faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft. Szintén szerepel az EU Élőhely Direktívájának 2. függelékében és a Berni Egyezmény 3. függelékében.

A szerző a BBTE Biológia-Geológia Kar Taxonómiai és Ökológiai Tanszékének adjunktusa.

Címkék: , , , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Virtual
    Közzétéve: 2.7.2010, 9:12 am

    Akkor nekem startból van 4000 forintom…az udvaromon (Csíkszentmárton) minden tavasszal találkozok velük, egy hímet és egy nőstényt a tegnap este is láttam, békésen repkedtek a meggyfák körül. Nem tudtam hogy védett faj, de amúgy sem bántottam őket soha.

  2. A hozzászólás szerzője: mf
    Közzétéve: 2.7.2010, 9:52 am

    sajnos gyerekként gyűjtöttük a szarvakat és soha senkinek nem volt ellenvetése…
    nekem is volt néhány egy dobozban. nem volt különös terve senkinek vele, de szépek voltak, és minden gyerek ezt űzte nyaranta…
    sőt, óvódai, iskolai kiránduláson sem szóltak ránk e miatt.
    szóval nevelés kérdése lenne minden.

Szólj hozzá!