Think Outside The Box

Transindex rovatok


Filmek | 24.6.2010

Norvégia, a finom és egészséges termékek hazája. Vagy mégsem?

Fjordok között norvég zászlót lenget a szél, háttérzenének Grieg, amit biztosan mindenki felismer. A vikingek népe sem megy a szomszédba egy kis nacionalizmusért. A nemzeti romantika elemei átszivárognak az élelmiszeriparról alkotott imázsba is, és az öko-trenddel együtt a norvég termékek tisztaságát, környezetbarát, egészséges voltát hirdetik. A Smaken av hund című dokumentumfilm ezt kívánja aláásni.

Rácz Tímea

A Planet Report Environmental & Film Festival keretében vetítették tegnap az Insomniában a 2006-os norvég dokumentumfilmet, amely a skandináv ország magáról alkotott képét kezdi ki. A film angol címe Pining for the Fjords; a kifejezés a híres Monthy Python-jelenetből származik, ahol a papagáj “nem halt meg, csak epekedik a fjordok után”. Az északiakról bennünk is az a képzet él, hogy a legtutibb, legökóbb népek, viszont azt nem tudtuk, hogy ők maguk is így sulykolják ezt a gyerekekbe.

A film készítői a legnagyobb norvég cégek, a Tine (tejtermék), Gilde (húsfélék) és a Prior (csirkefarmok) szóvivőivel beszélgetnek, és apránként kiderül, hogy csak a reklámokban és gyerekkönyvekben (!) is szereplő szövegeket képesek ismételgetni. A kényesebb kérdéseket hárítják: “nem az én szakterületem”, “erről nem kívánok nyilatkozni”, miközben a fenntarthatóság és a környezetvédelem közhelyeit könyv nélkül szajkózzák. Nem is lenne ebben semmi meglepő, csakhogy egy olyan országról beszélünk, amely nem most kezdett “ökologizálódni”, hanem – amint a filmből kiderül – az 1930-as évektől kezdve gondosan építgeti a helyi, egészséges és környezetbarát termékekről szóló mítoszokat, miközben szinte ugyanolyan méretű ipari termeléssel dolgoznak, mint bármely fejlett ország.


Nincsenek ketrecbe zárva, tehát állatbarát.

A filmet norvégiai bemutatója után rengeteg kritika érte, a tévécsatornák nem akarták sugározni, és a filmben szereplő szóvivők kontextusból való kiragadással vádolták a készítőket. Azzal is gyanúsították az utóbbiakat, hogy az egyes farmokon készült felvételek nem is norvégiai állapotokat mutatnak be.

Pedig a horrorisztikusnak és hatásvadásznak mondott snittek messze diszkrétebbek annál, mint amit egy leleplező filmtől várnánk. A jelenetek egy részét makettekkel oldják meg, a többi pedig elsősorban a tömegtermelést mutatja be, és az állatokkal való kegyetlen bánásmódot csak közvetve ábrázolja. Naposcsirkék között gázoló lábak – nem mutatják, ahogyan el is tapossa őket, csupán előrelátni lehet; egyetlen durvább jelenet a “csirkearatás”: a szárnyasokat aratógéphez hasonló masina szedi össze.

A film valóban ironikusan viszonyul az egész élelmiszeriparhoz, és főleg ahhoz, amit ez kifelé kommunikál. Egy olyan jelenet után, amelyben a királyné a norvég mezőgazdaság erényeiről és romantikus voltáról beszél, a csirkék “futószalag-termelése” következik:


Hogy a csibe ládája?

A legnagyobb kommunikációs hézagok a helyi, “keveset utazott” termékek szlogenje körül támadnak: a norvég tehén bizony nemcsak helyi füvet eszik, mint ahogyan azt a gyerekek tankönyveiben szereplő – és nem mesét, hanem környezetvédelmi szövegeket illusztráló – képek mutatják. Norvégia évi 400 ezer tonna szóját importál, nagyrészt Brazíliából, ahol tudvalevőleg esőerdőket égetnek fel szántóföldért. A képmutatást leplezi le az a jelenet, amely Norvégia Mozambik felé nyitását mutatja be: a “nagylelkű” kereskedők munkát és reklámpólókat adnak a mozambiki földműveseknek, tőlük fognak szóját importálni – évi 90 tonnát, ami a négyszázezernek csupán töredéke.

