Think Outside The Box

Transindex rovatok


Reply | 28.11.2013

Ezért van szükség geológiai kutatásokra a kertedben

Azt, hogy a csapból folyik a meleg víz, van fűtés, vagy hogy levest főzhetünk a gáztűzhelyen, természetes dolognak tartjuk, mindennapi rutinjaink szerves része. Reggelente a lábunkat még ki se tettük az otthonunkból, de már javában fogyasszuk azokat a fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek kutatása és kitermelése ellen éppen előző nap este tüntettünk a téren.

Bartha István-Róbert

Honnan került a csőbe a gáz? – tehetnénk fel a kérdést, s hamar meg is válaszolnánk magunknak: Importáljuk! Ezzel a dolog letudva, lelkiismeretünk megnyugtatva. Valahol máshol, egy másik ország eldugott szegletében folyik a csúnya termelés, de ez nem a mi bajunk. Mi szépen kifizetjük havonta a számlán feltüntetett összeget, aztán a többi a szolgáltatón múlik. Hát ez azért nem így van, vagy legalábbis nem így kellene lennie, és biztos vagyok benne, hogy ezzel sokan tisztában vannak. De félek, hogy úgy igazán nem sok mindenkit érdekel ez a kérdés.

Egészen addig, amíg meg nem jelenik egy fickó a kertünkben egy jó pár tonnás masinával, és azzal a céllal, hogy a mi birtokunkon nyersanyag után kutasson. Ekkor jön a felháborodás, ismételten az utcára vonulás, és megtörténnek a szászalmádihoz hasonló események. Mindig tisztelet a kivételnek.

Mielőtt nagy dérrel-dúrral, gerincből elutasítunk mindennemű nyersanyagkutatást és kitermelést – úgy érzem, ez mostanság reneszánszát éli Romániában -, kicsit nézzünk utána hiteles forrásból a szénhidrogén-kitermelés technológiájának, és ne higgyünk el mindent kritikátlanul.

Az alábbiakban a manapság sok szempontból a „legtrendibb” szénhidrogén-kutatási módszert fogom röviden és remélhetőleg érthetően ismertetni. Aki inkább holnaptól elzárja a gázcsapot, az autójából virágos ládát csinál és kidobja a háztartásában található tárgyainak 95%-át, mintsem tudomásul vegye, hogy az átlagos hétköznapjait se tudná a fenn említett termékek nélkül élni, az inkább ne olvassa tovább.

Mielőtt még a technológiai kérdéseket boncolgatnánk, vissza szeretnék utalni egy korábbi írásomra, amelyben bemutattam, hogyan is alakul ki egy szénhidrogén rendszer, mik az elemei, magyarán hogyan képződnek a szénhidrogének. Ezek kialakulása, legyen szó földgázról avagy kőolajról, egy igen hosszú (millió években mérhető) és bonyolult folyamat. Sok kedvező feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy az emberiség számára napjainkban létfontosságú energiaforrás felfedezhető és kitermelhető legyen.

Nincs ez másképp az Erdélyi-medencében sem, bár az első földgázkitermelések óta nagyon sok mindent megismertünk a talpunk alatt levő földterület geológiai sajátosságairól. Ez mégsem jelenti azt, hogy karba tett kézzel élvezhetjük az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott tudást. Nem mellesleg Romániában a lakosság által felhasznált földgázmennyiség egy részét az Erdélyi-medence gáztartalékai biztosítják, ezért csak energiagazdálkodás céljából is stratégiai fontosságú, hogy tisztában legyünk készleteinkkel, napról-napra frissítsük tartalékainkról és lehetőségeinkről szerzett információs adatbázisunkat. Véleményem szerint ez egy közérdek, aminek egyetlen eszköze a részletes, szisztematikus kutatás. És itt érkeztünk el a kutatási módszerekhez, azon belül is az elmúlt időszakban nagy port kavart szeizmikus kutatáshoz.

Ez egyike a modern geofizikai kutatómódszereknek, melyek fejlesztésében forradalmit alkotott Eötvös Loránd fizikus, akinek egyik legismertebb alkotását, a nevét viselő torziós ingát jogosan tekinthetjük a napjainkban rohamosan fejlődő geofizikai kutatómódszerek egyik alappillérének. Eötvös főműve alkotóját és Magyarországot is híressé tette, ugyanis találmányát a világ minden részén sikerrel használták a kőolaj- és földgázkutatásban.

