Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 31.10.2013

Magyar éjszakába magyar szörnyeket!


photo by Joakim Lloyd Raboff via shutterstock.com

Halloweennel kapcsolatban sokszor megfogalmazódik az ellenérzés, hogy megint egy amerikai ünnepet veszünk át. Sőt, néhányaknak Halloween a legabszurdabb, mert nem szól a szeretetről, a félelemről sem, gyakorlatilag nehéz belsőségesen átélni. E cikk célja közelebb hozni a Halloweent, alternatívát nyújtani: ne a töklámpásfejű csontvázaktól, a fej nélküli lovastól, a texasi láncfűrészestől féljünk, hanem magyar éjszakában magyar szörnyektől. Az elfeledett szörnyeket Pócs Éva tanulmányából emeltük ki (Pócs Éva: Néphit in Dömötör Tekla (főszerk.) Magyar Néprajz VII.). A cikk ugyanakkor minden tudományosságot nélkülöz (részünkről), csupán bemutatni igyekszik az éjszaka beláthatatlanságában settenkedő iszonyatos és veszélyes teremtményeket. Elfeledtük ugyan őket, pedig léteznek.

K. Á.

Elvetélt gyerek

Az abortuszellenzők által létrehozott kísértet minden európai népnél megjelenik, a népi társadalmak szemlélete szerint ugyanis az egyik legelvetemültebb tett a magzattal végezni. Egyes hiedelmek szerint éjjel az elvetélt gyerekek lelkei hazajárnak sírni. Más verzió szerint az anyának megjelennek a halálos ágyán, máshol úgy vélték, a halott anyához járnak a sírhoz éjjelente szopni, és lerágják a húsát.
A kegyetlen anyák sem járnak jobban haláluk után: bolyonganak, pásztortüzeknél jelennek meg, és addig kell menniük, míg elhajtott magzataikat meg nem találják, és meg nem eszik őket, hogy aztán majd fehér egerek formájában öklendezzék ki.

Kik féljenek: nos, abortusz után mondjuk…


photo by zebra0209 via shutterstock.com
Gyermekágyas démon

A leggenyább mind közül, merő rosszindulat. Mert a csecsemőket bántalmazza, sőt, Szeged környékén nem csak őket, hanem a kismamákat is, leveri az ágyból őket, szívja a mellüket (!), néha meg fel is koncolja szerencsétleneket. Teszi mindezt közvetlenül a szülés után, amikor anya és gyereke is gyenge. Néha férfi, és néha nő. Szerencsére eltűnt, a tulajdonságait pedig megörökölte a szépasszony és a boszorkány. (Ők megérnek egy külön, későbbi figyelmeztetést).

Kik féljenek: kismamák, csecsemők (ha tudnak félni a ma született csecsemők)

Vadöreg meg vadleány

Mikor ki. Ők sem föltétlenül magyar szörnyűségek, minden környező népnél megtalálhatóak. Még csak nem is föltétlenül bántják az embereket (csak többnyire), ha tiszteletlenül beszélnek velük. A vadleány sebezhető, hiába érzi meg az időjárást, meg áll bosszút helyenként, az emberek maguk közé csalogatják, leborotválják (mert szőrös), civilizálják. Néha fában lakó szellemnek, erdők anyjának hívják.

Kik féljenek: gyergyói meg háromszéki fatolvajok, nagyképű túrázók.


photo by Alex Pix via shutterstock.com
Vízi szépségek és szörnyek

Több is van belőlük, az első talán a legborzalmasabb, egy vízbefúltakból lett férfialak, holttest formájában úszva a vízen. Több néven borzolja a vízfelszínt meg a kedélyeket: vízőrző, vízivó, hordófejű ember, meredttestű, fullasztó. Több módon is kegyetlenkedik, főleg a halászokkal és molnárokkal. Vagy beugrik a csónakba, vagy megvárja, hogy kiemeljék a vízből. Amennyiben bántják, a legjobb esetben csak összebogozza a halászcsomót, de bele is fullaszthat a vízbe. Más hiedelem szerint, ha kővel dobálod meg a víz alatti palotáját, akkor jön ki, és húz magával a mélybe.
A másik vízi szörny sokkal kellemesebb jelenség, hableánynak, széplánynak, éjleánynak nevezik, és természetesen az énekével csalogatja magához a halászokat, akiknek (egyes változatok szerint) a jövőt énekli ki. Társas lény, gyakran egész nőkórust alkot társaival. Szalontán úgy tartották, hogy a víz kincseire vigyáznak. Nem föltétlenül okozza az emberek vesztét, van, hogy a vízbe ejtett baltát (veszett fejsze nyelét) a felszínre hozza. Igényel némi áldozati gesztust is, ha vizet merítesz a folyónál, vissza kell löttyintened egy kicsit a víz őrzőjének.
A legnépszerűbb azonban a piros sapkás emberke (nem, nem a Mikulás), aki beugrik a csónakba, és ijesztget. Neki inkább a tabuk őrzésében van szerepe, azokat támadja meg például, akik újhold idején mernek halászni.

Kik féljenek: halászok, molnárok, a Vízügyi Hatóság, törpevízerőmű létrehozók

Lidérccsirke

Lehet, hogy a neve vicces, de ne próbálják ki otthon. Igazából a lidérccsirke nem föltétlen akar gonosznak lenni az emberekhez. A tisztelt olvasó úgy tud beszerezni egyet, ha egy fekete tyúk első tojását kikölti, trágyadombon, vagy a hóna alatt. Na, az a jó benne, hogy éjjelente átváltozik, gazdája nemi orientációját figyelembe véve, és együtt gazemberkedhetnek egész éjszaka. Meg még az is a jó benne, hogy sótlan kása első falatjáért cserébe bármit hoz a házhoz, amit kér tőle gazdája (pénzt is!!!). A rossz pedig, hogy (szórványos adatok szerint) elalvás után nyomja a gazdáját, vagy a vérét szívja. Segítőállat maga az ördög is lehet, a boszorkányperek sokszor említik szerte Európában. Ha meg akar szabadulni tőle gazdája, akkor ki kell fundálnia valamilyen teljesíthetetlen feladatot, amibe beleszakadhat a nagy igyekezetben.

Kik féljenek: olyan szinglik, akiknek fáj a szingliség, boszorkányok)


photo by Albert Russ via shutterstock.com
Bányaszellem

Az aktuális társadalmi/politikai viszonyok közepette ki nem maradhat a listánkról, igaz ugyan, hogy német és szlovák eredetű szellemek, de sikeresen megtelepedtek a Felvidéken és Erdélyben is. Törpeszerűek, piros sapkásak, de megjelenhetnek óriás alakban és állatoknak álcázva is. A bányászokat kedveli, mert a társadalom perifériáján, valamint a bányagyomorban nem könnyű nekik, viszont aki a bányaszabályokat megszegi, azt bünteti (a kegyetlen felügyelőket például). Van, hogy eloltja a lámpát, köveket hajigál, de beomlaszthat egy egész bányát is, ha nagyon feldühítik.

Kik féljenek: az RMGC meg Victor Ponta, a mindenkori román kormány (?)

Címkék: , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: hódilori
    Közzétéve: 29.12.2014, 2:24 pm

    nagyon jó cikk érdekes de lehetne hosszab de tetszik

Szólj hozzá!