A film az élelmiszeripari hulladékgazdálkodásra is kitér: a húsárut forgalmazó neves cég egyik alvállalata dolgozza fel és árusítja a visszamaradt, alacsonyabb minőségű húst. Mivel a két cég összetartozása nem mindenkinek nyilvánvaló, nem fogják összekötni a két márkanevet, és nem tűnik fel, hogy valójában ugyanazok az emberek nyernek például egy disznónak minden porcikáján. A még mindig nem árusítható mellékterméket nem szabad ugyan állatok táplálására felhasználni, mégis közvetve megteszik: a több kézen végighaladó csontok, inak végül valószínűleg a disznók eledelében fognak kikötni. Más részét exportálják… Bangladesbe, és fogalmuk sincs arról, hogy ott mire használják fel.

Féligazságok, elhallgatott érdekkapcsolatok, szemfényvesztés, tömegtermelés – természetesen nemcsak Norvégiára érvényes élelmiszeripari állapotok, viszont a Smaken av hund egy olyan ország mítoszait akarja szétfoszlatni, amelynek sikerült világszerte a fenntarthatóság és egészségesség képét megalkotni magáról.

A fotókon a film egyes jelenetei láthatóak.

Címkék: , , , , ,

10 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: pinduri
    Közzétéve: 24.6.2010, 1:23 pm

    ejha.
    nemrég láttam egy ehhez hasonló filmecskét, az amerikai csirketenyésztés rejtelmeibe vezetett bele.

    köszönjük.
    :)

  2. A hozzászólás szerzője: mf
    Közzétéve: 24.6.2010, 2:17 pm

    yepp, ez aztán durva, és még a háztáji disznóőlés sértette az EUs szabványokat… vajon miért? mert a Gilde és a hasonlóak nem lenne kinek eladják…
    mondjuk az agymosást ez még nem indolkolja, de gondolom valahol ki kell egyenlíteni az állatvédők által gyakorolt nyomást, az emberek fejében uralkodó bukolikus-romatikus képet a rózsaszín tehénről és a kismalacról a fennálló valósággal… nyilván manapság senkinek meg nem fordul a ffejében, hogy az a hús, egy disznóból jön… (ezt a nő is jól elmagyarázza a filmben, nem szabad meghagyni a látszatot, hogy a terméknek köze lenne az állathoz).
    a régimódi és új húsfogyasztásban a hozzállás változott csak.
    míg a régi gyerek nyugodtan megette a szalonnát, akkor is ha ő szúrta le a disznót, addig ma csak úgy eszik meg egyesek, hogy fel sem merül bennük, mit esznek…
    és még jelentősebb aspektus: a régi gyerek sosem dobott el egy falatot sem a disznóból, még a maradékból is szappant főzőtt… és egy évben egy-két disznó járt egy családnak.
    gondolom manapság legalább negyven százaléka kárba megy, megromlik, csontlisztté alakul annak a temérdek sok húsnak, amit ezertonna számra gyártanak… és nyilván lézerkarddal szúrják a malacokat.