A modern szeizmikus kutatás és eszközei

A Föld belső szerkezetére vonatkozó ismereteink nagy részét közvetett kutatási módszerek segítségével ismerjük, hisz a mélyben olyan extrém viszonyok uralkodnak, hogy a közvetlen vizsgálódást szinte lehetetlenné teszik. Egyedül a mélyfúrások engednek némi közvetlen betekintést a talpunk alatt levő közegbe, de ezek roppant költségessége miatt még a legnagyobb nemzetközi olajvállalatok is csak nagyon indokolt esetben (a lehető legnagyobb bizonyossági faktor mellett) kezdenek egy fúrási projektbe. Tehát szükség volt/van egy olyan módszerre, ami a felszínen (legyen az szárazföld vagy tenger) részletes információt nyújt a felső földkéreg néhány km-es mélységéről, ugyanis a szénhidrogén rendszerek leginkább pár kilométeres mélységben fordulnak elő. A megoldandó probléma hasonlatos ahhoz, amikor az orvos meg szeretné vizsgálni a páciense valamelyik belső szervét anélkül, hogy műtéti beavatkozást végezne a betegen. Amekkora innovációt jelentett az orvostudomány számára az MRI vizsgálat, legalább annyira forradalmasította a szénhidrogénkutatást az ipari szeizmika kifejlesztése.

A módszer alapjául a Föld belsejében terjedő rezgéshullámok változó viselkedése szolgál. A különböző fizikai tulajdonságú kőzettestek más-más módon törik meg a rajtuk áthaladó hullámokat, egyes hullámokat továbbengednek, másokat visszavernek különböző tényezők függvényében. A felszínre visszaverődő hullámok útidejéből pedig ki tudjuk számolni egy-egy adott tulajdonságú kőzettest mélységét, kiterjedését és alakját.

Tehát a kutatáshoz szükségünk van rezgéshullámokra, amit legtöbbször a felszínen keltenek vibrátorautók segítségével, vagy kis mélységben felrobbantott kis mennyiségű robbanóanyaggal.


Szeizmikus hullámokat gerjesztő járművek. Fotó: Ron Schott via flickr


A talajhoz préselt súlyos vaslemezt hidraulikus berendezés segítségével rezegtetik a járművek, ezáltal gerjesztve a hullámokat. Fotó: wcn274 via flickr

Ezek a járművek felsorakoznak egymás mellé, és a rájuk szerelt súlyos fémüllő rezegtetésével gerjesztik a mélybe hatoló hullámokat. A robbantásos módszer esetén néhány méter mély, keskeny lyukakat fúrnak, amibe robbanótöltetet helyeznek, majd felrobbantanak, ezáltal hozva létre rezgéshullámokat.

A keletkezett hullámok behatolnak a föld mélyébe, és jó esetben rövid időn belül visszaverődnek. A visszavert hullámokat a geofonok segítségével detektálják, amelyeket pontosan megtervezett rendszer szerint helyeznek ki egy adott kutatási területen.


A geofonnak nevezett detektor segítségével érzékelhetőek a mélyben levő földtani szerkezetekről visszaverődő hullámok
Fotó: Copyright [2007] by Andrew Alden, geology.about.com, reproduced under educational fair use

A geofon, amely javarészt egy vasmagból és az azon szabad mozgásra képes tekercsből áll, egy nagyon precíz eszköz, így az ember által érzékelhetetlen visszaverődő hullámokat is detektálja.

Végül a geofon által detektált jel kábeleken keresztül továbbítódik az adatfeldolgozó járműbe. A regisztrált jelekből összeálló adatbázist geofizikusok különböző szűrési eljárásoknak vetik alá, annak érdekében, hogy minél kifinomultabb képet nyerjenek a mélyben levő szerkezetekről. Ezeket a felvételeket – amelyeket szeizmikus szelvényeknek nevezünk – geológusok értelmezik. A szeizmikus és egyéb kutatási módszerek által biztosított információk alapján a gáz/olajkutató vállalat megfúrásra alkalmas szénhidrogénmezőket tud lehatárolni, illetve meg tudja becsülni egy-egy telep készletének mennyiségét, ezáltal biztosítva a hosszú távú energiagazdálkodási stratégiához nélkülözhetetlen adatokat.

Hogy a leírtak még érthetőbbek legyenek, javaslom, nézzék meg az alábbi sematikus videót, amiben a fenn vázolt folyamatokat követhetjük figyelemmel. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a valóságban jóval komplexebb egy ilyen kutatás, már csak a földtani szerkezetek összetettségéből adódóan is.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a kutatás során keltett rezgéshullámok igen gyengék, legtöbbször nem is érzékelhetőek műszerek nélkül. A robbantások és a vibrációs munkák helyét nagyon körültekintően választják meg, de mivel fontos, hogy az adott kutatási területet pontosan lefedjék – ellenkező esetben nem lehet feldolgozni a szeizmikus adatokat -, gyakran előfordul, hogy ezeket a munkálatokat magánterületeken kell végezni. Különböző országokban különböző törvénykezések szabják meg a kutatóvállalatok jogát, de általánosan elmondható, hogy a magánterületen végzett munkálatok során bekövetkezett (terménytaposás, gyeprongálás, esetleges épület megrongálódás stb.) károkat a vállalatok kötelesek megtéríteni. Egy adott kutatási területen a kutatócég felveszi a kapcsolatot az önkormányzatokkal és a kijelölt területek tulajdonosával, és előbb-utóbb megegyezés születik a kártalanításról. A magánterületekhez hasonlóan, a közterületek esetében is a vállalatnak kötelessége a hatályos jogszabályok értelmében eljárnia.

Az is téves elképzelés, hogy ezek a vizsgálatok kifejezetten a palagáz kutatását céloznák. Mint már említettem, a folyamatos információszerzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy-egy ország pontosan felmérje tartalékait, új perspektívákat keressen egy adott gáz-olajtermelő területen belül.

Nyilván hazánkban van mit még fejlődnie a kutatócégek tájékoztatási módszereinek, a lakossággal való kommunikációnak, ugyanakkor a szászalmádihoz hasonló partizánakciók is épp olyan kártékonyak, mint a vállalatok rossz kommunikációja.

További információkért jó kiindulópontok lehetnek az alábbi anyagok:

http://www.energy4me.org/classroom-resources/classroom-media/
http://www.learninggeoscience.net/free/00001/index.htm

Címkék: , , , , , ,

10 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Kardalus János
    Közzétéve: 28.11.2013, 1:43 pm

    Szerintem nagyon jó és hasznos írás. Jó volna közölni egy olyant is, ami ugyanilyen szabatosan elmagyarázza, hogy a külszíni ércfejtések nem ciánnal történnek, hanem a feldolgozás egy fázisában használják azt.

    A tulajdonképpeni baj azonban egyik esetben sem a tájékozatlan emberek és még tájékozatlanabb média által terjesztett rémhírekkel van, hanem a magántulajdon semmibevételével. Ezt kell orvosolni és egy kis tájékoztatással megtoldva sok kellemetlenséget el lehet kerülni.

    Robbantó alvállalkozóként meglehetősen sokat dolgoztunk szeizmikus kutatásokon, de sohasem volt gondunk a lakossággal, mert megfelelően volt tájékoztatva és kártalanítva minden érintett személy.

  2. A hozzászólás szerzője: Kozocsay
    Közzétéve: 28.11.2013, 2:21 pm

    Nagyon sok hasznos információt tudtam meg a cikk kapcsán és mindezt egyszerűen, érthetően leírva. Köszönöm a szerzőnek. Ami a szászalmádi “partizánakciót” illeti, hogy kártékonyé vagy nem, lehet hogy ez csupán egy egészséges civil reakció volt arra, hogy egy cég az állami intézmények jóváhagyásával megsérti az emberek magánterületét. Az Egyesült Államokban egyesek önvédelem alapján fegyvert fogtak volna azokra akik felszólításukra nem hagyják el a területeiket, sőt robbanóanyagokat raknak a földjeikre (függetlenül attól, hogy ez mennyire veszélyes). A rossz kommunikáció fatális lehet, míg a civil megmozdulás önvédelmi szerepet tölt be.

  3. A hozzászólás szerzője: Fenyvesi
    Közzétéve: 28.11.2013, 2:48 pm

    A kutatás és tájékoztatás is fontos és hasznos, szükségünk van az így megtalált energiahordozókra, altalajkincsekre. A gond a multi cégek eszközeivel van, őket egyáltalán nem érdeklik a helyi emberek értékei, gondjai, életvitelük.
    A másik probléma, az, hogy a mi földünkön, a mi nyugalmunk és esetleg életünk felborításával kitermelt altalajkincseket majd egy multi cég jó borsos áron adja el ugyancsak nekünk. Mert az állam mindent elad vagy kiad, hogy kis pénzhez jusson a költségvetési hiányok (és rossz gazdálkodás, pazarlás) enyhítésére. Tehát mi adófizetók ebből semmi hasznot nem húzunk, ezáltal nem jutunk olcsóbban sem gázhoz, üzemanyaghoz vagy aranyhoz

    • A hozzászólás szerzője: Kardalus János
      Közzétéve: 28.11.2013, 3:24 pm

      Egyetértek, kivéve egy dolgot: az állam nem a költségvetés hiányának az enyhítésésre akar beszedni néhány milliárdot most, hanem a hatalmon levők saját zsebébe. És ezt a mindenkori hatalom csinálja velünk már közel 24 éve.