  3. A hozzászólás szerzője: Ferde
    Közzétéve: 24.6.2010, 4:37 pm

    Mar egy ideje Norvegiaba elek (nem vicc) es az hogy az ismetlodo szovegeket kepesek ismetelni az emberek (kabe barmilyen szinten) az igaz. Az agymosas aranylag nagy hatassal volt a nepessegre, kicsit el vannak anyatlanodva, mindig meg kell kerdezzenek egy naluk magasabb szinten levo valakit hogy ezt torvenyes-e csinalni. Ez mar nagyon be van idegzodve: ha nem torvenyes nem csinaljuk, ha nem tudjuk hogy csinalhatjuk-e nem csinaljuk. Ha megcsinaltuk akkor viszont vallaljuk a felelosseget erte.
    Az, hogy az itteni termekek finomak ezen bizony egy kicsit el lehet vitazni. Elsosorba: a valasztek nagyon kicsi, es altalaba csak helyi vagy nagy ritkan “egzotikus” (mexikoi, thai, etc…) termekekre szoritkozik. Szinte alig talalsz import arut a boltokba. Ha atmegyek a svedorszagi falusi coop-ba (100 kilometerre innen) hihetetlen nemzetkozi (europai!!!) aruboseg var ram ami innen nagyon hianyzik. Ennek viszont megvannak az okai. Tobb is. (1) A norvegok, kabe a 70-es evekig nagyon szegenyek voltak. Termofold alig van az orszagban, es bizonyos tavolsagra eszaktol semmi se no meg. (Most is panikolnak a gazdak hogy a hideg nyar miatt a fagyott foldbe nem tudnak ultetni semmit.) Az ablakombol latom a havat a fjord masik oldalan (junius 24-en). Ez az aranylag szeleskoru szegenyseg korlatozta a termekek hozzaferhetoseget: krumpli, hal, diszno, marha. Ez volt. Keves peksutemeny mert nem volt sok hely buzat termelni. Ez egy nagyon hegyes – volgyes orszag. Inkabb sziklas. Sziklan nem no a buza. A tradicionalis norveg kenyer keksz vastagsagu es allagu (ize nincs). Az oregebb generacio meg most is naponta krumplit eszik hallal. Abbol jo sok van es mindig friss. Es a spagettit nem kostoljak meg mert az nem norveg etel. Fuszerek meg ilyesmik otven evvel evvel ezelott szinte teljesen ismeretlenek voltak (az atlag norveg szintjen). Ezek az emberek valojaba az erdokbol es a vizekbol eltek, egyesek meg ma is fenntartjak ezt az eletmodot. Nyaron elmennek vadaszni, lelonek egy-ket renszarvast, berakjak a fagyasztoladaba, egesz telen elnek belole. Vadaszni mindenkinek szabad akinek van puskaja es leteszi a vadaszvizsgat. Halaszni mindenkinek szabad mindenre, csak ha lazacra akarsz halaszni akkor kell fizess par koronat a kormanynak. Nem mintha ra lenne szorulva.
    A norvegok nem tudnak enni. Reggelire esznek egy szendvicset. Ebedre esznek egy masik szendvicset. Vacsorara megeszik a fott krumplit hallal, jobb esetbe javorszarvas ragut keszitenek. Ez viszont hihetetlenul finom. Az eves csak mindennapos szukseges rossz-kent van elkonyvelve. Norveg cegek vesztettek mar el francia klienseket amiatt hogy ebedre szendvicseket szolgaltak fel. Deli 11-kor. A franciaknak meg 1 korul kezdett korogni a gyomruk es erdeklodtek az ebed felol… a valasz (hat a szendvicsek voltak az ebed) annyira felduhitette oket hogy hazamentek anelkul hogy alairtak volna aszerzodest. De elotte elmentek meg egy vendeglobe. Ahol szinten szendvics volt az ebed.
    Az emberek nagyon szeretik a nemzetuket es az orszagukat. Miutan 500 evig a danok annyira eluralkodtak folottuk hogy meg a nyelvuket is kinyirtak (a mai norveg irott nyelv kabe ugyanaz mint a dan… a kulonbseg ott jon amikor beszelni akarjak) ezt nem is csodalom. Amikor a danok kimentek innen kezdodott el egy olyan folyamat amiben a norvegok ugy dontottek hogy szukseguk van egy sajat nyelvre. Elindultak a nyelvtudosok es a legeldugottab fjordok nyelvei alapjan szerkesztettek egy uj norveg nyelvet (nynorsk). Sajnos ez nem jott be, mert az Oszlo kornyeki norvegok mar nagyon jol megszoktak a dan-norvegot (bokmal – konyv-nyelv). Viszont bejott az eldugott fjordok embereinek. Ok hasznaltak a tovabbiakban is. Ugyhogy ma Norvegianak ket hivatalos norveg nyelve van. Az egyikben Norvegia Norge, a masikban Noreg. Es sok milliot koltenek el evente hogy az osszes hivatalos papir mind a ket nyelven meglegyen. Egyesek ugy fogalmaznak hogy ez kidobott penz az ablakon. Talan ez a hazaszeretet az oka annak hogy a kulfoldi termekeket inkabb mellozik es az itthoniakat nepszerusitik. Ez mindenkepp jo a gazdasagnak, es amennyiben nem akarsz mindenkepp ciprusi halloumit enni hat neked is jo. Halloumi itt nincs, csak Svedorszagba (100 kilometerre keletre). Van viszont renszarvas szalami, javorszarvas kolbasz, fustolt lazac, szaritott tokehal, es azok a hires rakok amiknek valojaba semmi ize nincs. Ne feledjem a balnazsirt. Az is van. Es termeszetesen ezek mind izletesek, de ha veletlenul megkostolsz egy paradicsomot akkor annak viz ize van. Az ugyanis import. Szintugy import minden gyumolcs ami nem alma. Neha meg az is. Es nagyon szubvencionaljak a deligyumolcs importot, mert az jo a nepnek. Olcsobb egy kilo narancs mint Franciaorszagba. Minden masegyebb dragabb mint mindenutt mashol. Legalabb ketszer ha nem tobbszor.
    Az arak hihetetlenul magasak. A fizetesek szinten. Es a fizetesed 45%-a elmegy az adohivatal fele. A megmaradt fizetesed fele elmegy a lakberre. A maradekbol batran megelsz amennyiben nem akarsz mindennap vendeglobe etkezni. Egyszer egy heten azert elmegy. De otthon finomabb kajat keszitesz. Kepesek elkerni 15 eurot (120 korona) egy szaraz tesztaert egy vendeglobe.
    Nagyon keves vendeglojuk van. Valahogy nem a kultura resze hogy elmenj egy vendeglobe. A jo norveg inkabb fogja a sileceket es felmegy a hegyekbe sizni, vagy fogja a satrat es elmegy halaszni. Nagyon praktikus emberek. A vad termeszet megtanitotta oket a tulelesre, kepesek megelni a jeg hatan is. Egyesek ott is elnek. Viszont el vannak veszve egy mediterran szigeten. Csak tepsednek a napon es nincs energiajuk mozogni. Arrol almodoznak hogy hazajonnek a 15 fokos nyarba es felszerelik a kerekeket a silecekre.
    Nagyon keveset beszelnek. Meg egymas kozt is, az idegeneknek meghagyjak az nagyon udvarias “Yes” valaszukat. Az angoltudasukrol annyit hogy norvegul gondolkoznak es angolul ejtik ki a szavakat. Emiatt egy keves idobe beletelik amig rajossz hogy mit is akarnak valojaba mondani.
    (Elozetes a “Norvegia belulrol” cimu konyvembol… amit valamikor a kozeljovo tavolabbi reszebe fogok megirni)