      Ha valóban az ország érdekében akarnának dolgozni, akkor egy jelentős beruházással még jelentősebb haszonhoz tudnák juttatni az országot.

      Tulajdonképpen a területek tulajdonosai kellene a legjobban profitáljanak ezekből a beruházásokból (sokaknak az elődei az életüket tették fel arra, hogy földet vegyenek), de amíg az állam olyan törvényeket alkot, hogy bármilyen cég kisemmizhet bárkit a saját vagyonából, addig Észak Korea hozzánk képest kapitalizmus-etalon.

  4. A hozzászólás szerzője: Fastus Cocalaris
    Közzétéve: 28.11.2013, 3:34 pm

    “fogyasszuk”?!? Seriously?!

  5. A hozzászólás szerzője: Fastus Cocalaris
    Közzétéve: 28.11.2013, 3:39 pm

    Amúgy az egész cikk sunyin hallgat arról, amit valószínűleg a szerző is jól tud: a gond nem a geológiai kutatásokkal van a “kertedben”, hanem azzal, hogy ismeretlenek mindenféle előzetes egyeztetés, urambocsá’, engedélykérés nélkül megjelennek a magánterületeden, ahol kábeleket, robbanóanyagokat, ezt-azt helyeznek el. Az ilyeneket Amerikában egyszerűen lelövik.

  6. A hozzászólás szerzője: Silye Lóránd
    Közzétéve: 28.11.2013, 4:10 pm

    Kedves Fastus Cocalaris!
    Lehet, hogy nem ugyanazt a cikket olvastuk, de nekem továbbra is úgy tűnik, hogy a fenti írás egyrészt nem hallgatja el, hogy vannak problémák lásd.
    “Nyilván hazánkban van mit még fejlődnie a kutatócégek tájékoztatási módszereinek, a lakossággal való kommunikációnak, ugyanakkor a szászalmádihoz hasonló partizánakciók is épp olyan kártékonyak, mint a vállalatok rossz kommunikációja.”
    De legfőképpen, ez az írás egy szempontot szolgáltat ahhoz, hogy miért szükséges mindennemű kutatás. A jogi és egyéb oldalakkal nem, sőt a szászalmádi esettel is csak, mint példa foglalkozik.
    De ha már Ön itt álnév mögé bújva teljesen alaptalanul sunyisággal vádolja a szerzőt, árulja el nekem, hogy “a népfelkelők”, ha információim pontosak, miért szedték össze a kábeleket ott, ahol nem is az ő földjük volt?

    • A hozzászólás szerzője: Fastus Cocalaris
      Közzétéve: 29.11.2013, 1:53 pm

      Kérdezd meg tőlük. Amúgy miért érdekel, hogy mi a nevem? Jogom van bármilyen álnév alatt kommentelni, nehogy már ezen vitázzunk. És igen, a “kommunikációval” gondok vannak, amennyiben annak teljes hiányát kommunikációnak lehet nevezni :)

  7. A hozzászólás szerzője: Lóránd
    Közzétéve: 28.11.2013, 4:23 pm

    A baj nem a kutatással van, hanem azzal, hogy nem véletlenül fektetnek be a kutatásokba. Ha palagázt találnak, előbb-utóbb ki is termelik. A palagáz kitermelés pedig sokféle és nagy mennyíségű vegyianyag földbe fecskendezésével történik, melyek az Államokban számtalan helyen bizonyítottan (!) megfertőzték a helyiek ivóvizét.

    És amikor a gázszámla semmit sem csökken, de a kútvizet még mosakodásra sem lehet használni, jogos kérdés, hogy ki nyert a végén.

    (http://www.dangersoffracking.com/ http://economie.hotnews.ro/stiri-energie-15857986-victor-ponta-sua-guvernul-decis-continue-toate-explorarile-gaze-neconventionale.htm)

  8. A hozzászólás szerzője: Talon Karrde
    Közzétéve: 2.12.2013, 6:21 pm

    A probléma ott van, hogy az állam és a karhatalmi erők a befektető-kutatók mellett állnak az emberek ellen. Tudtommal Willy Schuster-nek tavasz óta van beadva több feljelentése a Prospectiuni SA ellen, ezeket valahogy még nem vizsgálták ki, miközben a kábelösszeszedő “öko-terroristák” nagyon hamar megkapták a “csitációt”. Na ez a baj. A zsandárok fej nélkül oda mennek és azt vernek össze akit fentről sugallnak nekik. Tiszta kommunizmus a nagy kapitalizmusban.

Szólj hozzá!