    • A hozzászólás szerzője: M.Lillu
      Közzétéve: 25.6.2010, 9:38 am

      Kedves Ferde, nagyon erdekes dolgokat irtal a norvegekrol, az ottani eletrol .
      Valoban sokan , mi erdelyben elok nem ismerjuk azt a vilagot , az ottani eletmodot, de szuperlativuszt kepzelunk el roluk .
      Ami taplalkozast illeti, sajnos atveres tortenik , mindenhol .Neha szeretnek visszamenni a multba , mert akkor minden ” tisztabb ” atekinthetobb volt legalabbis , ami a taplalkozast illeti .Nekem is van egy mini hobby kertem .Igaz egyelore csak hagyma van ott…
      KOszonom !

      • A hozzászólás szerzője: Ferde
        Közzétéve: 25.6.2010, 11:26 am

        Lehet hogy egyesek fel fognak hordulni erre (vagy legalabb felhuzzak a szemoldokuket ha mast nem tesznek) de nekem Norvegia a romaniai kommunizmus eveit juttatja eszembe, termeszetesen rengeteg kulonbseggel, es csak a pozitiv oldalat veve, peldaul az, hogy minden van es nincs olyan hogy nincs. De magyarazzam ki magamat: en egy aranylag kis szekelyfoldi varosba nottem fel a dombok kozott es ott hetvegi szokas volt hogy mindenki kimegy a domboldalra egy pokroccal. Itt ugyanez tortenik. Az emberrek fogjak a grill sutot, be a hatizsakba, kolbasz, szalonna melleje, pokroc, ki a domboldalra, vagy legjobb esetbe a parkba es grilleznek egyet (persze, csakis akkor ha az ido engedi). Ilyet sehol mashelyen nem lattam meg egy varosba (nem jartam olyan sok helyen … ) de ez nagyon tetszik itt. A termeszet nagyon kozel van az emberekhez, kabe egy 170.000 -s varosba lakok es ot perc alatt vagy egy parkba vagyok, vagy a varost korbelelo erdobe. Barhonnan a varosbol. Nalunk amikor en meg kissrac voltam, a gyerekek szabadon maszkaltak mindenutt, hegyen, volgyon, fel le. Itt ugyanez tortenik, a kozbiztonsag egyszeruen jo, nem felted a gyereket hogy ki tudja mi tortenik vele… egyedul utaznak a buszon, maszkalnak a varosba, stb… Kanadaba meg azt se engedik a gyereknek hogy az iskolai autobusztol a hazig elmenjen ha nincs senki aki varja a buszmegalloba. Itt ilyen nincs. Nem tudom Romaniaba hogy megy ujabban.
        Mas: meglepo modon, a varos ahol lakok (de ugy altalaba az egesz orszag) aranylag utott-kopott. A norvegokat valhogy nem erdekli hogy mindig a legmodernebb dolgokkal legyenek korulveve, de rengeteget koltenek a hazuk belso feldiszitesere (telen altalaba nem elhet mast csinalni csak kuksolni bent a sotetbe, ezert jo ha egy baratsagos kornyezetbe vagy. Kulon szavuk van erre: koselig, amit kabe ugy forditnak magyarra hogy otthonos … ). Felhokarcolok nincsenek itt, Oszloba van egy par, de egy hotel epitese utani hatalmas nepfelhordules utan ugy dontottek hogy szabalyozni fogjak az epitesuket. Valosagos kampanyok vannak hogy minel norvegebben tartsak kornyezetet. Ertsd ezalatt: fahazak, sok zold fu meg fa, szinte nincs kerites, keves ut, keves “autopalya”, azok is csak egysavosak, ahol lehet a forgalmat alagutakba terelik, mert nem szeretik a benzinfustot. Annak ellenere hogy olaj es gaz nagyhatalom, csak elektromossaggal futnek, foznek, es a benzin ara hihetetlenul magas. Szinten sokba kerulnek az autok, emiatt rengeteg osdi tragacs van az utakon. Amennyiben valakit meg erdekel valami csak kerdezzen vissza itt, szivesen valaszolok.

  4. A hozzászólás szerzője: Kinga
    Közzétéve: 25.6.2010, 2:47 am

    A cikk is erdekes es Ferde hozzaszolasa is a norvegokrol. Jo dolog az ilyen leirasokat olvasni, izgalmas betekintest nyerni mas nepek, orszagok eletebe. Sok sikert a konyvedhez/ emlekiratodhoz :)

  5. A hozzászólás szerzője: Okos-Rigo Ilona
    Közzétéve: 25.6.2010, 8:09 am

    Valóban érdekes dolgokat tud meg az ember, olvasgatva, innen-onnan. A legjobb az lenne, ha tanulságokat is szűrnénk le és fel is használnánk azokat!!

  6. A hozzászólás szerzője: zsofette
    Közzétéve: 25.6.2010, 7:44 pm

    akkor a kerdes Ferdenek, ha mar lehet elni a lehetoseggel: mikorra varhato a konyv es milyen cim alatt ? en varom :)

    • A hozzászólás szerzője: Ferde
      Közzétéve: 28.6.2010, 9:12 am

      :) koszi a surgetest… enelkul talan sose lesz meg. egyelore csak blog formajaba van (lesz … ): http://innor.wordpress.com/ Ezt ma reggel inditottam, ugyhogy a legegyszerubb az lesz ha feliratkozol a RSS feedre… megprobalok minel gyakrabban hozzatoldani valamit.

  7. A hozzászólás szerzője: Norvegia belulrol… | Degu`s Space
    Közzétéve: 25.10.2010, 12:35 pm

    […] A hozzászólás szerzoje: Ferde Közzétéve: 24.6.2010, 4:37 pm […]

Szólj hozzá!